Jóllehet az elasztikusságtól kezdve a méretezhetőségen és rendelkezésre álláson át a használatalapú költségelszámolásig megannyi előnnyel csábítanak a nyilvános felhőszolgáltatások, olyan üzleti helyzetekből sincs hiány, amelyekben nem fedhetik le a szervezetek igényeit, arról nem is szólva, hogy sok esetben az adatkezelésre vonatkozó törvényi szabályozás eleve kizárja a használatukat.
Idejekorán szembesültek ezzel a piac nyilvános felhőszolgáltatásokat kínáló szereplői, és arra a felismerésre jutottak, hogy a szervezetek többsége még nagyon sokáig hibrid szolgáltatási modellben működő IT-környezetre fog támaszkodni, azaz házon belül működő, hagyományos vagy virtualizált rendszerei mellett használ majd nyilvános felhőszolgáltatásokat.
A nyilvános és a vállalati tűzfalon belül működő magánfelhő-szolgáltatások összekapcsolása, az adatok és az alkalmazások mozgatása a két környezet között azonban továbbra is kihívások elé állítja a legtöbb szervezetet, ezért a szállítók újabb ötlettel álltak elő.
Felhő a házban
Azure Pack néven a Microsoft olyan - a 2012-es Windows Serverre és System Centerre épülő - csomaggal jelent meg pár éve, amellyel a vállalatok, illetve a menedzselt szolgáltatásokat kínáló hosztingcégek - a redmondiak nyilvános felhőplatformjához hasonló környezetet alakíthatnak ki saját adatközpontjukban, és azt könnyebben összekapcsolhatják az Azure-ral.
Idén azonban a Microsoft emelte a tétet, és az év elején kibocsátotta az Azure Stack technológiai előzetesét, amellyel már a nyilvános felhőplatform technológiájára épülő, azzal mindenben megegyező környezet hozható létre a tűzfalakon belül. Az azonos technológiának köszönhetően a vállalat megteheti például, hogy a nyilvános felhőben futó alkalmazásait házon belül fejleszti és teszteli, majd egy gombnyomásra frissíti, illetve a házon belül tartott, érzékeny adatokat kezelő alkalmazásokat ugyanolyan elasztikusan méretezheti, mintha azokat a nyilvános felhőbe helyezte volna.
Hírek szerint a Microsoft még ebben az évben a 2016-os Windows Serverre és System Centerre frissíti az Azure Packet, a csomag általános támogatását azonban jövőre, július 11-én beszünteti (biztonsági frissítések 2022-ig elérhetők lesznek hozzá). Mindez arra utalhat, hogy a Microsoft migrációs eszközökön dolgozik, és arra biztatja majd a felhasználókat, hogy jövő nyárra váltsanak a csomagról Azure Stackre.
Amely azonban máris versenytársat kapott, amikor az Oracle március végén bejelentette - valójában már tavaly ősszel bemutatott, majd átnevezett - Oracle Cloud at Customer megoldását, amely a gyártó nyilvános felhőszolgáltatásait telepíti a vállalatok adatközpontjaiba. Különlegessé teszi ezt a megoldást, hogy vas is tartozik hozzá. A felhőgép egy integrált rendszer, amely az infrastruktúrát, az adatbázist és a szolgáltatásokat tartalmazza. Utóbbiak közül a felhasználók igény szerint választhatnak annak függvényében, hogy elasztikusan méretezhető feldolgozási vagy tárolókapacitást, adatmenedzsment-, alkalmazásfejlesztő vagy vállalati szintű integrációs képességeket keresnek. Minthogy az Oracle Cloud at Customer szoftvere teljesen megegyezik a technológiával, amelyre a cég nyilvános felhőszolgáltatásai épülnek, a munkaterhelés a két környezet között azonos alkalmazásporgramozó interfészeken keresztül, azonos eszközkészletekkel mozgatható.
Köd a hálózat peremén
Földrajzilag elosztott, nagy kiterjedésű vállalati hálózatokban, különösen adatigényes - például a dolgok internetére jellemző, valós idejű adatfolyamokat elemző analitikai - alkalmazások esetében azonban kevés lehet, hogy a központban a nyilvános felhőkével megegyező technológiára épülő magánfelhő-környezet működik, a feldolgozási kapacitást közelebb kell vinni az adatforrásokhoz.
Erre adnak lehetőséget a hálózat peremére telepíthető mikroadatközpontok, amilyeneket többek között a Rittal is szállít. A korábbról ismert, konténerbe szerelt, moduláris adatközpontoknál kisebb mikroadatközpontok akár egyetlen rackszekrényen belül is teljes - szervereket, tárolókat, hálózati eszközöket, tápellátást, hűtést, valamint biztonsági és menedzsmentszoftvereket tartalmazó - környezetet alkotnak, amely könnyen beüzemelhető a távoli helyszíneken az alkalmazások futtatására. Növekvő érdeklődés övezi ezeket a megoldásokat a gyártók körében is, a Schnedier Electric például a múlt hónapban jelentett be olyan, mikroadatközpontokhoz szánt kereteket, amelyek szünetmentes áramforrást, hűtést, felügyeleti szoftvert, valamint az energia elosztására, a környezet monitorozására és az infrastruktúra védelmére szolgáló komponenseket integrálnak.
A piac több, az IoT-ben érdekelt nagy szereplője - az ARM, a Cisco, a Dell, az Intel és a Microsoft, valamint a Princeton Egyetem - tavaly novemberben alapította meg az OpenFog (magyarul nyílt köd nevű) konzorciumot. A szervezet jelenleg olyan nyílt architektúrát és alaptechnológiákat, gyűjtőnevükön ködtechnológiákat fejleszt, amelyekkel a vállalatok hálózatukban eloszthatják a feldolgozási, tároló- és hálózati erőforrásokat, így az IoT-végpontokon is kiaknázhatják a felhő minden erősségét.
