Interjú Anja Monraddal, a Dell közép-kelet-európai vezérigazgatójával és Dienes-Oehm Tivadarral, a cég regionális igazgatójával.
A Gartner előzetes adatai szerint a Dell tavaly 8,8 százalékkal növelte PC-eladásait, ezzel piaci részesedése világszinten elérte a 12,7 százalékot, ami a szállítók élmezőnyében a harmadik helyet biztosította a cég számára. Prezentációikban a Dell vezetői gyakran mutatnak egy diát, amely szerint a cég a virtualizált adatközpont-infrastruktúra első számú szállítója a világon, és már több mint 1 millió szervert értékesített felhőkörnyezetet építő szervezeteknek. Ezeket a számokat legutóbb Budapesten is hallhattuk-láthattuk, a cég partnerrendezvényét megelőző sajtótájékoztatón, amelyen Anja Monrad, a Dell közép-kelet-európai vezérigazgatója és Dienes-Oehm Tivadar Magyarországért, a Balti államokért és Izlandért felelős regionális igazgatója azt mondta: ezek a számok is alátámasztják, hogy a Dell jó úton halad, ezért stratégiáján idén sem fog változtatni.
Computerworld: Ritkán halljuk ezt manapság, amikor az elemzők és a szállítók többsége is olyan feljövő technológiák piacformáló hatásáról beszél, mint például a dolgok internete.
Anja Monrad: Alapjait, a négy pillért tekintve stratégiánk nem változik, ezekre építve a jövőben is olyan megoldásokat tudunk adni a szervezeteknek, amelyekkel a hatékonyabb működés érdekében átalakíthatják adatközpontjaikat, bárhol és bármikor, bármilyen eszközön elérhetővé tehetik erőforrásaikat, és kapcsolatot teremthetnek alkalmazottaik, partnereik és ügyfeleik között az eredményesebb munkavégzéshez, értékesebb üzleti betekintést nyerhetnek az adatok elemzésével, és megőrizhetik adatvagyonuk biztonságát.
Ezzel együtt lesznek olyan területek, mint az IT-biztonság, amelyek még inkább előtérbe kerülnek portfóliónkban. Nagyobb hangsúlyt kapnak majd az olyan feltörekvő technológiák is, mint az IoT (Internet of Things), amely több olyan, számunkra stratégiai jelentőséggel bíró területet is felölel, mint a hálózat és big data, szerver- és adattároló technológiák.
Ügyfeleink körében ugyanis a szemlélet és az igények olyan fejlődését tapasztaljuk, amely erre ösztönöz bennünket. HR-igazgatókkal beszélgetve például ma már egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy a szűkre szabott emberi erőforrások jobb hasznosításához a technológiát hívják segítségül. Három-négy évvel ezelőtt még az foglalkoztatta őket, hogy miként tudnák a vállalathoz csábítani a legtehetségesebb munkavállalókat. Ma aktívan keresik azokat a területeket és funkciókat, amelyek kihelyezésével a pénzügyi feltételeket is megteremthetik a legjobb szakemberek alkalmazásához. A gyártóipar, a kereskedelem és a szállítmányozás területén ma már az foglalkoztatja ügyfeleinket, hogy a termékeket miként követhetik nyomon a tervezéstől kezdve a gyártáson és szállításon át az értékesítésig, és azon túlmenően, hogy az így begyűjtött adatok elemzésével nyert információkat miként hasznosíthatnák a hatékonyság és a kiszolgálás javításában. Dobozba zárt felhőként aposztrofált PowerEdge VRTX integrált rendszereinket például régiónkban a hajózási társaságok az elsők között telepítették konténerhajóikra.
Ma már a geopolitikai kérdések is szinte mindig szóba kerülnek ügyfeleinkkel folytatott megbeszéléseink során, ami azt mutatja, hogy digitalizált, hálózatba kötött világunkban mindössze pár év leforgása alatt is milyen sokat nőtt az adatok és védelmük, ezzel együtt a technológia szerepe.
Európában még mindig erősen érezteti hatását a legutóbbi pénzügyi-gazdasági válság, ami a vállalatokat arra sarkalja, hogy keressék a nagyobb működési hatékonyság és az üzleti kitörés lehetőségét. Bizonyos értelemben ez a légkör kedvezően hat az innovációra. Amikor bőkezűen kiosztott keretből fejlesztenek a szállítók és a felhasználók, több olyan projekt is indul, amely végül nem vezet sehová. Szűkösebb időkben erősebb a fókusz. A Dell indulásakor azzal tört be a piacra, hogy a visszafogottabb keretből gazdálkodó vállalatoknak és végfelhasználóknak is jó minőségű eszközöket kínált. Ezt a hagyományt folytatjuk, azzal, hogy ma már hardver, szoftver és szolgáltatások együttese alkotja nyílt szabványokra épülő, moduláris és méretezhető, végponttól végpontig terjedő megoldásaink palettáját.
CW: Mindezt a fejlődést az utóbbi pár évben a klienseszközök látványos átalakulása, okostelefonok, tabletek, ultrabookok, hibridek és viselhető eszközök megjelenése kísérte. Egyre több alkalmazott saját célra vásárolt gépet használ munkavégzésre is. Alig egy hónapja a Dell gépek több mint 20 díjat hoztak el az International CES 2015 kiállításról. Milyen szempontok és technológiák mentén fejlesztik tovább portfóliójuknak ezt a részét?
AM: Hosszú időn át élesen elütött egymástól a mindannyiunkban élő, két kép, amelyet a csúnya, de megbízható vállalati és a vonzó, de kevésbé tartós, lakossági piacra szánt gépekről alkottunk. A két kategória azonban az utóbbi pár évben összemosódott, bár különbség mindig lesz abban a tekintetben, hogy a felhasználó milyen kiépítésért, funkciókért és szolgáltatásokért hajlandó fizetni. A vállalatok például erősebb védelmet adó biztonsági funkciókat, hosszabb akkumulátoridőt és garanciát, támogatást keresnek, amelyekért a lakosság nem akar feltétlenül mélyebbre nyúlni a zsebébe. Mindig megkülönböztetünk majd belépő szintű, közép- és felső kategóriás gépeket, de vállalati vagy lakossági címke már nem kerül majd a kliensekre.
Ezzel együtt régiónkban továbbra is viszonylag kevés BYOD (bring your own device) kezdeményezéssel találkozunk a szervezetek körében, és ennek egyik magyarázata a térségek közötti különbség lehet. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában az emberek saját célra sok esetben fejlettebb funkcionalitású, nagyobb teljesítményű és vonzóbb formatervezésű eszközöket vásároltak az utóbbi pár évben, mint amilyeneket a hosszabb frissítési ciklusokhoz kötött vállalatok munkahelyükön adni tudtak nekik. Érthető módon az emberek a korszerűbb klienseket szívesebben használják munkavégzésre is, és ez életre hívta a BYOD-modellt. Kelet-Európában viszont, ahol a fiatalabb és gyorsabban növekvő vállalatok eleve újabb technológiát vásároltak és arra az elmúlt időszakban többet tudtak költeni, a helyzet fordított, a munkavállalók gyakran jobb gépet kapnak munkaadójuktól, mint a sajátjuk.
A BYOD-modell támogatása persze a klienseszközökön túl jóval többről, a kellő biztonságot adó információ- és eszközmenedzsment megteremtéséről is szól, ami többletterhet ró a vállalatra és az IT-osztályra, de azt hiszem, ez a könnyebben vehető akadály. Régiónkban a nagyobb szervezetek némelyike inkább a CYOD (choose your own device) modell mellett dönt, amelyben az alkalmazottak a támogatott eszközök listájáról választhatnak. Ez a középút ésszerű korlátozások mellett mindkét félnek kellő előnyöket ad.
CW: Idén, várhatóan az év vége felé a Microsoft kibocsátja a Windows 10-es verzióját, de ezt megelőzően, július 14-én véget ér a Windows Server 2003 támogatása. Milyen hatással lehet ez a hardverpiacra a régióban és Magyarországon?
AM: Az utóbbi években egyre kisebb hatással van a hardverpiacra az új szoftververziók megjelenése. Négy-öt évvel ezelőtt a felhasználók még kivártak, majd a bejelentést követően hirtelen megugrott az eladások száma. Ehhez képest ma már a vállalatok sokkal inkább folytonosságában látják és kezelik a működésüket támogató technológiát, és nem hinném, hogy a Windows 10 megjelenése ebből kizökkentené őket.
Hasonlókat mondhatok a Windows Server 2003 támogatásának megszűnése kapcsán is. A legtöbb vállalat ezt is az ütemezett és folyamatos átmenet frissítési ciklusaiban kezeli. A nagyobb szervezetek jellemzően előbb lépnek, de kivételek körükben is akadnak. Nemrég beszéltem néhány nagyon nagy ügyfelünkkel, és szóba került ez a kérdés is, mire azt mondták, nem frissítik Windows Server 2003 alapú rendszereiket: addig használják őket, amíg csak futnak, és közben felépítenek valamilyen egészen új megoldást a kiváltásukra.
Dienes-Oehm Tivadar: A múlt tapasztalatai is közrejátszhatnak abban, hogy a vállalatok ezeket a változásokat ma már felkészülten és tervezett módon kezelik. Magyarországon több nagy ügyfelünknél is találkozunk azzal, hogy frissítési ciklusaikban kihagynak egy-egy fő szoftververziót. Mai szintjén erre már a hardvertechnológia is alkalmat ad, nem fenyeget a veszély, mint régebben, hogy az új szoftver nem fog futni a vason, ha az nem a legújabb. Maguk a szoftverszállítók is abba az irányba mennek, hogy a fő verziókról mindinkább a folytonos fejlesztésre helyezik a hangsúlyt. Mindezek hatására eltűntek a régebben megszokott, verzióváltáshoz köthető hullámhegyek és -völgyek, megváltozott a hardverpiac dinamikája.
CW: Január elsejével a Lenovo Magyarországon is lezárta az IBM x86-os szerverüzletágának felvásárlását. Olyan versenytárs jelent meg ezzel a piacon, amelynek a portfóliója erősen emlékeztet a Dell palettájára, és a Lenovo a maga részéről arra készül a szerverpiacon is, amit a PC-piacon már megtett. Önök hogyan tekintenek a verseny újabb fordulója elé?
AM: Nagy különbség van a két portfólió között, és itt elsősorban nem az eszközök műszaki tartalmára, hanem a szoftverekben és szolgáltatásokban megjelenő kompetenciára, a vállalati ügyfélkör üzleti problémáinak megértésére gondolok.
A Lenovo sikeres csapatát kétségtelenül nagyon hozzáértő szakemberek alkotják, a cég az újabb akvizíciót követően is releváns versenytárs és partner lesz a piacon. Eltérő stratégiája és modellje miatt a Lenovóval ott is találkozunk majd a piacon, ahol az IBM-mel eddig nem.
Tudjuk azonban azt is, hogy milyen kitartó, kemény munkával jutottunk el a PC-értékesítéstől addig, hogy ma már bevételeink több mint fele vállalati megoldásokból származik. Az elmúlt hat évben 18 milliárd dollárt fordítottunk akvizíciókra, portfóliónk és kompetenciáink bővítésére, kutatásra és fejlesztésre fordítjuk éves bevételünk közel 2 százalékát. A Dell ma már a vállalati megoldások jóformán egyedüli, vezető szállítója, amely a termékek és szolgáltatások teljes palettáját tudja kínálni a kliensgépektől kezdve a szervereken, tárolókon és hálózati eszközökön át a szoftverekig és a felhőszolgáltatásokig.
Véget nem érő úton járunk, amelyen mindig újabb szereplők jelenek meg, de ez az iparág egyik szépsége.
