A járványhelyzet szinte robbanásszerű változást hoz a szektorban. Első lépésben az oktatási intézmények álltak át az online képzésre, mostanra pedig egyre több cég ismeri fel, a leállások idején a munkatársak képzésébe való befektetés a vállalkozás stabilitását jelzi, ami csökkenti a munkavállalói bizonytalanságot és piaci versenyelőnyt is eredményezhet.
Bár évente a cégek globálisan 300 milliárd dollárt fordítanak tréningekre és képzésre, a vezetők csupán 8 százaléka tartja ezt hatékony befektetésnek. A digitális oktatási rendszerek bevezetése azonban jelentősen változtathat ezen az arányon.
A felmérések ugyanis azt mutatják, ezen a területen az egy dolláros befektetés akár 30 dolláros növekedést hozhat a produktivitásban.
"Hosszú távon ezek a megoldások jóval költséghatékonyabbak a hagyományos frontális oktatásnál. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy rendszeresen ismételt képzésnél 2 hónap alatt már megtérülhet az online rendszer és tartalom bevezetésére fordított összeg. Megszűnik a fizikai oktatás során felmerülő utazás- és szállásköltség, 60 százalékkal csökken a kieső munkaidő, mérhetőbbé válnak a képzési folyamatok, egyszerűsödik az adminisztráció és könnyebbé válik az ismétlés, illetve a tantermi oktatással szemben akár 50 százalékkal tartósabb az elsajátított tudás" - sorolja fel az előnyöket Koharek András, az Országos Humánmenedzsment Egyesület e-learning, elektronikus oktatás szakértője, a vállalati e-learning szektorban tevékenykedő AR Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetője.
Mivel a digitális képzéseknél akár gamifikációs megoldásokat is könnyedén be lehet illeszteni az oktatási folyamatba, a tanulás sokkal inkább élményszerűvé válhat. Így lehet, hogy a Research Institute of America felmérése szerint a digitális képzésekkel jelentősen csökken a fluktuáció, míg a résztvevők elköteleződése és bevonódása 18 százalékkal magasabb a hagyományos oktatási formákhoz képest.
A Smart Business Trends kutatása szerint 2020-ban Nyugat-Európában és az USA-ban a cégek mintegy 98 százaléka tervezett e-learning képzéseket. Ezzel szemben Magyarországon - bár pontos adat nincs róla - 100 cégből kb. 5 használ ilyen megoldásokat.
A koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági és munkaerőpiaci helyzet azonban ebben is változást hozhat. Világszerte a megkérdezett munkavállalók 67 százaléka hajlandó lenne átképezni magát, további 29 százalékuk pedig nyitott lenne rá, ha másként nem tudná megtartani a munkahelyét. Nem véletlen tehát, hogy itthon is egyre több cég ismeri fel, a jelenlegi helyzetben a munkatársak képzésébe és fejlesztésébe invesztált összegek hosszútávon versenyelőnyt jelenthetnek.
