Egy új tanulmány a Bitcoinról megkérdőjelezi, hogy a digitális valuta valóban olyan decentralizált és anonim-e, mint azt legnagyobb hívei állítják. A Baylor, a Rice és a Houstoni Egyetem kutatói a legismertebb kriptopénz korai időszakát elemezve többek között azt találták, hogy a "vagyon, a jövedelem és az erőforrások [abban az időszakban] a Bitcoin közösségben erősen centralizáltak voltak", és hogy az új adatelemzési technikák képesek "deanonimizálni" a felhasználókat.
Bár a tanulmányt még nem publikálták lektorált folyóiratban, jelentős támogatást kapott számos neves akadémikustól és technológustól, mint amilyen a Microsoft tősgyökeres kutatója, aki egyben VR-guru is: Jaron Lanier kedden a Coindeskben írt egy véleménycikket az eredmények alátámasztására.
"Úgy tűnik, hogy a Bitcoin - éles ellentétben az általános hírnevével - az állami felügyelet tökéletes eszközévé vált."
Íme egy gyors összefoglaló az új tanulmány mondanivalójáról.
#1: A decentralizált pénzügyek valójában eléggé centralizáltak
A kriptopénznek decentralizáltnak kellene lennie. Az elképzelés szerint a blokklánc-technológia által összekötött, névtelen felhasználók "bizalom nélküli", egyenrangú hálózata képes biztonságosan kereskedni a digitális eszközökkel - anélkül, hogy szükség lenne egy harmadik félre, például egy bankra vagy egy pénzügyi ügynökségre. A kripto evangélistái egy egalitárius, demokratizált pénzügyi rendszert ígértek, amely elválik a hagyományos kapuőröktől, és lehetővé teszi, hogy olyan emberek is gazdagságot szerezzenek és halmozzanak fel, akik egyébként nem férnének hozzá a pénzügyi rendszerekhez. A kriptohype-emberek alternatívát ígértek a kis kisebbség vagyonfelhalmozásával szemben is. Ez az utópisztikus nézet arról, hogy a kriptónak mit kellene jelentenie.
A kutatók azonban a Bitcoin kezdeti napjaiból származó blokkláncadatokat vizsgálva azt találták, hogy a Bitcoin indulásakor kevésbé volt egy valóban decentralizált hálózat, mint inkább egy szűk kisebbség által támogatott rendszer.
Ennek feltárásához a kutatók a "bányászati" tevékenységet vizsgálták a valuta 2009-es indulása és az amerikai dollárral való paritás 2011-es elérése közötti időszakban. A bányászat az a kritikus folyamat, amelynek során bonyolult matematikai egyenletek segítségével új tokeneket hoznak létre. A Bitcoin pénzügyekre gyakorolt "demokratizáló" hatásának mítoszával ellentétben a tanulmány megállapította, hogy ezekben a korai években a Bitcoin-bányászat túlnyomó többségéért mindössze 64 tulajdonos volt felelős. Ez a 64 "ügynök" együttesen 2 676 800 Bitcoint bányászott, ami mai értékét tekintve mintegy 84 milliárd dollárnak felel meg.
Összefoglalva: bár a Bitcoinnak a kezdetektől fogva decentralizált hálózatnak kellett volna lennie, valójában ezen ügynökök egy kis csoportja tartotta fenn. A digitális valuta korai alkalmazói - a hálózatot támogató "számítási erőforrások" többségét ellenőrző csoport - nagyrészt a kezdeti sikeréért feleltek. A kutatók azt találták, hogy ezeknek a korai alkalmazóknak előnyös lett volna, ha pénzügyileg kizsákmányoló támadásokkal saját pénzügyi hasznukra használják ki a hálózat előnyeit, de ezek a támadások gyakorlatilag tönkretették volna a Bitcoin hírnevét és jövőjét. Ehelyett a korai alkalmazók visszafogták magukat a fösvény és romboló viselkedéstől, pedig nagyon könnyen megtehették volna.
A kutatás némileg új perspektívát vetett a Bitcoinra, és megcáfolta azt a mítoszt, miszerint a digitális valuta valójában is olyan szabadjára engedett pénzügyi eszköz, amilyennek a hívei állítják.
Igaz, sokan már jó ideje mondják, hogy a kripto valójában nem decentralizált. 2018-ban a Cornell Egyetem kutatói saját, lektorált tanulmányt adtak ki, amelyben megjegyezték, hogy a Bitcoin közel sem olyan decentralizált, mint ahogy azt a felhasználókkal elhitették. A kutatók azt figyelték meg, hogy a bányászati tevékenység nagymértékben koncentrálódik nagyon kevesek kezében. Eközben más kommentátorok a techie és tudományos szférában rendszeresen megjegyzik, hogy a Web3 decentralizáció inkább ideológia, mint valóság, és hogy a felhasználóknak végső soron a Web3 intézmények választékára kell támaszkodniuk, legyenek azok tőzsdék, DAO-k, vagy bármilyen új, divatos entitás, amely éppen mostanában élvezi a DeFi (decentralizált pénzügyek) fénykorát.
"Mindannyian tudtuk, hogy a bányászat meglehetősen centralizált" - mondta Sarah Meiklejohn, a University College London kriptográfiai szakértője a New York Timesnak a tanulmányról adott interjújában. "Nincs olyan sok bányász. Ez persze ma is igaz, és még inkább igaz volt a kezdetekben".
#2: Az "anonim" kriptográfia valójában nagyon jó eszköz a megfigyelésre
Egy másik dolog, amit valószínűleg mindannyian hallottunk a Bitcoinról, hogy állítólag egy anonim csere-rendszer. Az új tanulmány azonban azt mutatja, hogy számos olyan adatelemzési technika létezik, amelyekkel szinte teljesen leleplezhetők a valutával kereskedő emberek.
Konkrétan a kutatók úgynevezett "address-linking" technikákat alkalmaztak, amelyek a kripto címek hálózatait vizsgálták, és megpróbálták visszavezetni azokaz az azokat használó emberekhez. A tanulmány megjegyzi, hogy ezek az elemzések "potenciálisan megkönnyíthetik a deanonimizálást". Ezen összetett adatszűrési technikák alkalmazásával a kutatók valóban képesek voltak kibogozni a 2009 és 2011 között a Bitcoinban kiemelkedő szerepet játszó konkrét személyekhez kapcsolódó címek és tranzakciók hálóját. A tanulmány nem mondja meg, hogy kik ezek az emberek, kivéve kettőt, akiket már nyilvánosan lelepleztek és bűncselekmények miatt elítéltek: Ross Ulbricht, akit "DreadPirateRoberts" álnéven is ismerhetünk, és aki 2013-as letartóztatásáig a hírhedt Silk Road darknet piacot vezette, valamint a Tennessee állambeli Michael Mancil Brown, vagy más néven "Dr. Evil", aki 2012-ben egy bizarr, Bitcoinhoz kapcsolódó összeesküvés keretében megpróbálta megzsarolni Mitt Romneyt.
A kriptohasználók anonimitásának megszüntetése nem éppen újdonság - bár úgy tűnik, a közvélemény lassan ráébred arra, hogy a rendőrség már a Chainanalysis által forgalmazott blokklánc-elemző eszközöket is használhatja a kriptohasználó e-bűnözők felkutatására.
Jaron Lanier a Coindesk című írásában azt írja, hogy nagyon valószínűnek tűnik, hogy a hírszerző ügynökségek már korábban is kihasználták a biztonsági és adatvédelmi hiányosságokat a kriptohasználók tevékenységének nyomon követésére.
Lanier szerint a Bitcoin valójában "felfedte a kifinomult állami biztonsági ügynökségek előtt azokat a tevékenységeket, amelyekről sok felhasználó azt hitte, hogy az álnevek védelme alatt állnak" - írja Lanier.
Lanier azt is megjegyezte, hogy "hihető, hogy az olyan szervezetek, mint a Nemzetbiztonsági Ügynökség, a kínai Állambiztonsági Minisztérium és az izraeli Unit 8200 már régóta hozzáférnek ezekhez az információkhoz, de úgy döntöttek, hogy nem fedik fel ezt a képességüket, hogy megőrizzék az álnév alatt vagy inkognitóban véghez vitt, feltételezett magánjellegű pénzügyi nyilvántartások misztikumát, amely így folyamatos hozzáférést biztosít számukra".
Más szóval, egy olyan rendszert, amelyet arra terveztek, hogy anonimitást és magánéletet biztosítson, valójában a legmagasabb rendű kormányzati megfigyelésre használhattak.
