A 2011-es év szabadalmi viták tekintetében leginkább a Google-t érintette, hol direkt, hol áttételes módon. De ne siessünk ennyire előre, először vizsgáljuk meg a már hosszú évek óta létező jelenséget kiváltó okokat! Ebben nagy segítségünkre volt Bijan Davari, az IBM egyik, részben a szabadalmi rendszerre specializálódott alelnöke, aki egy, Computerworldnek adott interjúban fejtette ki véleményét szeptemberben. Többek között arról kérdeztük a fejlesztésekre éves szinten 6 milliárd dollárt költő vállalat szakemberét, hogyan látja a szabadalmi perek világát. Szerinte ugyan nem tökéletes a rendszer, de szükség van rá.
Szabadalom kék szemmel
„Alapjában véve a szabadalmak értékteremtésről szólnak." - nyilatkozta az alelnök a Computerworldnek - „A kérdés azonban az, hogy miként tudja megvédeni fejlesztéseit egy vállalat. Erre nyilván többféle válasz létezik, a bevett gyakorlat az, hogy szabadalmi portfoliókat alakítanak ki a vállalatok, és más cégekkel különböző megállapodások keretei között biztosítják ezek használatát, gyakran kölcsönösen. A korlátok felállítása és a haladás közötti egyensúlyt meg kell találni, ez azonban közel sem egyszerű feladat. A szélsőséges megközelítés - a szigorítás vagy a határok eltörlése - nem megfelelő véleményem szerint."
Az év során több olyan esetről is beszámoltunk, amikor neves cégekért sok milliárd dollárt fizettek ki más óriásvállalatok (ezekre kicsit később részletesen is kitérünk). A felvásárlások hátterében mindig az az erőfeszítés állt, hogy a kiszemelt cég szabadalmi portfoliója elég muníciót biztosítson egy esetleges szabadalmi per esetén, vagyis egyfajta garanciát szolgáltasson arra, hogy az ellenlábas, vetélytárs vállalatok kevésbé legyenek hajlamosak pert indítani. Az IBM szakemberének szegeztük a kérdést, miszerint nem mond-e ellent a józan észnek ekkora összegek kifizetése. Davari vélekedése szerint nem, mert még ezek a milliárdos nagyságrendű kiadások is lehetnek ésszerűek, ha okosan történnek, és később többszörösüket hozzák vissza.
Azt ugyanakkor a Kék Óriás alelnöke is elismerte, hogy a folyamatban a kisebb méretű vállalatok komoly hátránnyal indulnak. A dilemmát feloldani ugyan nem tudta, de saját szemszögéből kifejtette: „Személyes véleményem szerint a legnagyobb kárt a kizárólag szabadalmakra fókuszáló vállalatok okozzák. Azok, akik nem folytatnak értéktermelő tevékenységet, csupán annyit tesznek, hogy a birtokukban levő szabadalmakkal jogdíjak megfizetésére kényszerítenek más vállalatokat. Ez egyáltalán nem segíti elő a fejlődést. Amikor azonban az egyik vállalat átad bizonyos szabadalmakat egy másik vállalat számára, amiért cserébe utóbbitól olyan védett technológiák felhasználási jogát szerzi meg, amire szüksége van, és így közösen fejlődhetnek, nos, ez szerintem működőképes modell. Talán nem a legideálisabb, ez tény. De az ideális állapot az lenne, ha mindenkié lehetne az összes szabadalom. Viszont ki fizetne érte először? A szabadalmak ugyanis nem jönnek létre maguktól, azokhoz komoly erőforrásokat igénylő kutatómunka vezet el."
Google vs. Oracle
A két vállalat csatája még 2010-ben kezdődött. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor egy harmadik céget is meg kell említenünk, ez pedig a Sun Microsystems. Utóbbi Java platformját akarta integrálni a nyílt forrás mellett elkötelezett vállalat saját mobilplatformjába. És noha a tárgyalások már egészen előrehaladott állapotot értek el, végül az üzlet mégsem jött létre, a Sun megkötései miatt. A Google ennek ellenére „átemelt" kódot a Javaból (amiket a legújabb Android operációs rendszeréből már teljesen eltüntetett), és ez lett a „veszte". Amint a Sunt felvásárolta az Oracle, utóbbi a helyzet megvizsgálását követően szinte azonnal pert akasztott a Google nyakába.
Az idei év tulajdonképpen ezen jogi eljárás kibontakozásának jegyében telt - a két óriás nem tudott megállapodni egymással. Az Oracle óriási pénzeket követelt kártérítés gyanánt, bőven milliárdos szintre növelve a tétet, miközben a Larry Page és Sergey Brin által alapított vállalat legalább egy nagyságrendnyi mérséklésért lobbizott. A fordulatos ügy azonban közel sem ért véget. Október végén számoltunk be arról, hogy elnapolták a hónap végére kitűzött tárgyalást, méghozzá egy igen prózai okból kifolyólag. William Alsup, az ügyet vezető bíró döntését azért hozta meg, mert a helyi bíróságra igen nagy nyomás nehezedett a megszaporodott bűncselekmények miatt. Alsup bíró pedig elsőbbséget adott a magánszemélyek sérelmére elkövetett bűncselekmények tárgyalásának, így az Oracle-Google pert el kellett napolnia.
Ítéletre vagy megállapodásra tehát 2011 alatt nem került sor - talán jövőre meg tudnak egyezni egymással.
Apple vs. Google (és a többiek)
A keresőóriásnak többfrontos harcot kell vívnia a szabadalmak terén - e tekintetben a Google lett az új Microsoft. Míg az 1990-es években és a 2000-es évek elején Redmond volt a „fejős tehén", az elmúlt pár évben a Google vette át önkéntelenül ezt a szerepet. Iparági befolyása és felhalmozott anyagi tartalékai miatt kedvelt célpontja riválisainak. Akikből pedig számos van, tekintve, hogy a vállalat sok területen érdekelt. Ilyen például a fent már említett okostelefon biznisz is, melyben nem csak az Oracle-lel sikerült összeakasztania a bajszát, hanem egy másik nagyágyú is megjelent a színen. Ráadásul, míg az Oracle direktben rendezné le saját ügyét a keresőóriással, addig az Apple a Google partnereit is támadja.
Miért vonta magára az almás cég haragját utóbbi? Nos, az általa kínált Android platform azután lett igazán népszerű, miután számos cég megjelent az Apple iPhone-jához hasonló külsejű készülékekkel, amire a Google-féle operációs rendszer még egy lapáttal rátett. Az ikonos elrendezés, a Kezdőlap és még jó néhány funkció, külsőség nagyban hasonlít az iOS-ben alkalmazottra. Annak érdekében, hogy a Google védhesse magát, még tavasszal ajánlatot tett az akkor csődbe került Nortel szabadalmaira. A mintegy 900 millió dolláros belépő azonban kevésnek bizonyult, a csomag 4,5 milliárd dollárért kelt el egy, a Microsoftot is sorai között tudó konzorcium jóvoltából.
Éppen ezért a következő lehetőségnél már bőkezűbb volt a Google. Amint felmerült a lehetősége a Motorola megvásárlásának, azonnal lecsaptak rá a cég emberei, és ezúttal nem garasoskodtak. Augusztus közepén mi is megírtuk, hogy a keresőgigász óriási összeget ajánlott fel: részvényenként 40 zöldhasút, azaz összességében nagyjából 12,5 milliárd dollárt. Ezzel sikerült is elnyernie a Motorola papírjait tulajdonlók kegyeit, bár az amerikai versenyhatóság még nem adta áldását az üzletre.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy az Apple a Google partnereit is „vegzálja", arra bazírozván, hogy az amerikai IT-óriásnál jóval korlátozottabb büdzséből gazdálkodó, elsősorban távol-keleti cégeket könnyebben tudja megfogni: kártérítés kifizetésére vagy licencdíjak megfizetésére kötelezni. Így történik ez például a HTC esetében is; a még szintén 2010-ben indult peres eljárássorozatban Steve Jobs cége szabadalmainak illegális felhasználásával vádolta meg a tajvani gyártót. Utóbbi a fent már ismertetett szabadalomfelhalmozási szokásnak megfelelően nyáron megvásárolta az egykor szebb időket látott S3 Graphics-et, ám november végén kiderült, hogy ez nem feltétlenül volt nyerő ötlet. Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (U.S. International Trade Commission) elkaszálta a távol-keletiek védekezését, dacára a nyári, utóbbiakat helyzetbe hozó bírói döntésnek.
Ugyanakkor az Apple nekiment az „Android-rajongó vállalatok" talán legnagyobbikának is: folyamatos szabadalmi harcot vív a dél-koreai Samsunggal. Nem kicsit skizofrén a helyzet, hiszen az almás cég mobil termékeinek jó részét utóbbi gyártja és szállítja az amerikaiaknak, mégis, amíg ezen a szinten olajozottan megy az együttműködés, a végfelhasználói piacon már ádáz acsarkodás tapasztalható mindkét vállalat részéről.
Az Apple vádjai szerint a Samsung iPhone-jához kötődő szabadalmi jogait több termékében is megsértette. Gyakorlatilag a létező összes bíróságon megtámadta a dél-koreaiakat, ideiglenes tiltást érve el az USA-ban, Európában és Ausztráliában is. Ehhez azonban olyan piszkos eszközöket is bevetett a vállalat, mint a beadványban a két gyártó termékeinek azonosságát bizonyítani hivatott képek utólagos módosítása, mind méretarányban, mind színvilágban. Az almás vállalat minden bizonnyal a Microsoft által elért eredményeket irigyelte meg; Redmond ugyanis úgy keres az Androidon, hogy közben direkt versenytársat állít neki saját, Windows Phone 7 platformja révén. Ráadásul a licencmegállapodásokból több pénzt kasszíroz a Microsoft, mint a WP7-ből. Amint arról mi is írtunk szeptember végén, gyakorlatilag minden érintett a Steve Ballmer irányította cég zsebében van. A HTC, az Acer, a General Dynamics Itronix, az Onkyo, a Velocity Micro, a ViewSonic és a Wistron után az első őszi hónap során a Samsung is belement, hogy jogdíjat fizessen a redmondiaknak az androidos telefonok és táblagépek után.
Minden szentnek maga felé hajlik
Márciusban, az Egyesült Államok szövetségi bíróságához nyújtotta be a Barnes & Noble kiadóvállalat elleni keresetét a Microsoft, melyhez csatolva egy külön panaszt is beadott az Egyesült Államok nemzetközi kereskedelmi bizottságához (International Trade Commission, USITC) - utóbbinak lehetősége van a szabadalomsértő termékek USA-ba való importjának betiltására. A Microsoft vádjai szerint a Google az Android operációs rendszer kifejlesztése során több, általuk bejegyzett szabadalmat is megsértett.
Az elektronikus könyvolvasót fejlesztő cég alig egy hónapja, november közepén jelentette be, hogy - szemben a többi, hasonló módon redmondi célkeresztbe került vállalattal - nem hódol be. A felek a bíróságon próbálják meg majd kibogozni a szálakat, de erre minden bizonnyal már csak 2012-ben kerül majd sor.
Persze az Apple sem kispályás, ha mások szabadalmainak felhasználásáról van szó. Egy, még 2008-ban indult per szerint a vállalat három, iPhone-ban, iPadben és Mac OS X-ben használt technológiát állítólag David Gelernter, a Yale Egyetem informatikai tanárának cégétől, a Mirror World LLC-től lopott el. A vitatott szabadalmakat és technológiákat az Apple a Mac OS X Time Machine nevű adatmentő és adat-visszaállító megoldásában, a Spotlight kereső eszközben, a CowerFlow nevű 3D-s grafikai interfészben - ez az iTunes-ben és az Apple mobil eszközeiben egyaránt megtalálható - használta. Ám április elején Leonard Davis szövetségi bíró érvénytelenítette a cégre váró, korábban meghatározott 625,5 millió dolláros rekordbüntetést, amit a perben az esküdtek a Mirror Worlds LLC nevű cégnek ítéltek meg.
Kiút a mocsárból?
Gyakorlatilag öt évtizednyi állóvizet kavart fel szeptemberben az USA szenátusa: a testület szavazott a szabadalmi rendszer reformjáról. Az úgynevezett America Invents Act fél évszázada az első jelentős változtatás a szabadalmi igények rögzítését és védelmét szolgáló környezetben. Jól jelzi a reformok politikai oldalról is felismert szükségességét, hogy a Szenátus 89-9 arányban elfogadta a törvénymódosítást. Mindazonáltal nem volt könnyű szülés, hiába sürgették a techvállalatok - köztük az Intel, a Microsoft és az Apple is - a rendszer megváltoztatását, az amerikai honatyák közel hat évig kotlottak rajta.
A levédetési eljárást megreformáló változtatás lehetővé teszi a szabadalmi hivatal számára, hogy annak adja a szabadalmi tulajdonjogot, aki először bejegyzést nyújt be, nem pedig annak a személynek, aki létrehozta a fejlesztést. Az úgynevezett „first-to-file" rendszerrel az USA a legtöbb fejlett országtól eltérő bejegyzési gyakorlatot használhat. Emellett lehetővé válik a szabadalmi tulajdonjogok - a bejegyzést követő kilenc hónap alatt - külső fél általi „megkérdőjelezése".
Nem mindenki elégedett azonban a törvénytervezettel. Maria Cantwell washingtoni szenátorasszony például hangot adott aggodalmának, miszerint a „first-to-file" rendszer és a szabadalmi tulajdonjogok korlátozott megkérdőjelezhetősége a nagyvállalatoknak kedvez, a kisebb befektetők pedig hátrányba kerülnek. Számos - nagyvállalati kötődésű - tech szervezet, mint például a Business Software Alliance (BSA) és a Software and Information Industry Association (SIIA) ugyanakkor üdvözölte a törvény végleges formába öntését, kijelentve, hogy a megújult America Invents Act megtette azokat a kritikus fontosságú, szükséges lépéseket, amik fenntarthatják az Egyesült Államok szoftvertechnológiai és IT iparágakban betöltött vezető szerepét.
Ugyanakkor, európai szemmel nézve az amerikaiak elszalasztották annak lehetőségét, hogy megtörjék a „szabadalmi hiénák" saját zsebeik megtömésén kívül semmilyen célt nem szolgáló gyakorlatát, illetve a nagy cégek egymás közötti, feleslegesnek, pénz- és időpazarlónak tűnő peres gyakorlatát. Miközben Kína - nem feltétlenül etikus eszközökkel - óriási tapasztalatot halmoz fel magának az amerikai fejlődés árnyékában. Teszi mindezt úgy, hogy az óriási gazdasági potenciállal bíró országot nem kötik gúzsba olyan szabadalmi törvények, mint a fejlett nyugat, ideértve az USA vállalatait is...
