Amint arról nemrég beszélgettünk az IBM egyik szabadalmi gurujával, Bijan Davarival, az USA-beli szabadalmi rendszer finom szólva is összetett. Az cégek kénytelenek minél nagyobb szabadalmi portfoliót felhalmozni, hogy egy esetleges őket érintő perben legyen megfelelő muníciójuk „visszalőni". Minél több védett technológiával rendelkezik ugyanis egy vállalat, annál kevésbé valószínű, hogy riválisai beperelik, szabadalmi visszaélésekre hivatkozva. Noha Davari szerint a rendszer működőképes, amíg a technológiai vállalatok befektetésének megvédését szolgálja, azt maga a szakember is elismerte, hogy a lehetőségekkel visszaélő cégek komoly problémát jelentenek.
A kérdéssel nemrég foglalkozott az amerikai Szenátus: a testület a napokban szavazott a rendszer reformjáról. Az úgynevezett America Invents Act öt évtizede az első jelentős változtatás a szabadalmi igények rögzítését és védelmét szolgáló környezetben. Jól jelzi a reformok politikai oldalról is felismert szükségességét, hogy a Szenátus 89-9 arányban elfogadta a törvénymódosítást, melynek életbe lépéséhez már csak Barack Obama elnök aláírására van szükség.
Nem volt könnyű szülés, hiába sürgették a techvállalatok - köztük az Intel, a Microsoft és az Apple is - a rendszer megváltoztatását, az amerikai honatyák közel hat évig kotlottak rajta. A mostani döntés azonban elérhető közelségbe hozta az új szabályok életbe lépését. A levédetési eljárást megreformáló változtatás lehetővé teszi a szabadalmi hivatal számára, hogy annak adja a szabadalmi tulajdonjogot, aki először bejegyzést nyújt be, nem pedig annak a személynek, aki létrehozta a fejlesztést. Az úgynevezett „first-to-file" rendszerrel az USA a legtöbb fejlett országtól eltérő bejegyzési gyakorlatot használhat. Emellett lehetővé válik a szabadalmi tulajdonjogok - a bejegyzést követő kilenc hónap alatt - külső fél általi „megkérdőjelezése".
Megkönnyítendő az Amerikai Szabadalmi Hivatal dolgát, az intézmény pénzbeszedésre jogosult a szabadalmak bejegyzéséért, melyek javát - a törvény beiktatását követően - saját működésének finanszírozására meg is tarthatja, ahelyett, hogy a Kongresszus azt más kormányzati kiadásokra használná fel. Jelenleg ugyanis ez a rendszer van használatban, ami két évtized alatt több mint 900 millió dollárral - éves szinten átlagosan 45 millió dollárral - kurtította meg a hivatal büdzséjét.
Nem mindenki elégedett azonban a törvénytervezettel. Maria Cantwell washingtoni szenátorasszony például hangot adott aggodalmának, miszerint a „first-to-file" rendszer és a szabadalmi tulajdonjogok korlátozott megkérdőjelezhetősége a nagyvállalatoknak kedvez, a kisebb befektetők pedig hátrányba kerülnek.
Számos - nagyvállalati kötődésű - tech szervezet, mint például a Business Software Alliance (BSA) és a Software and Information Industry Association (SIIA) ugyanakkor üdvözölte a törvény végleges formába öntését, kijelentve, hogy a megújult America Invents Act megtette azokat a kritikus fontosságú, szükséges lépéseket, amik fenntarthatják az Egyesült Államok szoftvertechnológiai és IT iparágakban betöltött vezető szerepét.
Európai szemmel nézve az amerikaiak elszalasztották annak lehetőségét, hogy megtörjék a „szabadalmi hiénák" saját zsebeik megtömésén kívül semmilyen célt nem szolgáló gyakorlatát, illetve a nagy cégek egymás közötti, feleslegesnek, pénz- és időpazarlónak tűnő peres gyakorlatát. Miközben Kína - nem feltétlenül etikus eszközökkel - óriási tapasztalatot halmoz fel magának az amerikai fejlődés árnyékában. Teszi mindezt úgy, hogy az óriási gazdasági potenciállal bíró országot nem kötik gúzsba olyan szabadalmi törvények, mint a fejlett nyugat, ideértve az USA vállalatait is...
