Az idei évben 1,8 zetabyte-nyi adat keletkezik, ami durván 1,8 trillió gigabyte-nak felel meg, állapította meg az EMC által szponzorált legfrissebb IDC Digital Universe tanulmány. Ezzel a tempóval az „adatrobbanás" jóval túlszárnyalja az Intel társalapítója, Gordon Moore által létrehozott Moore-törvény jóslatát, igaz azt a szakember a processzorokban levő tranzisztorok számával kapcsolatban tette. Eszerint 18-24 havonta egy tetszőlegesen választott chipben levő kapuk mennyisége megduplázódik, melynek eredményeként kisebb lapkák gördülhetnek le a gyártósorokról, vagy ugyanakkora méret mellett nagyobb teljesítményű processzorok születhetnek.
Visszatérve a tárolókra, a tanulmány becslése szerint az 1,8 zetabyte 57,5 milliárd 32 GB-os Apple Ipaddel egyenlő. Ez akkora szám, hogy a táblagépekből már kétszer ki lehetne rakni a Kínai Nagy Falat, aminek magasságra ráadásul kétszerese lenne az eredetihez képest. Ennek tükrében nem meglepő, hogy irdatlan összegeket emészt fel a tárterület iránti igény folyamatos növekedése: 2005 óta mintegy 4 trillió dollárt költöttek erre a vállalatok világszerte, állítja az idén ötéves tanulmánysorozat legfrissebb változata. Ezek a kiadások a cloud szolgáltatások, a hardveres és szoftveres költségek és a kiszolgáló személyzet területén jelentkeznek.
Kihívások
Természetesen nem elég számolatlanul önteni a pénzt a tárolási megoldásokba, azokat kezelni és felügyelni is kell. Ennek pedig komoly következményei lesznek, állítja az IDC. A piackutató szerint az évtized végére a jelenlegihez képest tízszer több virtuális és fizikai szervert fognak felügyelni a rendszergazdák, melyek több mint ötvenszer annyi adatot kezelnek majd, mint napjaink kiszolgálói.
Azzal az aggasztó megállapítással élt az IDC, miszerint „az adatáradat kezeléséhez szükséges szakértelem, tapasztalat és erőforrások egyszerűen nem tartanak lépést a növekedéssel". Ennek következtében 2020-ra másfélszeresére fog nőni az IT alkalmazottak száma az adatközpontokban, hogy megbirkózhassanak az információ növekedésével. Ezzel együtt meg fog változni a vállalatok információkezelési módszere, melynek már most is tanúi lehetünk. Még inkább előtérbe kerülnek a számítási felhők: az IDC becslése szerint 2015-re az összes információ megközelítőleg 20 százaléka kerül kapcsolatba a cloud computinggal. Az adatok 10 százaléka pedig az évtized közepére már bennszülöttként „lakik" majd a felhőben.
A cloud computing - függetlenül attól, hogy nyilvános, magán vagy hibrid felhőről van szó - megadja a vállalatoknak az adatnövekedés kezelésének rugalmas, skálázható és gazdaságos módját. „Hosszú távon ez lesz a digitális univerzum összetettségének kezeléséhez szükséges kulcs" - állítja a piackutató.
