Felfedezték maguknak a nemzetközi piactereket és webáruházakat a hazai vásárlók, sőt a jelek szerint azt is kihasználják, hogy az Európai Unió fellép az országhatáron túli kereskedői megkülönböztetéssel szemben. Tavaly már minden második online vásárló rendelt külföldi webáruházakban, piactereken, összességében bruttó 400-420 milliárd forint értékben; fittyet hányva a "vásárolj hazait" elvének éppúgy, mint a környezettudatos gondolkodásnak. Vitathatatlanul nagy csáberőt jelent viszont, hogy a legnagyobb piaci szereplők gyakran lényegesen olcsóbban kínálják ugyanazt a portékát, amit a hazai webboltok polcairól drágábban lehet levenni. Ráadásul Magyarországon is elindult a Google Shopping, amelynek ár-összehasonlító szolgáltatása sokkal átláthatóbbá teszi a kínálatot, emlékeztet Donáth Fruzsina, a Smart Commerce Consulting üzleti tervezőiroda e-kereskedelmi szakértője.
A külföldi szereplők megjelenése tovább élezi a szektorra eredendően is jellemző árversenyt, gyorsítva annak konszolidációját, hiszen e folyamatban csak azok a cégek lehetnek nyertesek, amelyek bírják tőkével. Ilyen lehet az eMAG és az Extreme Digital egyesüléséből majdan megszülető, már európai viszonylatban is fajsúlyosnak mondható vállalat. Donáth Fruzsina adatai szerint a hazai e-kereskedelmi piacon már ma is a piaci szereplők 10 százaléka produkálja a forgalom 90 százalékát, a tendencia azonban folytatódik, és hasonló konszolidáció várható a közepes méretű áruházaknál.
Ezen a szinten a sikerhez már elengedhetetlen az üzleti tervezés. Ismerni kell a piac méretét, a pontos piaci részesedést, évekre előre célként kell kitűzni a várható bevételt, költségeket, fejlesztéseket. Ám még ekkor is csak az a cég lesz sikeres, amelyik magas ügyfél-elégedettség mellett lesz képes menedzselni a teljes ökoszisztémát: a logisztikát, a marketinget, az ügyfélszolgálatot. Aki nem - vagy hibásan - tervez, kiváló kivitelezési képesség mellett is simán elbukik, mondja a szakértő.
Piaci rések, bőséges lehetőség
Konszolidáció ide vagy oda, bőven jut hely az e-kereskedelemi piacon a közepes és a kisebb szereplőknek is, hiszen a teljes kiskereskedelmi forgalomnak még csak 7 százaléka zajlik online színtéren, miközben a felnőtt internetezők 91 százaléka már aktív netes vásárló, tehát a kereslet masszív. Ehhez azonban specializálódni kell, olyan rést kell találni a piacon, ahol egyedi értékelőnyöket tud teremteni a vállalkozás.
További versenyelőnyt nyújt az e-kereskedők számára az adatvezéreltség elve. Minden tevékenység eredménye - ha jó, ha rossz - azonnal mérhető, és szükség szerint korrigálható. Abból válhat jelentős szereplő, aki képes létrehozni, működtetni olyan rendszert, amely összegyűjti és elemzi a vásárlási adatokat, megérti a vevőket, és jövőbeli döntéseket is meg tud alapozni. Minél jobban megérti a cég a vásárlóit, minél többet tesz azért, hogy a vásárlónak mindent megadjon, annál nagyobb az esélye a sikerre.
A tartalom sem ismer határokat
Egy, a közelmúltban publikált Eurobarometer-felmérés szerint az uniós fiatalok fele hallott már arról, hogy az EU tiltja az országhatáron túli megkülönböztetést. Azzal azonban, hogy milyen digitális jogok illetik meg az egyes állampolgárokat, már csak a harmaduk van tisztában. A 2018 decembere óta hatályos szabályozás az online értékesítéseknél a vevő állampolgárságán, lakóhelyén vagy letelepedési helyén alapuló megkülönböztetéssel szemben lép fel. A rendelet jóvoltából az európai lakosok akkor is elérhetnek filmeket, sporteseményeket, e-könyveket, videójátékokat vagy zenei szolgáltatásokat, ha más tagországba utaznak.
Hatályba léptek a kifizetések és az árak terén nagyobb átláthatóságot kínáló, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló szabályok is. Az áruk és szolgáltatások online értékesítésére vonatkozó új áfa-szabályok pedig 2021 januárjában lépnek hatályba.
Eurobarometer-adatok szerint a nagyrészt fiatalokból álló vevői réteg elsősorban a szerzői joggal védett zenei tartalmakra, e-könyvekre és játékokra vevő. Táboruk nagyságát jelzi, hogy számuk az utóbbi négy évben csaknem megkétszereződött, a 2015-ben mért 8 százalékról 15 százalékra nőtt, és a tendencia várhatóan folytatódik.
A fiatalok leggyakrabban azért próbálnak hozzáférni ilyen tartalmakhoz, mert az saját országukban nem érhető el (44 százalék), vagy nagyobb volt a kínálat (39 százalék). Akik még nem próbálkoztak ilyen lehetőséggel, azok többségét is érdekelné ez a lehetőség, főleg audiovizuális tartalmakat (31 százalék) és zenei tartalmakat (29 százalék) vásárolnának.
