Mivel a témához szűkítenem kellett a kérdést a cikk terjedelmi korlátai miatt, illetve az üzleti szemléletet alkalmazó olvasók számára lényegesebb, vagy inkább hasznosabb részét tartottam érdemes kiemelni, ezért a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának technológia-történeti, és egyben üzleti alkalmazási előzményeire koncentrál ez az írás. (A cikk a Computerworld január 13-ai, nyomtatott lapszámában jelent meg.)
Szükséges mindenekelőtt észre vennünk azt, hogy több évtizeddel ezelőtt, még az internet széleskörű elterjedését megelőző időkben nem kizárólagosan csak a technológia hiányzott a mostanihoz hasonló alkalmazási módokhoz képest, hanem a világ (benne pedig a vállalkozások) attitűdje is teljesen más utakon járt. Más információkra vágytak a vállalkozások úgy a kontrollingban, mint ahogy teljesen más döntéseket hoztak (volna) az akkori vezetők a mostaniakhoz képest - még ha pontosan ugyanazon információkkal is rendelkezne egy gondolati kísérlet erejéig a két korszak vezetője. Ezt a gondolkozásmódot azóta érintő változás a kutatók szerint leginkább a marketingtevékenységet érintette a vállalkozásokon belül, míg az IT fejlődésével az automatizálás lehetősége vált elérhetővé, egyben került szoros használat alá.
Az üzleti alkalmazás történelmi korszakait három nagy részre bonthatjuk. Mivel a mesterséges intelligencia mondhatni a digitalizáció közvetlen ágú leszármazottja, ezért egészen a '60-as évekig kell visszatekintenünk az iparág genezisének vizsgálatához. Első korszak az 1960-as évektől kezdődően, húsz éven át jegyezhető, az 1980-as évekig. Ebben az időszakban az adattovábbítás volt a digitalizáció egyetlen feladata. A második korszaka az 1980-as és 1990-es évek közötti időszakra tehető, ahol már az információellátás vált központi feladatává az IT-nak. Ezzel pedig a puszta automatizálás helyett már az információ nyújtása volt az, amit elvártak tőle. Főleg a döntéshozatalra és a marketingre gyakorolt nagy hatást ez az információellátottság. Ennek köszönhetően pedig a marketingosztály információinak alkalmazása gyorsan alapvetővé vált más vállalati egységek részéről is. A marketing, mint funkció is jelentős vállalatközi szerepet kapott, mivel összekötötte a vállalat (belső- és külső) szereplőit, amely így a vállalati teljesítményértékelésben is jelentős szerepet játszott. Ebben a korszakban minden vállalat a maga számára "termelte" az adatokat, amelyek a hozzá tartozó osztályok alkalmazásában álltak. Az 1980-as évektől a korai 1990-es évekig csak akkor került adatbázisban rögzítésre a vállalkozás-fogyasztó kapcsolat, amikor már a vásárlás ügyintézése folyt.
A harmadik fázis pedig az 1990-es évektől indult meg, ahol a 2000-es évekig a legtöbb vállalatnál az IT-használat összeolvadt az internethasználattal. Ekkoriban egy fogalom alatt használják azt, és a lehető legtöbb osztályt próbálják online platformra helyezni. Tehát a harmadik fázisra az IT eggyé vált az "internetre kötöttséggel", amely immáron kifelé fordította a vállalatok figyelmét, és ami a marketingosztály feladatai közé könnyen implementálta ezt az új erőforrást, az információt.
A COVID-19 világjárvány több éves jelenlétének hatására pedig nemcsak a digitalizáció felgyorsulását tapasztalhattuk, hanem ennek keretein belül számos olyan felhasználó került az online szférába, akik ezt megelőzően nem vásároltak az interneten. Tehát egyfajta kényszer alatti növekedés is segítette az e-kereskedelemtől kezdve, a Big Data növekedésén át, az adatvezérelt mesterséges intelligencia tanulóalgoritmusait.
A szerzőről
Szűcs György prosperáló üzletember. Több, összefüggést nem igazán mutató iparágban is rendelkezik érdekeltséggel. Tevékenységei körei alapján a szórakoztató ipari (Hestia Tűztánc Ügynökség), szépségipari (Rasztajavitas.hu - Szalon), reklámipari (Puro Videó Stúdió), és egyéb e-kereskedelmi területeken is vannak érdekeltségei. Több egyetemi képzésen is specializációja a KKV marketing, főként az automatizálással, és a mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazásával foglalkozott. Így már érthető is, hogy hogyan (avagy miért) tud egyszerre ennyi iparágban jelen lenni egyszerre, méghozzá "extrém alacsony" munkavállaló alkalmazásával.