A perek többségében a vád a lemezkiadók közti tisztességtelen ármegállapítás volt, ami a letöltések díjazására vonatkozik. A Warner egy gyors közleményben arról adott tájékoztatást, hogy minden eszközzel fellépnek az őket ért vádakkal szemben.
A történet nagyjából három hónapja kezdődött, amikor Eliott Spitzer, New York egyik vezető ügyvéde nyomozni kezdett annak érdekében, hogy kiderítse, vajon tényleg megállapodtak-e a nagyobb zenei kiadók, hogy egységes áron kínálják fel letöltésre az általuk forgalmazott zenei anyagokat. Ez pedig sértené az antitröszt törvényeket.
Ennek ellenére a vállalat ebből származó bevételei a 2006. március 31-én lezárult negyedévben 90 millió dollárra rúgtak, ami a Warner Music összes bevételének 11 százalékát teszi ki, s mindez háromszorosa az egy évvel korábban elért eredményeknek.
Sajnos a fájlmegosztók segítségével illegálisan beszerzett zenei anyagok mennyisége is folyamatosan növekszik, ami a legnagyobb károkat okozza a kiadók számára ezen a téren. Az ez ellen irányuló harc hasztalannak bizonyul, a digitális zeneletöltés mégis jó üzlet. Főleg azután, hogy az Apple piacra dobta iPod hordozható zenelejátszóját, mellyel párhuzamosan beindította saját zeneletöltő központját, az iTunes-t. A legutóbbi időszak során a Warner Music 7 millió dolláros, illetve részvényenkénti 5 cent nettó veszteséget könyvelt el.