A számítástechnikai rendszerek következő generációjáról Fauszt Gábor, az IDC Magyarország vezető elemzője tartott előadást. Kifejtette, hogy az IDC megfigyelései szerint a költséghatékonyság mellett mindinkább kiemelt szemponttá válik a teljeskörű, vállalatra szabott megoldások keresése a felhasználók és a különféle eszközök számának emelkedésével, illetve az adatmennyiség bővülésével párhuzamosan. Ezért az elmúlt időszakban megjelent az igény egy olyan platform iránt, amely hatékonyan képes az architektúrát méretezni, továbbá előnyösen befolyásolja az üzemeltetés során megjelenő kihívásokat menedzsment- és költségoldalról egyaránt. Így jutottak el az úgynevezett összevont rendszerek bemutatásáig és elterjedéséig.
Összevont rendszerek
Ez a technológia integráltan szolgálja ki a növekvő igényeket, és biztonságosan képes a rendszerbe illeszteni a különböző hardver- és szoftverelemeket. Az így összevont rendszerekkel könnyebben valósítható meg a magasabb szintű rendszerfelügyelet, mert a komplex folyamatok egyszerűbbé válnak, ráadásul a jobb üzemeltetési hatékonyság növeli a szervezet hatékonyságát.
Az IDC szerint jövőre már működésbe állnak a teljesen virtualizált adatközpontok, a külső és belső felhők, az adaptív intelligens infrastruktúra - az IT szolgáltatásorientálttá válik, s a működési költségek megtakarítása igen fontos vonás lesz. De hosszú az út addig, míg így fest majd az általános kép. Az irány már jól látszik, hiszen megjelennek a virtuális eszközökre hangolt applikációk és felhőmenedzsment-megoldások. Az elemzőcég felmérése szerint sok szervezet már az IT-infrastruktúra konszolidálásának végére ért, s a cégek negyedénél az alkalmazásvirtualizáció elérte a 80 százalékot. Zöldmezős fejlesztési lehetőség már alig van, a rugalmasság és a modularitás az, amelyben a vállalati menedzsment a fejlesztések előnyeit keresheti.
A virtualizáció meghatározza az adatközpontok életét, amit jól mutat, hogy 2015-re minden valószínűség szerint 10 millió fizikai szerverre már 20 millió virtualizált jut majd, sőt már ma is meghaladja a virtualizált szerverek aránya a fizikaiakét. Intelligens ipari megoldások kellenek, de ezek integrációja, támogatása és biztonsága elég nagy kihívást jelent. Emiatt a szegmentáció ma már olyan mély, hogy szinte egyedi vállalati fejlesztések jelennek meg.
Beépített szakértelem
Fauszt Gábor elmondta, hogy 2013-ra az IT-költések 80 százaléka már nem eszközre, hanem szolgáltatásokra megy el, s olyan kiadásokat fedeznek belőlük, mint a hűtés-, energia- vagy menedzsmentköltségek.
Szűcs József, az IBM PureSystems értékesítési vezetője kifejtette, hogy a cégeknek a hatékony döntéshozatalhoz gyors válaszokra van szükségük, de az IT ehhez nem elég gyors. Elég sok időbe telik ugyanis, amíg az üzleti igény megérkezésétől a specifikáláson, az eszközök és alkalmazások megrendelésén, a konfiguráláson, a tesztelésen keresztül eljutnak oda, hogy működésbe áll a szükséges rendszer. Ehhez akár fél évre is szükség lehet. Ez pedig túl hosszú idő. Ráadásul egy heterogén környezetben az IT-üzemeltetés költségei igen magasak, mert mindent külön menedzselnek: a szervereket, a tárolókat stb. Az IBM integrált rendszerei erre a problémára nyújtanak megoldást.
A PureSystems-család (PureFlex, PureApplication, PureData) nagy újítása, hogy igen gyorsan üzembe állítható és használható. Ezt a „beépített szakértelemmel” érik el. Ezekben a berendezésekben a tapasztalatok alapján összeállított kész felhasználási minták vannak, amelyeket a felhasználók elérhetnek, s kiválaszthatják az igényeiknek legmegfelelőbbet, így gyorsan használatba is vehetik az eszközöket. De mintákat a felhasználók saját maguk is fejleszthetnek, vagy megbízhatnak ezzel IBM alkalmazásszállítókat is.
További előnyt jelent, hogy az integráció megtervezett, hiszen az IBM ezekben a berendezésekben mindent mindennel összehangol és letesztel. Továbbá rendkívül egyszerű a használatuk, mert egy felületről lehet kezelni a megoldást az egész életciklusa alatt a bővítések után is. Az IBM úgy véli, hogy a következő 10 évet a PureSystems-architektúra kerete fogja meghatározni.
Fizetési megoldások
Az első magyarországi PureFlex rendszert a Cellum Zrt. fogta munkára. A cég mobilfizetési és mobilkereskedelmi szolgáltatásokat nyújt. Például az sms-es autópálya-matrica vásárlása, az sms-es parkolás vagy az sms-es lottózás kapcsolódik a nevükhöz. Inotay Balázs, a cég stratégiai igazgatója elmondta, hogy idén 15 millió mobiltranzakcióra számítanak Magyarországon. Ez a szám valószínűleg gyorsan emelkedik majd, hiszen ma már a MasterCarddal együttműködve a mobilfizetési megoldásuk mögött ott áll a bankkártyarendszer is, illetve hamarosan az American Express és a Visa is a partnerük lesz.
A piacon látszólag nagy verseny van az érintésnélküli (NFC) és az általuk használt QR-kódos megoldás között. Valójában a két rendszert integrálni kell majd egy egységes menedzsmentrendszerben, mert a felhasználó mindig az életszituációnak megfelelő fizetési megoldást kíván majd használni. Erre az a magyarázat, hogy a QR-kódos fizetés sok helyen nagyon kényelmes és biztonságos. Magyarországon például a Telekom minden számláján rajta van már az egyszerű fizetést segítendő, de van taxitársaság, amely használja a rendszerüket, sőt az Unicefnek való adományozás is megoldható ezen az úton. A cég szolgáltatása a nemzetközi piacokon is egyre gyorsabban terjed. Bulgáriában indítanak nemsokára egy nagy projektet, Indonéziában egy hatalmas 80 ezer autót üzemeltető taxis céggel tárgyalnak, van ajánlatuk Spanyolországból, Kanadából és Oroszországból is.
