A Kúria mostani döntése az e-kereskedelem adózásával kapcsolatos három évvel ezelőtti kaotikus helyzetet tisztázta. Így tehát a döntés azokat a felhasználókat érintheti, akik az interneten 2012 előtt üzletszerűen értékesítették ingóságaikat. Mi úgy gondoljuk, hogy az érintettek többsége jóhiszeműen igyekezett eljárni az akkori meglehetősen homályos jogi környezetben. Hogy konkrétan hány felhasználóról beszélhetünk, azt sajnos nem tudjuk megmondani: egyrészt nem egységes a joggyakorlat, másrészt pedig ilyen jellegű statisztikát nem vezetünk – tájékoztatott Szanitter Áron.
Természetesen még így is sok kérdés merülhet fel, például az adatkéréssel kapcsolatban. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy az üzletszerű internetes értékesítések ellenőrzése érdekében az adóhatóság eddig sem, és ezentúl sem végezhet adathalászatot a szervereinken, és számlával kapcsolatos információkat csak célzott megkeresésekre adunk ki, pontos adategyezést követően. Sajnos ez utóbbi a gyakorlatban nem mindig teljesül, és az is nehezíti a helyzetet, hogy a joggyakorlat sem egységes. Gyakran a revizorok sincsenek tisztában azzal, hogy konkrétan mit is szeretnének tőlünk kikérni. Bízunk bene, hogy ez a gyakorlat idővel pozitív irányban változik majd.
Ami pedig a jelen helyzetet illeti, érdemes megjegyezni, hogy 2012 óta még üzletszerű értékesítésnél sem szükséges adózni 600 ezer forintos jövedelmi összeghatár alatt, vagyis az eladók számára a NAV részéről előnyösen változott az üzletszerűség fogalmának megítélése – zárta gondolatait a szakember.
