Piacelemzők szerint 2020-ra - a számítógépeken és okostelefonokon, tableteken felül - 30 milliárd eszköz fog csatlakozni a dolgok internetére, és soha nem látott mennyiségű adattal árasztja el rendszereinket. A jelenlegi számítógépek azonban képtelenek lesznek megbirkózni ezzel az áradattal, mivel hierarchikus felépítésük miatt akadályozzák a teljesítmény hatékony növelését.
Hatvan éve lényegében változatlan a modell, amely szerint a számítógépek processzor-központúak. A processzor határozza meg, mekkora memória használható egy rendszerben, és ha a feldolgozni kívánt adatmennyiség meghaladja azt, vagy újabb processzort kell mellé rakni, vagy növelni a rendszerek számát.
Nehezíti a méretezést az architektúra adathierarchiája is, amely szalagos, lemezes vagy memóriaalapú tárolókból, gépi memóriából és gyorsítótárakból épül fel. Közöttük mozognak az adatok annak függvényében, hogy milyen gyakorisággal van rájuk szükség az alkalmazásokban, azaz élők, frissek vagy történetiek. Az alkalmazások is úgy épülnek fel emiatt, hogy megvárják, amíg a műveletekhez szükséges adatok ebben a hierarchiában elérhetővé válnak számukra.
Mindez óriási többletterhet ró az informatikai környezetre - amely erőforrásainak zömét, akár 90 százalékát az architektúra bonyolultságának kezelésére, nem pedig a feldolgozásra, a műveletek elvégzésére kénytelen használni -, valamint a rendszereket menedzselő informatikusokra, a természeti környezetre és a szervezetek költségvetésére is, mivel a számítógépek így szükségtelenül sok energiát fogyasztanak.
Középpontban a memória
A Hewlett Packard Enterprise kutatói szerint a megoldást egy teljesen új, memóriaközpontú architektúra jelenti, amelyben az összes adat mindig elérhető a közel vitt processzorok számára.
Két éve jelentette be a Hewlett Packard Enterprise, hogy The Machine kódnevű, minden eddiginél nagyobb kutatási projektjében fejleszti ezt az alapjaitól újratervezett architektúrát. A Machine a hagyományos adathierarchiát megszüntető - a memóriát és a tárolókat kiváltó -, univerzális memóriából, úgynevezett memrisztorokból, lapkára integrált rendszerekből, a komponenseket összekapcsoló optikai hálózatszövetből és nyílt forráskódú, alkalmazáskonténereket támogató operációs rendszerből épül fel. Az architektúra új, memóriaközpontú számítógépmodellt képvisel, amely ugrásszerű növekedést hoz a teljesítmény és az energiahatékonyság terén, miközben növeli az adatbiztonságot, és egyszerű felépítésénél fogva jobban automatizálható felügyelettel is megkönnyíti a méretezést.
Laboratóriumi teljesítménytesztek alapján a Machine négyszer nagyobb gráfok - a közösségi hálók alapját is képező adatstruktúrák - elemzésére képes, mint a jelenlegi rekordot tartó szuperszámítógép, miközben huszadannyi energiát fogyaszt. Ez a teljesítménynövekedés és energiahatékonyság a technológiai szektor egészére kihatással lesz, az adatközpontoktól kezdve a szervereken át a mobileszközökig.
Biztonsági gép
Egyszerűbb felépítésének köszönhetően a Machine deklaratív módon menedzselhető, azaz folyamatok definiálása helyett elegendő a kívánt végkifejletet meghatározni, és a rendszer annak eléréséhez automatikusan átszervezi működését.
Minthogy a Machine masszív, univerzális memóriájában élő, illetve az alkatrészeket összekapcsoló optikai hálózatszövetben áramló adatok titkosítottak, a rendszer beépített védelmet ad számukra, de ez nem minden. Míg ma a tartománynév-szervereken (DNS-eken) áramló hálózati forgalmat elemző, támadásra utaló jelek után kutató eszközök másodpercenként legfeljebb 50 ezer eseményt tudnak analizálni, és 5 perc hálózati forgalmának eseményeit tárolják, addig a Hewlett Packard Enterprise DNS Analyzer szoftverét futtató Gép - a tervezett Security Machine - másodpercenként 10 millió eseményt elemez majd és 14 nap eseményeit fogja tárolni 640 terabájtos memóriájában.
Nem távoli jövőről beszél a Hewlett Packard Enterprise, a hardver- és szoftverelemek mára nagyrészt elkészültek, így a Machine várhatóan az évtized végén már termékként és szolgáltatásként is elérhető lesz, de kibocsátásokra addig is sor kerül, a Gép operációs rendszerének bétája például jövőre érkezik. Mi több, a Hewlett Packard Enterprise decemberben, Londonban megrendezett Discover 2015 konferenciáján bejelentette a GitHUbon keresztül elérhető Fabric Attached Memory emulátort, amellyel a fejlesztők máris alkalmazásokat készíthetnek a közeljövő teljesen új architektúrára épülő számítógépére, a Machine-re.
