Vállalati vezetékes telefóniáról szólva jöhet-e a Voice over IP, avagy maradjunk a jó öreg hagyományos alközpontnál? Milyen kommunikációs formát válasszon a cég, ha sok a mobilmunkatársa? Segítené a napi üzletmenetet, ha a különböző telephelyeken, esetleg más-más országban dolgozó kollégák rendszeresen tudnának videokonferenciákat tartani? A cég igényeihez legjobban igazodó megoldások kiválasztásához Kőrösi Szabolcs Gábor, az IVSZ távközlési tagozatának vezetője (Telenor) ad megfontolandó szempontokat.
COMPUTERWORLD: Miért döntsön - vagy ne döntsön - egy cég a VoIP-alapú vállalati telekommunikáció mellett?
KŐRÖSI GÁBOR: Amennyiben a szolgáltató és a leendő céges felhasználó között még nincs kiépített infrastruktúra, mindenképpen az IP-alapú alközponti szolgáltatások mellett szól, hogy az internetkapcsolat - ami ma már általánosságban minden cégnél rendelkezésre áll - alkalmas a szolgáltatás nyújtásához és igénybevételéhez. A VoIP általában a meglévő internetes kapcsolat éppen ki nem használt, kvázi felesleges kapacitását használja fel a hanghívások továbbítására. Mivel a hanghívások kapacitásigénye nem jelentős, a VoIP-pal általában nincs gond. Egy hagyományos alközponti szolgáltatás kiépítése sokkal drágább és időigényesebb, mint a VoIP-alapú megoldásé.
CW: Melyek a konkrét VoIP-rendszer kiválasztásának fő szempontjai?
KG: Egyértelműen a legfontosabb szempont, hogy a felhasználó milyen igényeket támaszt a szolgáltató felé. Nem mindegy például, hogy öt vagy ötszáz felhasználót kell kiszolgálni, hogy van-e igény a cégnél a mobilitásra (azaz kell-e SIM-kártyákat is adni a felhasználóknak), hogy kívánnak-e a munkatársak egymással díjmentesen beszélgetni. Szintén meghatározó lehet, hogy a vállalat megelégszik-e az internet által nyújtott (nem túl szofisztikált) biztonsági szinttel, vagy annál magasabbat kíván.
CW: Választhat a vállalat vezetékes és/vagy mobil VoIP-kommunikációt. Mi alapján célszerű dönteni?
KG: A VoIP-alapú vezetékes rendszerek tulajdonképpen a szükséges technológiai fejlődés termékei, amelyekkel a korábbi, magas költség- és fenntartási igényű hagyományos alközpontokat cserélik le. A vezetékes VoIP-megoldás elsősorban ott kedvező, ahol a helyhez kötött felhasználók kommunikációs igényeit kell kielégíteni. A VoIP-telefon ugyanazt a funkciót (is) képes ellátni, mint a hagyományos telefon. Ha számos felhasználó rendszeres munkavégzése során nem elsődleges a mobilitási igény, és a VoIP-telefon a számítógép közvetlen közelében van, akkor a vezetékes VoIP-megoldás önmagában teljes mértékben el tudja látni a vállalati kommunikációt.
A mobil-VoIP a mobilitás velejárója. A szolgáltatások kiválasztásához itt is a felhasználó igényei adják meg a kiindulási pontot. A mobil-VoIP-ot indokolhatja például a VoWiFi (Voice over WiFi) iránti igény; ilyenkor a meglévő wifihálózatok is integrálódnak a hírközlési láncba, azaz a wifire csatlakozott készülékek ugyanúgy tudnak mobil- vagy vezetékes készülékeket hívni, mintha csak a mobilszolgáltató hálózatához csatlakoznának. Egy másik érv lehet a mobil-VoIP mellett a WebRTC (Real Time Communication), azaz a helyre és időre szabott, weben keresztüli online kommunikáció iránti igény.
CW: Skype, Viber vagy valamelyik VoIP-specialista megoldása?
KG: A Skype és a Viber valójában csak egy letölthető alkalmazás, ami arra elegendő, hogy az egyazon csoporthoz (például a Skype-hoz) csatlakozott felhasználók egymást hívhassák. A speciális megoldások ezen jelentősen túlmutatnak, és nem csak az azonos csoportban lévők egymás közti hívását teszik lehetővé. Az úgynevezett RCS (Rich Communication Suite) megoldás révén az egymással kapcsolatban lévő szolgáltatók felhasználói már tudják egymást hívni. Ennek jelentősége nyilván attól függ, hogy milyen méretű és jellegű szolgáltatók kapcsolódnak össze.
CW: Van-e szignifikáns különbség a hazai és az európai VoIP-piac között?
KG: Felhasználói szempontból továbbra is a hívások ingyenessége a legvonzóbb kritérium. Az is nyilvánvaló, hogy ez azokon a piacokon a legfőbb vonzerő, ahol a hívások ára a legmagasabb, és kevésbé jellemző az olcsó, átalánydíjas szolgáltatások elterjedtsége. Ha egy felhasználó korlátlanul beszélgethet jó minőségben és alacsony áron, magától értetődő, hogy sokkal kisebb az igény a Skype és a társai által nyújtott szolgáltatásra. Világviszonylatban Dél-Amerikában és Kínában a legmagasabb a VoIP-használat, Európa jóval szerényebb számokat mutat fel ezen a téren.
CW: Milyen trendek várhatóak a VoIP-szolgáltatások piacán? Vannak lényeges technológiai újdonságok?
KG: A vezetékes területen továbbra is a hagyományos alközpontok lecserélése a meghatározó trend, ez gerjeszti leginkább a VoIP-szolgáltatások további terjedését. Minőség tekintetében itt lényeges szempont, hogy a vezetékes szolgáltató rendelkezik-e saját hálózattal vagy sem. Minél inkább tudja felügyelni egy szolgáltató a jelutat, annál inkább képes lépéseket tenni a megfelelő minőség biztosítására.
Mobiloldalon a legújabb, 4. generációs mobiltechnológia gyors térhódítása mozdítja elő leginkább a VoIP fejlődését azáltal, hogy ennél a technológiánál a hangátvitel már nem a hagyományos áramkörkapcsolt megoldással, hanem csomagkapcsolt módon zajlik. Ez a technológia a VoLTE (Voice over LTE), azaz a 4. generációs mobiltechnológia hangszolgáltatásra vonatkozó megoldása. Ellentétben a korábbi megoldásokkal, a 4G esetén a minőség már garantált, hiszen a szükséges sávszélesség mindenképpen rendelkezésre áll a beszélgetés folyamán. Ha már a minőségről esik szó, azt sem szabad elfelejteni, hogy a Skype, a Viber és a társaik esetében a szolgáltatásminőség változó, arra a szolgáltató garanciát nem vállal. Általánosságban azt is elmondhatjuk, hogy jellemzően minden új technológia minőségi javulást is hoz.
CW: A korszerű vállalati kommunikáció fontos eleme a videókonferencia. Hogy állnak e megoldások használatával a hazai cégek?
KG: Akárcsak a VoIP területén, itt is széles a skála. Az ingyenes szoftveralkalmazások éppen úgy megtalálhatóak, mint a gyártóspecifikus hardverelemeket felvonultató, szofisztikált megoldások. A felhasználó saját igényei (és anyagi lehetőségei) függvényében választhat belőlük. Természetesen a videókonferenciára is érvényes, hogy az ingyenes megoldások csak alapszintű szolgáltatást nyújtanak. Ezek leginkább az egyéni és a kiscéges felhasználók körében népszerűek. A meglehetősen drága, külön kiépítést igénylő, profi rendszerek elsődleges felhasználói a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai, hiszen az anyavállalat ezeket a megoldásokat már régóta alkalmazza. Az említett jelentősebb beruházási költségek ellenére a professzionális rendszerek elterjedése folyamatos. Egyébként ezen profi rendszerek előnyei a multinacionális környezetben érvényesülnek a legjobban, hiszen egy többrésztvevős videókonferencián a felszólalók helyszínéről sugárzott képek automatikus vágása, a résztvevőkre való zoomolás lehetősége, egy prezentáció közös megtekintése vagy a HD minőségű hang és zene szinte már magától értetődő. Az előbb említett funkciók mellett egy multinacionális cég számára elsődleges a biztonság kérdése is, amelynek messze túl kell mutatnia az internet átlagos biztonsági szintjén.
Várható, hogy a jövőben a professzionális videókonferenciát használni kívánó cégek száma jelentősen nő, hiszen a kezdeti beruházást követően - elsősorban az egymástól nagy távolságban lévő részlegek közti kommunikáció megnövekedése esetén - a jól működő, megbízható és biztonságos videókonferencia költségcsökkentő tényező. Alkalmazásával sok utazást lehet kiváltani, ami a költségek lefaragása mellett jelentős időmegtakarítást is eredményez.
