Miért annyira fontos ez a keresőóriás számára? Nos, amint azt tegnap is említettük, nem is olyan rég a Google orra elől egy, többek között a Microsoftot, az Apple-t és Sony-t is magába foglaló konzorcium happolta el a Nortel szintén értékes szabadalmi csomagját. Talán abból az esetből tanulva nem garasoskodott ezúttal a jelentős készpénztartalékokon ülő keresővállalat. Mint ismert, a Google 900 millió dollárt ajánlott a csődbe ment Nortel szabadalmi csomagjáért, ám az végül több mint 4 milliárd dollárért kelt el (további részletek itt).
De nem csak az okostelefonok tekintetében közvetlen riválisának számító cégekkel gyűlt meg a baja a Google-nek. Az Oracle is beperelte a vállalatot, amiért az - legalábbis az Oracle szerint - illegálisan használja telefonjaiban a Java technológiát. Utóbbihoz a Sun Microsystems bekebelezésével jutott hozzá az Oracle (további részletek itt).
Gazdaságtorzító szabadalmi rendszer az indiánok földjén
Látható tehát, hogy míg az ezredforduló környékén a Microsoft volt kénytelen felvállalni a „fejős tehén" szerepét az IT cégek sorában, a Google egy évtizeddel később ugyanebbe a kényszerhelyzetbe került. Egyszerűen túl nagyra nőtt, és túl sok szegmensben képviselteti magát ahhoz, hogy ne próbáljanak meg sikereiből más vállalatok is pénzt csinálni. Mindez az amerikai szabadalmi rendszer visszáságából adódik; fel- (némi malíciával ki)használása bevett gyakorlattá vált a vállalatok körében. Ennek megfelelően igyekszik minden érintett lehetőleg minél több szabadalmat saját tulajdonában tudni, hogy egy per esetén potenciális zsarolási eszköz lehessen a kezében. Így többnyire egymás sakkban tartásával képesek a nagyvállalatok úrrá lenni a szabadalmi vitákon - ezért volt fontos a Google számára a Nortel, majd a Motorola szabadalmainak birtoklása.
Kérdés azonban, hogy vajon időben jött-e az utóbbi bekebelezése? Jogi szakértők szerint ugyan ártani nem árt, ha növekszik a Google portfoliója, de a már folyamatban levő ügyekben valószínűleg nem fog segíteni. Az Oracle kontra Google tárgyalásra októberben kerül sor, addigra pedig még le sem zárul a Motorola Mobility felvásárlása. Ráadásul az Oracle nem is érdekelt a mobilbizniszben, így a Google „zsarolópotenciálja" ebben a helyzetben nem sokat ér - ellenlábasa minden bizonnyal egyetlen, a Motorola tulajdonában levő szabadalmat sem használ saját fejlesztéseiben.
Emellett megoszlanak a vélemények arról is, vajon pajzsként használható-e majd a Motorola szabadalmi pakkja a riválisokkal szemben. Az elképzelések szerint nem csak a Google-t, hanem a vele partneri viszonyban levő vállalatokat is védenék a szabadalmi jogok, melyeket a Google ideiglenesen át is adhat számukra, ha más, nem Androidot használó vállalatok (például az Apple) megtámadnák őket jogtalan szabadalom-felhasználásért. Kifejezetten jól jöhetett volna a Samsung számára ez a fajta Google-védernyő az Apple elleni perben, melynek következtében a dél-koreaiak egyébként igen jól sikerült Galaxy Tabjának forgalmazását Európában (Hollandia kivételével) betiltották Steve Jobs cégének jogi lépései miatt.
Persze ehhez a biztonsághoz az kell, hogy a Motorola szellemi jogai elég erősnek bizonyuljanak - ez hamarosan ki is derülhet. A vállalat ugyanis még tavaly októberben perelte be az Apple-t 18 szabadalmának megsértése okán, illetve fordult panasszal a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz (International Trade Commission, ITC). Ez egyfajta „megelőző támadás" volt, a Motorola ugyanis számított egy perre az Apple-től, ennek hatását akarta csökkenteni az általa indított jogi lépésekkel. Az ügyben hamarosan döntés várható.
