Miközben az üzleti világban is egyre inkább a mobileszközökre terelődik át a telefonforgalom, illetve nő az okostelefonokon és táblagépeken lebonyolított mobil-adatforgalom, a vállalatok életében továbbra is nélkülözhetetlen a jó minőségű vezetékes adatkapcsolat. A kisvállalatok számára jellemzően megfelelő a DSL-alapú összeköttetés, ám a nagyvállalatok, valamint egyes közepes méretű cégek adatkommunikációs igényeit (nagy sávszélesség, azonos sebesség le- és feltöltési irányban, éves szinten 99 százaléknál nagyobb rendelkezésre állás stb.) - csak bérelt vonali szolgáltatásokkal lehet kielégíteni.
Az utóbbi években Magyarországon alapvetően három cég nyújtott országos szinten menedzselt bérelt vonali szolgáltatásokat: a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező Magyar Telekom, továbbá az Antenna Hungária és az Invitel. Ez év júniusától a piac új szereplővel, a Vodafone Magyarországgal bővült.
Az országos gerinchálózattal rendelkező szolgáltatók mellett számos olyan társaság mozog a piacon, amely bizonyos régiókban vagy csak egy-egy nagyvárosban szolgáltat. Ebbe a körbe tartozik például - mint középnagy szolgáltató - a Digi és a UPC, illetve az ACE Telecom, a Drávanet, az EQNet, az Enternet vagy a TraffiCom. A hazai viszonyokat ismerve nem meglepő, hogy a csak fővárosi és Pest megyei telephelyekkel rendelkező cégek meglehetősen bő szolgáltatókínálatból választhatnak.
- Szolgáltatóválasztáskor mindig az az első kérdés, melyik szolgáltatónak van az adott régióban helyi lefedettsége. Amennyiben a vállalatnak egyetlen telephelye van, akkor természetesen azokat a szolgáltatókat is számba veheti, amelyek csak az adott földrajzi helyen vannak jelen, ám a több telephelyes vállalatok számára jellemzően csak az országos hálózattal rendelkezők jöhetnek szóba. A kulcskérdés tehát mindig az, hogy a szolgáltató át tudja-e hidalni az utolsó mérföldet, el tudja-e érni a végpontokat. Természetesen lehet különbség a gerinchálózati paraméterek között is, ám ez jellemzően nem olyan jelentős, hogy érdemben befolyásolná a szolgáltatások minőségét, azaz meghatározó választási szempont lenne - fogalmaz Bedő Erik, a SciamuS Telekommunikációs Tanácsadó partnere.
Technológiai buktatók
Noha adott esetben hasznos lenne a megrendelő számára, ha a szolgáltató azt is elárulná, milyen technológiával épül fel a hálózata, de ez az információ jellemzően üzleti titkot képez. A szakértő tapasztalata szerint a Layer 3 VPN vagy VPRN (Virtual Private Routed Network) standard szolgáltatás, a Layer 2 MPLS (Multiprotocol Label Switching) VPN vagy VPLS (Virtual Private LAN Service) azonban csak a legnagyobb ügyfelek számára érdekes, hiszen ilyen esetben a Layer 3-at maguknak kell biztosítaniuk.
- A titkolódzás bizonyos fokig érthető, de jócskán megnehezíti a megrendelők dolgát. Esetenként nem árt egy kis rafinéria annak tisztázására, hogy a szolgáltató valóban azt nyújtja-e majd, amit a vállalat kér. Ha például az ügyfél redundáns hálózatot kér, egyáltalán nem mindegy, hogy a hálózat valójában fizikailag redundáns vagy csak logikailag. Természetesen nem ez a jellemző, de futottam már bele olyan helyzetbe, hogy az elméleti vállalás nem vágott egybe a gyakorlattal - magyarázza rá Bedő Erik.
Magától értetődő, hogy a bérelt vonali szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok rendkívül jó szolgáltatásminőséget és nagy rendelkezésre állást követelnek meg. E téren a szakértő véleménye szerint nincs semmi probléma. Ma Magyarországon a szolgáltatásminőség és rendelkezésre állás standardja éves szinten 99,5 százalék. A nagy, országos szolgáltatók hálózata annyira robusztus, hogy ezt az értéket könnyedén teljesíti, sőt jellemzően túlteljesíti.
Stratégia tíz évre
Még ha a vállalat elégedett is a távközlési szolgáltatások vagy az informatikai infrastruktúra választékával és minőségével, az árcsökkentés lehetősége időről időre felveti a szolgáltatóváltás gondolatát. Így van ez a menedzselt bérelt vonali szolgáltatásoknál is. Ilyenkor az első lépés mindig az igények meghatározása, ezután következhet a szolgáltatók feltérképezése és megversenyeztetése.
- Bízunk abban, hogy a Vodafone megjelenése felpezsdíti a piacot. Országos gerinchálózata alkalmassá teszi a mobiltársaságot arra, hogy a vezetékes adatkommunikáció terén is országos szolgáltatást nyújtson, a nemrég elnyert 3,5 gigahertzes frekvenciablokk pedig hozzásegítheti, hogy viszonylag olcsón nagy területet fedjen le, és ezzel megoldja az utolsó mérföld problémáját. Szolgáltatóban tehát nincs hiány, viszont a helyes választáshoz a vállalatoknak pontosan kell tudniuk, mit akarnak, illetve a tárgyalások során helyes kérdéseket kell feltenniük. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy még a nagyvállalatok sem tudják igazán, mit is akarnak. Az infrastrukturális kérdésekben például nagyon homályos a jövőképük. Azt tudják, hogy van egy régi vagy esetleg egy újabb alközpontjuk, egy WAN-juk, tisztában vannak azzal, hány telephelyet akarnak összekapcsolni, de nagyjából ennyi. Azt már nem tudják, miként lehet stratégiailag kialakítani olyan struktúrát, amely hosszabb távon, mondjuk, tíz évig kielégíti a vállalat igényeit - hangsúlyozza a szakértő.
Árcsökkentés tág határok között
A szolgáltatóváltással elérhető árcsökkentés mértéke nagyon eltérő. Abban az esetben, ha a vállalat négy-öt éve megállapított árakon kapja a szolgáltatásokat, akkor az árakat akár 50-60 százalékkal is sikerülhet lefaragni. Ha azonban két vagy három éve volt a korábbi versenyeztetés, sokkal kisebb ármérséklés várható. A SciamuS tapasztalata szerint - megfelelő specifikációval és professzionális előkészítéssel - általában 30-50 százalékos árcsökkentés érhető el a tendereken.
- A kulcs, hogy nem azt az infrastruktúrát kell megtendereztetni, amit éppen használ a vállalat, hanem azt, amit az elkövetkező években használni szeretne. Előre kell tehát tekinteni mind a műszaki fejlődést, mind a vállalat jövőjét illetően. Célszerű tízéves ciklusra elkészíteni az infrastruktúra-stratégiát, majd öt év elteltével felülvizsgálni azt. A tendereket három-négyévente javasolt ismételni. Kétéves szerződések esetén a nagy beruházási költség és a viszonylag rövid megtérülési idő igencsak megdrágítja a szolgáltatásokat. Négy évnél pedig azért nem ajánlott hosszabb távra lekötnie magát a vállalatnak, mert mind a piac, mind a műszaki lehetőségek folyamatosan változnak. Ma egyébként a hazai piacon, a nagyvállalati körben a hároméves szerződések a leginkább jellemzőek - mondja Bedő Erik.
Esélylatolgatás
Természetesen mindig fennáll a lehetősége, hogy újabb szereplők jelennek meg a piacon, ám annak, hogy valaki országos bérelt vonali szolgáltatást nyújtson, kemény infrastrukturális feltételei vannak. Az egyértelmű, hogy a Telenornak megvan a hálózati háttere a piacra lépéshez, de - egyelőre legalábbis - nem látható, hogy a mobiltársaság ilyen irányban is elmozdulna. Szakértői vélemény szerint - országos infrastruktúra híján - nehezen képzelhető el, hogy belátható időn belül új szereplővel bővülne a piac.
További megválaszolatlan kérdés, hogy a döntően az állami szektor ellátására szakosodott Antenna Hungária-MVM NET-Hungaro DigiTel kombináció a jövőben is alapvetően a kormányzati szektoron belül marad, avagy kilép a piacra. A hálózat pontos ismerete nélkül is valószínűsíthető, hogy az említett hármasnak megvan az infrastrukturális háttere ahhoz, hogy a mainál erősebben képviseltesse magát a versenypiacon.
Magenta kombi
Magenta 1 Business néven üzleti ajánlatot vezetett be a Telekom. A csomag a következőket foglalja magában: mobiltelefon, mobilnet, vezetékes internet, vezetékes telefon, informatikai megoldások.
