A 14. Cisco Expo nyitóelőadásban Dave Evans, a Cisco jövőkutatója mutatta be azt a 10 trendet, amelyek a következő 10 évben megváltoztatják a mindennapokat. Ezt követően Michael Ganser, a Cisco regionális igazgatója elemzte az európai gazdasági trendeket. Emellett terítékre került a virtualizációs technológiák magyarországi üzleti helyzete is. A több száz résztvevőt megmozgató rendezvény első napján ismertették azt a kutatást is, amelyben többek között a felhőalapú adatközpontok forgalomnövekedési potenciálját vizsgálták.
Már 2010-ben 1,1 zettabájtot tett ki a világ adatközpontjainak forgalma, és a Cisco előrejelzése szerint ez az érték 2015-re eléri a 4,8 zettabájtot (kilo, mega, giga, tera, peta, exa, zetta - mindig ezerszeres szorzóval). A forgalom legnagyobb része az adatközponton belül marad, ezt követi az adatközpont és a végfelhasználó, majd az adatközpontok közti forgalom.
A Cisco kutatásának fókuszában a felhő alapú adatközpontok forgalmának várható alakulása áll. Eszerint a 2010-es forgalmi arány - 89 százalék hagyományos, 11 százalék felhő alapú adatközpont - a felhő irányába tolódik el; 2015-ben a forgalom 33 százaléka már a felhőben bonyolódik le. Ez azt jelenti, hogy 2015-re a számítási felhők globális adatforgalma 2010-hez képest a tizenkétszeresére növekszik, és eléri az 1,6 zettabájtot. Ez az érték nagyjából 22 billió órányi zenefolyamnak, vagy 5 billió órányi üzleti webes konferenciának felel meg.
De miben is különbözik egy hagyományos és egy felhő alapú adatközpont? Ez utóbbiak fő jellemzője a virtualizáció, az elasztikus hálózati architektúra, az automatizmusok, a skálázhatóság, a szolgáltatások étlapszerű felkínálása, továbbá az önkiszolgálás - mutatott rá a Cisco Expón tartott sajtóbeszélgetésen Tázló József, a Cisco Magyarország műszaki igazgatója.
Mindezek üzleti hatásaképpen, a felhő alapú adatközpontok igénybevételével akár 50 százalékos költségcsökkentés érhető el.
Hogy a világ mennyire felkészült a felhő használatára, alapvetően három paraméterrel jellemezhető: a szélessáv elterjedtségével, az átlagos le- és feltöltési sebességgel, valamint az átlagos hálózati késleltetéssel. Noha egyes országokban (például Dél-Korea, Japán, Dánia) rendkívül jók ezen értékek, a felmérés szerint még ott is - akárcsak a lényegesen gyengébb paraméterekkel rendelkező közép-kelet-európai országokban - csak az alsó és közép szintű felhőalkalmazásokra (például közösségi hálózatok működtetése, webkonferenciák; HD videofolyam) van készség. Egyetlen régió sem képes azonban teljes mértékben a felső szintű felhőalkalmazások (például HD videokonferenciák, fejlett játékalkalmazások) támogatására.
A Cisco első ízben készítette el a Cisco Global Cloud Index (2010-2015) tanulmányt. A jövőben évente adja ki a mutatókat.
