A legtöbben Donald Trump nevéhez, ha pedig pontosabbak akarunk lenni, az ő nevével fémjelzett amerikai kormányhoz kötik a kínai techvállalatok elleni komoly fellépés kezdetét. A leghangosabban talán a Huawei mobilgyártó óriásra kilőtt ágyúk hangja szólt az elmúlt években, de jó egy évvel korábban már célkeresztbe került a főként olcsó mobiljaival nagyra nőtt ZTE is. Ami pedig azóta történt, azzal tele van a tech-sajtó és még a területhez kevéssé értő átlagember is megérezte a hatását - például abból, hogy a Huawei mobilokon natív módon nem a teljes Android fut és hivatalos forrásból nem lehet feltelepíteni rájuk a Google alkalmazásait és egyéb népszerű (amerikai) appokat.
Amellett, hogy a Trump-adminisztráció egyre komolyabb tiltásokat vezet be a Huawei-jel szemben, rendre előkerülnek más gyártók is, amelyeket fenyeget vagy konkrét tiltásokkal is ellehetetlenít a kormányzat. Amerika fő indoka minderre az, hogy állítólag ezek a cégek mind úgy működnek, hogy komoly kötődésekkel rendelkeznek a kínai politikai hatalommal. Az egyébként is adatvédelmi hisztériában égő világban pedig ez kiváló indok arra, hogy az USA egyenesen azt állítsa: az általa kifogásolt cégek olyan technológiai és telekommunikációs módszereket alkalmaznak, amelyekkel képesek adatokat továbbítani felhasználóikról a kínai hatóságoknak.
Politikai gazdaságtan, 2020
Hogy igazak-e az amerikai kormányzat állításai? Ez jó kérdés, ugyanis konkrét bizonyítékok továbbra sincsenek. A különféle hírszerzési forrásokra támaszkodó kormányzati szóvivők, valamint maga az elnök is azt hangoztatja, hogy egyértelműen megbizonyosodtak arról, miszerint a kínai gyártók konkrét "hátsó ajtókat" építettek különféle hálózati és konzumer eszközeikbe, de valahogy mindig ködös a megfogalmazás azzal kapcsolatban, hogy tényleg történt-e bármikor titkos adattovábbítás a kínai kormányzat fülelői felé.
A rizikó persze óriási. A Huawei például egyáltalán nem csak a hangzatos és látványos mobilokra építette az elmúlt évtized legdinamikusabban felívelő tech-karrierjét, hiszen a telekommunikációs infrastruktúrákat kiszolgáló eszközök és technológiák terén is az egyik legfontosabb beszállítónak számít. Főleg most, amikor a világon mindenhol gőzerővel elindult a telco-hálózatok modernizálása és az 5G bevezetése, égetően fontos az, hogy megbízható gyártók biztonságos eszközein fusson át az adott ország adatforgalma. Az amerikai szankciókat követően épp ezért több más ország, többek között Kanada és az Egyesült Királyság is úgy határozott, hogy a Huawei eszközeit kitiltja a kommunikációs gerinchálózat fejlesztéséből, más országokban pedig a helyzet felülvizsgálását irányozták elő. Magyarországon egyébként egyelőre nincs jele a Kína és ezen belül a Huawei elleni bizalomvesztésnek, ezt jelzi többek között a Huawei új összeszerelő-üzemének megnyitása, és arról sincs hír, hogy a távközlési rendszerek felújításában bármilyen hátrányba került volna a kínai vállalat.
Amerikára visszatérve, a gazdasági szereplők lobbija érdekes módon két irányból is megkezdődött (bár erre természetesen nincsenek közvetlen bizonyítékok). A szereplők egy része mindenesetre jól jár a Huawei és mások távol tartásával, hiszen így jobban "pozícióba kerülnek" amerikai, illetve más nem-kínai eszközgyártók az USA piacán. Másrészt viszont érződik egy komoly ellen-lobbi is, hiszen a Google vezetésével a Huawei "kegyelméért könyörgők" számára konkrét pénzügyi kiesést jelent, hogy nem kereskedhetnek a kínai óriással és társaival.
Mi lesz a 2021-es felvonásban?
Mivel januárban lezajlik az amerikai elnökválasztás utáni teljes kabinet-csere, most mindenki arra kíváncsi, változik-e a Biden-kormányzat kínai gazdaságpolitikája. Az mindenesetre érdekes, hogy a Trump-adminisztráció egyik legutolsó fegyvertényeként január elsején bejelentette a New York-i tőzsde (NYSE), hogy három fontos kínai telekommunikációs vállalat részvény-kereskedését teljesen leállítja. A China Mobile, a China Telecom és a China Unicom Hong Kong kitiltását is azzal indokolták, hogy túl sok szállal kötődnek a kínai politikai vezetéshez és hadsereghez, ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az Egyesült Államok számára. A három vállalat részvényeivel már az új év első hetében sem lehet kereskedni, majd megkezdik a teljes törlésüket a NYSE rendszeréből.
Azzal kapcsolatban azonban egyelőre csak találgatni lehet, hogy Joe Biden regnálása alatt változik-e az amerikai kormányzat kínai tech- és telekom-cégekkel kapcsolatos gyakorlata. Az elemzők egy része óvatos enyhülésre számít, többek között azért, mert az új kabinet sokkal szorosabban kötődik az amerikai techvállalatokhoz, akiknek viszont érdeke a kínai kereskedelem visszaédesgetése is. De az is tény, hogy továbbra is erős az az általános amerikai vélekedés, miszerint Kína veszélyt jelent Amerikára - ez a modern McCarthyzmus pedig valamelyest megköti az új kormány kezét is. Mindenesetre a kínai vállalatok most minden bizonnyal térdelőrajtban várják, lesz-e lehetőségük visszatérni a nagy vízen túlra. Meglátjuk.
