Hatezernél több szervezettől begyűjtött válaszok alapján az IBM Institute for Business Value (IBV) immár hetedik alkalommal vizsgálta a vállalatok és intézmények analitikai érettségét, és jelentésében (2016 Cognitive and Analytics Survey) megállapította, hogy közel háromnegyedük rendelkezik azokkal az adat- és elemzői képességekkel, amelyek birtokában megtehetné az első lépéseket a kognitív rendszerek bevezetése terén.
Kognitív, megismerő rendszerek alatt az IBV olyan, következő generációs informatikai megoldásokat ért, amelyek értelmezik az adatokból kinyert információkat, tudnak érvelni, folyamatosan tanulnak és képesek interakcióra. Szüntelenül bővítik ismereteiket, megértik a természetes, beszélt nyelvet, érveket sorakoztatnak fel a feltárt összefüggések mellett, állításokat támasztanak alá, a valószínűség alapján feltételezéseket erősítenek meg vagy vetnek el, és eközben sokkal természetesebb módon kommunikálnak az emberekkel, mint a hagyományos programozott rendszerek.
Színre lépésük az analitika fejlődésének merőben új korszakát fémjelzi, amelyben a rendszereket előre megírt szoftverkód helyett interakcióról interakcióra gyarapodó tudásuk vezérli, és az adatok életre kelnek, az érzékek szintjén lépnek kapcsolatba az emberrel. A kognitív rendszerek meghallgatják és megértik, amit mondunk vagy kérdezünk, és válaszolnak. Az adatok - pontosabban az adatokat előállító érzékelők és más eszközök - észlelik a bennünket körülvevő világot, a szelet, az esőt, a zene ritmusát, az otthon illatát, az étel ízét. A kognitív korban az adatok kilépnek a táblázatokból, hogy formálják a döntéseket az élet minden területén - fejtik ki a tanulmány szerzői, hogy a tanuló, intelligens rendszerek miben különböznek elődeiktől.
Ráadásul szédületesen gyorsan jutottunk el eddig a fordulópontig. Az IBV analitikai csapata 2010-ben készítette el a sorozat első jelentését, amikor még arról kellett meggyőzni a vállalatvezetőket, hogy az adatelemzés értéket teremt - többségük ugyanis megérzéseire és tapasztalatára, meg egy kevés leíró (deskriptív) adatra támaszkodott a döntések meghozatalakor. Két évvel később azonban a szervezetek többsége már diagnosztikai és prediktív analitikai eszközöket használt.
Ugyancsak a 2012-es felmérésében tette fel az IBV a kognitív rendszerekkel kapcsolatos első kérdéseit, de a válaszokból hamar kiderült, hogy a vállalatok többsége összekeveri őket az olyan előíró (preskriptív) analitikai technikákkal, mint a szövegelemzés és a gépi tanulás. Holott az előíró analitikai funkciók olyan programkódba foglalt algoritmusokra épülnek, amelyek előre meghatározott lépéseket indítanak el, ha egy adatkészlet elér bizonyos küszöbértékeket. Csupán az alapot, a platformot adják az ilyen típusú analitikai megoldások, amelyre a kognitív rendszerek épülnek.
Kognitív felfedezők
Legfrissebb, sorrendben hetedik éves felmérésében az IBV megállapította, hogy a szervezetek 74 százaléka az előíró elemzés legalább egy típusát már kiterjedten alkalmazza. Miután a vállalatok többsége elér az analitikai fejlettség egy szintjére, csökken a megoldás alkalmazásával elérhető versenyelőny, pontosabban eggyel magasabb szinten jelenik meg. Az IBV szerint ez történik most is: azok a szervezetek versenyképesebbek, amelyek a kognitív rendszerek használatával továbbléptek az analitikai érettség ötödik szintjére.
A kognitív rendszerek az adatelemzést a megismerés szintjére emelik, azaz olyan szellemi műveletté, illetve folyamattá alakítják, amely gyarapítja a tudást. Számos forrásból, például interakciókból, tranzakciókból, megfigyelésekből származó adatokat elemeznek és értelmeznek ezek a rendszerek, hogy az így szerzett ismeretek alapján döntéseket, válaszlépéseket javasoljanak, egyúttal megőrzik, és a további feladatok megoldásában már hasznosítják is a folyamat során szerzett tudást. A kognitív vállalat számos analitikai képességet, többek között leíró, előrejelző, előíró és megismerő funkciókat, rendszereket használ egy szabályozott és irányított adat-ökoszisztémában, amely jól elboldogul a nagy adattömeggel, az adatforrások és -formátumok változatosságával, és a beágyazott adatbiztonság is részét alkotja, csakúgy, mint a mobil- és a felhőalapú komponensek.
Éles környezetében jelenleg a szervezetek töredéke - az IBV felmérése szerint 4 százaléka - alkalmaz legalább egy kognitív rendszert. A jelentés szerzői kognitív felfedezőként jellemzik ezeket az úttörő vállalatokat, amelyek a válaszokból ítélve máris tapasztalják az elsőséggel járó előnyöket.
A kognitív felfedezők jellemzően célzottan vezetik be első kognitív rendszerüket, hogy jobban megérthessék az újgenerációs analitika működését, az értékteremtés lehetőségeit - azaz rendszereikkel együtt maguk a szervezetek is tanulnak. A felmérés során az IBV 19 iparág szereplőit kereste meg a világ összes régiójában, és a vertikumok mindegyikében talált kognitív megoldást használó szervezetet. Visszajelzésük alapján ezek a vállalatok sok tekintetben kitüntetik magukat a piaci versenyben: 84 százalékuk nagyobb bevételt ér el, mint az adott iparág más szereplői, 91 százalékuk másoknál hatékonyabb működésről számolt be, és 89 százalékuk mondta, hogy nyereségesebb és innovatívabb is versenytársainál.
Megismerés és szemlélet
Éppen ezért az IBV arra számít, hogy a kognitív rendszerek gyorsan meg fognak jelenni sok más szervezetnél is, amelyek már túljutottak a leíró, a diagnosztikai, a prediktív és a rutinszerű iparági analitikai képességek használatán. A válaszadók 70 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, mivel három vagy még több üzleti területén is fejlett analitikai megoldásokat alkalmaz.
Sok közülük már 12-14 hónapon belül továbbléphet a kognitív rendszerek szintjére, 28 százalékuknál ugyanis a felmérés idején már futott ilyen próbaprojekt vagy bevezetés. Ha ehhez hozzáadjuk a kognitív felfedezők 4 százalékát, akkor látható, hogy a bővülés üteme milyen könnyen felpöröghet.
A felmérés részeként az IBV száznál több éles üzemű kognitív rendszer használatát részletesebben is elemezte az IBM ügyfélkörében. Kiderült, hogy a kognitív felfedezők többsége az üzletfejlesztést támogatja a megoldásokkal, olyan területeket, mint a tudásmegosztás, a kutatás és a termékfejlesztés, a partner- és ügyfélkapcsolatok kezelése, az értékesítés és a szolgáltatás, beleértve a tanácsadást és a vevőszolgálatot is.
Bár kognitív rendszerek minden iparágban felbukkantak, alkalmazásukban a pénzügyi szolgáltatók és a közszféra szereplői - például az egészségügyi intézmények - járnak élen. Ezek a szervezetek jellemzően egy konkrét felhasználásnál próbálták ki a kognitív képességeket, mielőtt kiterjesztették volna őket.
Új hardver, szoftver vagy szolgáltatás bevezetésénél azonban több is kell ahhoz, hogy a szervezet az előíró analitikáról kognitív rendszerre válthasson, hívja fel a figyelmet az IBV. A szintlépés előfeltétele szilárd adat- és analitikai ökoszisztéma kialakítása. Olyan vállalati kultúra és szemléletmód szükséges ehhez a környezethez, amely nyitott az adatkutatásra és képes a szabályozott irányításra, mert csak így érhető el a kívánt agilitás, a gyors válaszadás képessége. Kell persze adat is, minél több és változatosabb, annál jobb. A kognitív környezet kialakításához ezért az analitikai fejlődés útján haladva jut el a vállalat, ma használt rendszereivel alapozva meg a holnap megoldásait.
Sok eleme ennek a környezetnek házon belül, de azon kívül is működhet. IaaS, PaaS és SaaS szolgáltatások teljes palettája érhető el a piacon, a szállítók és a tanácsadók versengenek, hogy kihelyezhessék, menedzselhessék vagy karbantarthassák az adat- és analitikai környezet valamely szeletét, életciklusának valamely szakaszát. A felhőalapú technológiáknak köszönhetően minden vállalat exponenciálisan bővítheti adat-ökoszisztémáját, így nincs technológiai akadálya annak, hogy az élenjárók nyomába eredjen, és a modern architektúrára építve erősítse versenyképességét a beköszöntő kognitív korban.
