A közösségi portál, amely felhasználóinak száma 2012-ben érte el az egymilliárdot, egy évtized leforgása alatt a világ meghatározó politikai, gazdasági és kulturális tényezője lett. Minderről valószínűleg álmodni sem mert a Facebook létrehozásakor alig huszonhárom éves Mark Zuckerberg a Harvard Egyetem diákszobájában, miként arról sem, hogy neve felkerül majd a világ leggazdagabb üzletembereinek listájára.
A lelkes programozó Zuckerberg - sok társához hasonlóan - korábban már kifejlesztett néhány közösségi honlapot. Az első ilyen a Coursematch volt, amelyen a diákok figyelemmel kísérhették, ki milyen kurzust látogat, így könnyebben bukkanhattak barátaikra. A 2003 októberében született Facemash egyfajta "férfias játék" volt, a program ugyanis egyetemista lányok képeit helyezte véletlenszerűen egymás mellé, a fiúk pedig egy kattintással szavazhattak, melyik lányt tartják csinosabbnak. A képeket persze nem volt egyszerű megszerezni, Zuckerbergnek ehhez a Harvard Egyetem informatikai hálózatának biztonsági rendszerét kellett feltörnie, de megérte: a honlapnak már az első négy órában huszonkétezer látogatója volt.
A sikeren felbuzdulva indította útjára egy évvel később a The facebookot (az egyetemi gólyáknak kiosztott adatkérő lapokat nevezik így). Az oldalra az huszonnégy órán belül tizenkétezer diák iratkozott fel, egy hónap múlva pedig már a harvardi diákok felének volt saját profilja. A hálózatnak csakhamar része lett több bostoni egyetem, majd a nyolc legpatinásabb új-angliai felsőoktatási intézményt tömörítő Ivy League, s nem sokkal később az Egyesült Államok összes egyeteme előtt megnyitották.
Zuckerberg az oldal nevét 2005 augusztusában változtatta Facebookra, a domain névért kétszázezer dollárt fizetett. A Facebook diadalútja folytatódott: megnyitották a középiskolák, majd a nem oktatási jellegű intézmények előtt. 2006 szeptemberétől minden 13 évesnél idősebb, érvényes e-mail címmel rendelkező magánszemély is regisztrálhatott (meghívó nem szükséges) és megjelentek a vállalatok saját magukat népszerűsítő oldalai, az oldalt ma már a gazdasági és politikai élet szereplői is használják marketinges eszközként. A Facebook ma a Google mögött a leglátogatottabb internetes honlap, ahová 2013 decemberében 1,23 milliárdan léptek be, közülük 757 millióan legalább egyszer naponta, a belépéshez havonta 945 millióan, naponta 556 millióan használtak mobileszközt. Az Egyesült Államokban él a legtöbb Facebook-felhasználó, majd Brazília, India, Indonézia és Mexikó (58 millió) következik.
Tavaly őszi adatok szerint a Facebook hálózatán mintegy 140 milliárd "barátság" köttetett, a "like", azaz tetszik gombot több 1130 milliárdszor nyomták meg. A portálon összesen 219 milliárd fotót tettek közzé, 62,6 millió zeneművet hallgattak meg 22 milliárd alkalommal. Ezek a számok minden nap több millióval nőnek, a hálózatot folyamatosan fejlesztik, újabb és újabb szolgáltatásokkal igyekeznek megtartani a felhasználókat, sokak, főleg a fiatalok számára ma a Facebook a legnagyobb hírforrás és a kapcsolattartás eszköze. A Facebookot 2012-ben vezették be az amerikai tőzsdére, ez volt az amerikai történelem második legnagyobb tőzsdei bevezetése, s a Visa hitelkártya cég után a második legsikeresebb ilyen akció. A cég 28 százalékban ma is Zuckerberg tulajdona, akinek vagyonát ma 27 milliárd dollárra becsülik, életéről film is készült A közösségi háló címmel.
Bármennyire fényesek is azonban a Facebook eredményei, sokan szkeptikusok a cég jövőjével kapcsolatban. Szakértők és elemzők is azt állítják, hogy a növekedés nem folytatódhat a végtelenségig, az utóbbi időben pedig olyan felmérések láttak napvilágot, amely szerint az oldal a fiatalok körében kiment a divatból. Az aktív felhasználók is mintha fáradnának: 2013-ban öt felhasználóból három látogatott el naponta az oldalra, egy évvel korábban ezt 57 százalék tette meg minden nap. A megjósolt hanyatlás azonban még odébb van: a Facebook január végén közzétett jelentése szerint 2013 utolsó negyedévében 40 millióval nőtt az oldal felhasználóinak száma, s meredeken emelkedett a cég bevétele és profitja is.
