Veszélybe kerülhet a szabad szoftver?

A múlt héten a Computerworld Online-on már beszámoltunk a Microsoft és a Novell újkeletű megállapodásáról, melyben a két cég kölcsönösen elismeri, hogy a másik szállító ügyfelei a Windows, illetve a SUSE Linux használatával nem követnek el szabadalomsértést. A széleskörű együttműködés keretei között a két vállalat kölcsönösen elismeri, hogy a másik szállító ügyfelei a Windows, illetve a SUSE Linux használatával nem követnek el szabadalomsértést. A szerződés értelmében a Microsoft a Novell SUSE Linux Enterprise Server kiadását fogja ajánlani a vegyes forráskódú környezetet üzemeltető vagy a jövőben ilyen megoldást választó szervezeteknek, és a két platform interoperabilitását támogatói szolgáltatáscsomaggal is megerősíti. A két szoftvercég közös kutató-fejlesztő központot is létrehoz, ahol Windowsra és a SUSE Linuxra épülő megoldásokat fognak tervezni és tesztelni. Azóta az egyezség további részletei is napvilágra kerültek, és természetesen a kommentárok, elemzések és spekulációk is szép számban megjelentek a megállapodással kapcsolatban.

A Novell által az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdei Felügyeletéhez kedden benyújtott dokumentumaiban 440 millió dollár szerepel; ezt a hatalmas összeget - mely az ügy horderejét tekintve a Microsoftnak aprópénz - a redmondiak a következő öt év során fizetik majd ki. A Microsoft 70 ezer SUSE Linux előfizetés kiosztását vállalta, így téve ügyfeleinek elérhetővé a Novell frissítéseit és technikai támogatását. Az óriásvállalatnak 240 milliójába kerül a SUSE bizonyítványok megszerzése, a 34 milliós értékesítési és az évi 12 milliós reklámköltség mellett pedig további 108 millió dollárt fizetnek a Novellnek a szabadalmakért. Cserébe a Novell a bevételeiből az "ötéves terv" szerint körülbelül 40 milliót juttat majd a Microsoftnak.

Utóbbi tétel kapcsán a nyílt forráskódú Linux rendszer elhivatott védelmezői máris törvénytelenségről beszélnek, szerintük ugyanis olyan szabadalmi keresztlicenc-megállapodásról van szó, amely sérti a linuxos GNU általános nyilvános licencet (GNU General Public License - GPL). Ennek lényege, hogy a hatálya alá eső termék akár pénzért is szabadon terjeszthető és módosítható, de terjesztése és a módosítások szintén GPL licenc alatt kell, hogy megjelenjenek, biztosítva, hogy a szabad tartalmakból készült származékos termék is szabad maradjon. A Novellnek erről más a véleménye, de például Bruce Perens, a szabad szoftverek elismert szakértője szerint a megegyezés pénzügyi részletei nehéz feladat elé állítanák a vállalat jogászait, ha egy bírósági tárgyaláson kellene megvédeniük igazukat.

Eközben a Microsoft vezérigazgatója, Steve Ballmer azt nyilatkozta, hogy cége szívesen kötne hasonló megállapodást más Linux-disztribúciók, például a Red Hat forgalmazóival is. Noha a hírek szerint a Novellel való megállapodás három évre szóló kizárólagosságot is magában foglal, több elemző is úgy fogalmazott: le kellett ülniük egy pillanatra, amikor Ballmer kijelentését olvasták. A Novell és a Microsoft kapcsolatát az elmúlt években akár viharosnak is nevezhetnénk, így mindenképpen érdekes kérdés, hogy a friss szerződésen a tintát szárítgató redmondi vezető mit tervez az új keletű szövetség szóban forgó hároméves időszakára és távolabbi jövőjére nézve.

A Microsoft "új üzleti modellje" önmagában is kisebb meglepetést jelent, hiszen a cég eddig számtalanszor megkérdőjelezte a Linux rendszerek vállalati felhasználásának ésszerűségét, weboldalain pedig a nyílt forráskódú megoldásokat általánosságban leminősítő cikkek jelentek meg. A pálfordulás okát sokan az Oracle azon bejelentésében látják, amely szerint a szoftvercég ezentúl professzionális, vállalati szintű támogatást nyújt a Red Hat Enterprise Linuxhoz. Mások szerint a Microsoft elérkezettnek látta az időt, hogy megvesse a lábát a szerverpiac azon szegmenseiben, ahol eddig gyengélkedett. Sokan olyan mozgatórugót keresnek a megállapodás hátterében, amelyről nem szólnak a hírek. Az összeesküvés-elméleteknek persze sokszor van valós alapja: az egyik legérdekesebb okfejtés szerint a Novell, amely két évvel ezelőtt egyszer már besöpört 500 millió dollárt a Microsofttól, és jelenleg is - a megállapodástól függetlenül - további 400 milliós követelést próbál érvényesíteni vele szemben, nehéz helyzetbe hozta a problémás időszakát élő vállalatot. Mivel pedig a Steve Ballmer-érában a Microsoft gyakran választotta a megegyezést hasonló ügyekben, lehet, hogy most is így próbál megoldani egy konfliktust.