Az ATM-ek már régóta a hitelkártya információkra vadászó csalók látókörében vannak. Kezdődött minden a primitív letapogatókkal: ezek a házi készítésű, az ATM-ekre szerelt eszközök a kártyák mágnescsíkjáról lopták el az adatokat, míg a PIN-kódhoz hamis billentyűzet vagy webkamera segítségével jutottak hozzá. Idővel ezek a skimmernek nevezett eszközök jelentős fejlődésen mentek keresztül, hogy kevésbé legyenek észrevehetőek. A chippel ellátott, nehezebben klónozható bankkártyák megjelenésével pedig képessé váltak a kártyák chipjében tárolt információk begyűjtésére, amelyek felhasználásával online csalásokat tudnak végrehajtani a kiberbűnözők. A pénzügyi szektor új azonosítási módszerek bevezetésével válaszolt a kihívásra, amelyek egy része a biometrián alapszik.
A Kaspersky Lab a kiberalvilágban végzett vizsgálata szerint legalább tizenketten árulnak az áldozatok ujjlenyomatának ellopására képes skimmer eszközöket, és legalább hárman foglalkoznak olyan eszközök kifejlesztésével, amelyek képesek adatokat begyűjteni vénaszkennerekről és íriszfelismerő rendszerekből.
A biometrikus skimmerek eladás előtti tesztelése 2015 szeptemberében kezdődött. A Kaspersky Lab kutatói által összegyűjtött bizonyítékok szerint a tesztelés első fázisában a fejlesztők számos hibát találtak az eszközökben. A legnagyobb nehézséget a biometrikus információk GSM modulokkal való továbbítása okozta, ugyanis a technológia túlságosan lassúnak bizonyult a nagymennyiségű adat átviteléhez. Ezért a skimmerek új generációja más, gyorsabb adatátviteli technológiákat fog használni.
Ugyancsak folynak megbeszélések az alvilági közösségekben olyan mobilalkalmazások fejlesztéséről, amelyek maszkot helyeznek az emberi arcra. Egy ilyen app lehetővé teszi a kiberbűnözők számára, hogy egy ember, a közösségi médiában fellelhető fényképe segítségével kijátszanak egy arcfelismerő rendszert.
"Problémát jelent a biometriában, hogy - az illetéktelen kezekbe kerülés esetén egyszerűen módosítható jelszavaktól és PIN-kódoktól eltérően - lehetetlen megváltoztatni valakinek az ujjlenyomatát vagy írisz képét. Így ha biometrikus adatainkat egyszer ellopják, már nem lehet biztonságosan használni őket azonosításra. Ezért rendkívül fontos ezeknek az információknak a biztonságos tárolása és továbbítása. Biometrikus adatokat tartalmaznak a modern útlevelek (e-útlevelek) és vízumok is, és ha valaki ellopja ezeket az okmányokat, nem csupán a dokumentum birtokába jut, hanem megszerzi az érintett személy biometrikus azonosítóját is, vagyis az illető személyazonosságát" - nyilatkozta Olga Kochetova, a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.
Nem csupán a biometrikus adatok ellopására kifejlesztett eszközök jelentenek potenciális fenyegetést az ATM-ekre a Kaspersky Lab kutatói szerint. A hackerek rosszindulatú programokat használó, blackbox és hálózati támadásokat ugyancsak indítanak a pénzügyi adatok megszerzésére, amelyeket később a bankoktól és ügyfeleiktől való pénzlopáshoz használnak fel.
