Quentin Clark tavaly novemberben csatlakozott az SAP csúcsvezetéséhez. A Microsofttól átigazolt szakember technológiai igazgatóként a német szoftvercég fejlesztési stratégiájának formálását és megvalósítását irányítja. Alig pár hónappal később, idén januárban az SAP bejelentette Business Suite üzleti alkalmazáscsomagjának új verzióját, az S4/HANA-t, amelyről Hasso Plattner, a vállalat nem sokat kertelő társalapítója egyenesen azt mondta, mindent erre tettek fel. Más szóval az ikonikus SAP R/3 megjelenése óta nem volt olyan verzió, amely fontosságát tekintve az S4/HANA-hoz lenne mérhető.
Computerworld: Az S4/HANA kibocsátásához az SAP alapjaitól újraírta a Business Suite forráskódját. A projekt tavaly novemberben, amikor az SAP-hoz érkezett, bizonyára már záró szakaszában járt. Adna nekünk mégis bepillantást abba, hogy mekkora feladatot jelent egy sok éve fejlesztett, átfogó szoftvercsomag újraírása?
Quentin Clark: Valóban nagy erőforrásokat mozgat meg egy ilyen léptékű fejlesztési projekt, tekintve, hogy a kódot újra kellett írnunk. Többek között egyszerűsítettük az adatmodellt, annak érdekében, hogy a szoftvercsomag még jobban kiaknázhassa a HANA-platform nagy teljesítményében rejlő lehetőségeket. A gépi memóriában futó HANA olyan adatszerkezetet ad a fejlesztőknek, amely az élő és a történeti adatokat egyaránt értelmező alkalmazások készítését teszi lehetővé. Az in-memory technológiára épülő platformot alapjaitól erre készítettük fel, és ezt most az S4/HANA-ban üzleti alkalmazáscsomagunkkal is megtettük. A forráskódot, különösen annak adatkezelést megvalósító részeit újraírtuk HANA-ra, és ez a várakozásoknak megfelelően további teljesítménynövekedést hozott. A projekt részeként a kezelő- és a csatolófületeket is továbbfejlesztettük, az integráció, az üzemeltetés és a használat további könnyítésére.
Az SAP globális szervezetében az üzleti alkalmazáscsomag által lefedett, funkcionális területek moduljain szakosodott fejlesztőcsapatok dolgoznak, amelyek gyakran földrajzilag elosztottan, különböző helyszíneken végzik munkájukat. Technológiai igazgatóként a platformcsoportot is vezetem, amely a HANA-, az adatbázis- és a köztesszoftver-fejlesztéseken dolgozik, világszerte mintegy 50 irodában. Képet ad ez arról is, hogy az S4/HANA igen kiterjedt együttműködés eredménye, amelyből budapesti fejlesztőcsapatunk is kivette részét. (A magyar csapat az S4/HANA adatbiztonsággal összefüggő fejlesztéseinek egy részét jegyzi – a szerk.)
CW: Láthattuk a korábbi években, hogy az SAP olyan nagy akvizíciók útján bővítette portfólióját, mint a SuccessFactors és az Ariba felvásárlása. A Business Suite kódjának újraírása azt jelzi, hogy ismét nagyobb hangsúly kerül a házon belüli fejlesztésre és integrációra?
QC: Ügyfeleink igényeire válaszolva akvizíciókon keresztül bővítettük megoldáskínálatunkat, de folyamatosan szem előtt tartva, hogy a portfóliónkba kerülő felhőalapú alkalmazások kiegészítsék szoftvereinket, a szervezetek funkcionálisan és technológiai értelemben is átfogó, teljes megoldásként használhassák azokat. Fontos ez azért is, hogy a HANA platform képességeit maradéktalanul kiaknázhassák alkalmazásainkon keresztül, és azért is, mert ezeket a megoldásokat hibrid környezetben, részben házon belül, részben a felhőben fogják használni. Minden szervezet más ütemben modernizálja IT-környezetét, helyez funkciókat a felhőbe.
Az S4/HANA a Business Suite funkcionalitását viszi tovább egyszerűsített módon, magasabb standardok mentén, és az alkalmazáscsomag moduljai egyenként is frissíthetők az új verzióra. A hibridkörnyezetek kialakítását a HANA Cloud Integration platformszinten támogatja, amely az adatokat és az üzleti folyamatokat összekapcsolja a házon belül, hagyományos üzemeltetési modellben, illetve a magán-, menedzselt vagy nyilvános felhőben működő alkalmazásokban.
CW: Hibridkörnyezetekbe szánt alkalmazások fejlesztésekor melyek a legnagyobb technológiai kihívások?
QC: Egységes adatmodellre kell építeni a hibridkörnyezetekbe szánt alkalmazásokat, ez az egyik legfontosabb követelmény. Ugyanilyen jelentőséggel bír a hozzáférési pontok, a csatolófelületek kialakítása is, amelyeken keresztül a helyben és a felhőben működő alkalmazások megfelelő módon integrálhatók. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a különböző rendszerekben, például a felhőalapú SuccessFactorsban és a házon belül, hagyományos környezetben bevezetett Business Suite-ban újonnan felvett, illetve módosított rekordok adatait a felhasználók következetesen kezelhessék az alkalmazások mindegyikében.
CW: Mielőtt csatlakozott volna az SAP-hoz, a Microsoft felhőalapú adatplatformjának fejlesztését irányította. A felhő nagyon kiélezett verseny színterévé vált az elmúlt egy-másfél évben, többek között az IBM és az Oracle is jelentős mértékben bővítette felhőalapú megoldásainak palettáját és szolgáltatói kapacitását. Mi emelheti ki az SAP felhőjét ebben a mezőnyben?
GC: Az SAP-t ügyfeleivel kialakított kapcsolata és az a mód különbözteti meg a versenytársaktól, ahogyan szoftverportfólióját továbbfejleszti. Az elmúlt, több mint négy évtized során világszerte közel 300 ezer szervezet – a Fortune 500-as és 2000-es listán szerepelő óriáscégek éppúgy, mint a közép- és kisvállalatok – az SAP üzleti alkalmazásaiban alakította ki a működését támogató üzleti folyamatokat, beruházásaik mára hatalmas értékkel bírnak. Miközben a HANA és a felhő alapjaira helyezi alkalmazásait, az SAP megőrzi e beruházások értékét, zökkenőmentessé teszi a szervezetek számára a felhőbe vezető utat, és ott a meglévő funkcionalitást újabb, korszerű megoldásokkal bővíti.
CW: Nagy változást is jelent ugyanakkor a felhő az SAP-ügyfelek életében. Tapasztaltuk a korábbiakban, hogy a vállalatok gyakran több évet is vártak, mielőtt újabb verzióra frissítették ERP-rendszerüket. A felhőben azonban az SAP negyedévente frissíti alkalmazásait. Hogyan birkóznak meg ezzel például a hibridkörnyezetet használó szervezetek, illetve maga az SAP?
QC: A szoftverinnováció célja és értelme, hogy újabb értéket adjon a felhasználónak, ezt várják tőlünk az ügyfelek, és technológiai igazgatóként az a feladatom, hogy szoftvereink és szolgáltatásaink továbbfejlesztésével ezt elérjük. Ügyfeleink az alkalmazásokhoz adott, új vagy továbbfejlesztett funkciók használatán keresztül teremtenek újabb üzleti értéket, ezért e képességeknek átmenet nélkül kell illeszkedniük a meglévő környezetbe, és kifogástalanul működniük. Egységes adatmodell és szabványos, stabil csatolófelületek alkalmazásával érjük el ezt, amit az S4/HANA is példáz. Ha megbízhatóan betöltik szerepüket, akkor a gyakori frissítések nem okoznak gondot, éppen ellenkezőleg, a folyamatos innováció hordozójává válnak.
CW: CTO-ként feladata, hogy az SAP technológiai jövőképét és stratégiáját formálja, ezáltal a céget a fejlődés élvonalában tartsa. Milyennek látja az SAP-technológia jövőjét? Mi jön a HANA után?
QC: Meggyőződésem, hogy az SAP-nak a továbbiakban még nyitottabban kell megközelítenie a más alkalmazásokkal való integráció kérdését, a nyitottság stratégiánk egyik kulcseleme. Hasonlóan a HANA-hoz, pár további technológiai újítást is tervezünk, de ezekről egyelőre nem árulhatok el részleteket. Változatlanul azon leszünk, hogy a legfejlettebb technológiára épülő, új képességekkel bővítsük megoldásainkat, és azokat ügyfeleink gyorsan és zökkenőmentesen, korábbi beruházásaik értékét megőrizve használatba vehessék a felhőben, hagyományos és hibridkörnyezetben egyaránt.
CW: Milyen lesz véleménye szerint a vállalati IT konzumerizációjának következő szakasza?
QC: Az iparágat átformáló trendek egyértelművé teszik, hogy a végfelhasználók valós idejű és összefüggésbe helyezett információkat és interakciót várnak a felhőszolgáltatásokat, háttérrendszereket elérő mobilalkalmazásoktól. Valamennyiünk számára mérvadó ez az igény, akár mi magunk, akár partnerhálózatunk fejleszti az appokat a kereskedők, értékesítési és pénzügyi vezetők, beszállítóilánc-menedzserek, üzleti elemzők vagy más szerepkörben dolgozó szakemberek számára. Szenvedélyesen foglalkoztat a HANA-platform képességeire építő felhasználói élmény továbbfejlesztése, amely ismét az embert állítja középpontba.
