Történelemközeli mélypontra süllyedt az orosz valuta a dollárral és az euróval szemben már hétfőn késő este is, miután Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország "azonnal" elismeri az Ukrajnában lévő szakadár Donbassz régió két köztársaságát, és orosz katonaságot küld a térségbe békefenntartó erőként. Csütörtökön pedig egyenesen a földbe állt az orosz rubel árfolyama, mivel a moszkvai és a szentpétervári tőzsde minden kereskedést felfüggesztett, miután az orosz elnök ki is adta a parancsot a "különleges katonai műveletre" a Donbasz köztársaságokban.
Az amerikai dollár 2016 januárja óta először emelkedett 84 rubel fölé - jelentette az orosz média. Az árfolyam csütörtök reggel 86,21 rubel/dollár, illetve 96,90 rubel/euró volt. A moszkvai tőzsde leállította a rubel kereskedését, miután az árfolyamok elérték a tőzsde által meghatározott kereskedési sávhatárokat. A moszkvai tőzsde közleményben közölte, hogy "további értesítésig felfüggesztette a kereskedést valamennyi piacán". A szentpétervári tőzsde nem sokkal később követte a példát. A moszkvai tőzsdén az összes részvény nagymértékű esést mutatott, többek között a Magnit élelmiszer-kiskereskedő (-14,51%), az MTS mobilhálózat (-14,09%), a Nornickel bányavállalat (-12,39%) és a Gazprom energetikai konszern (-11,50%).
Az orosz központi bank közbelépett
A szabályozóhatóság csütörtökön felfüggesztette az orosz devizapiaci kereskedést. "A pénzügyi piaci helyzet stabilizálása érdekében az orosz jegybank úgy döntött, hogy beavatkozásokat indít a devizapiacon, kibővíti a Lombard-listát, és a mai napon műveleteket hajt végre a bankszektor további likviditásának biztosítása érdekében" - áll a sajtóközleményben. Mint írták, minden szükséges eszközzel biztosítani fogják a pénzügyi stabilitás fenntartását és a pénzintézetek üzletmenetének folyamatosságát. Az orosz jegybank hozzátette, hogy az ország pénzintézetei világos intézkedési tervvel rendelkeznek minden forgatókönyvre.
Oroszország jelenleg hatalmas, több mint 600 milliárd dollár értékű arany- és devizatartalékkal rendelkezik, amelyet szükség esetén a gyorsan leértékelődő nemzeti valuta megtámasztására lehet felhasználni.
A Forbes szerint a kriptopiacon, ahol szabályozatlan, megszakítás nélküli a kereskedés és alacsony a piaci kapitalizáció, azonnal látszanak a geopolitikai feszültségek: a stablecoinokon kívül minden eszköz árfolyama meredeken zuhan. A bitcoin jegyzése 35 ezer dollár alá esett, az etheré 2300 dollár környékén keres támaszt.
Milliárdokat veszítenek a leggazdagabbak
Oroszország szupergazdagjainak vagyona összesen 32 milliárd dollárral csökken az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek elmérgesedése miatt, és a veszteségek az előrejelzések szerint tovább fognak nőni, ahogy a szomszédos Ukrajnában tovább eszkalálódik a válság, miközben az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei az oroszellenes szankciók újabb körét fontolgatják.
A Bloomberg Billionaires Index, a világ 500 leggazdagabb emberének listája szerint Gennagyij Timcsenko, akinek energetikai cégekben és más vállalkozásokban is vannak érdekeltségei, vezeti a dúsgazdag oroszok listáját, akiknek csökkent a vagyona. A milliárdos, aki gazdagságának nagy részét a Novatek orosz gázipari vállalatban való részesedése révén szerzi, az év eleje óta állítólag 6,47 milliárd dollárt veszített. Vagyona jelenleg 16 milliárd dollár körül van.
Egy másik Novatek-részvényes, Leonyid Mikhelson vagyona 2022-ben 6,2 milliárd dollárral 26,2 milliárd dollárra csökkent, míg a Lukoil elnökének, Vagit Alekperovnak a vagyona ugyanebben az időszakban mintegy 3,5 milliárd dollárral 19,3 milliárd dollárra esett, mivel az energetikai vállalat részvényei közel 17%-ot csúsztak.
Az ország 23 milliárdosának nettó vagyona jelenleg 343 milliárd dollárt tesz ki a vagyonlista szerint, ami az év végi 375 milliárd dollárhoz képest csökkenést jelent.
Az Egyesült Államok bejelentette az új oroszellenes szankciók első körét, amelyek "Oroszország elitjét és családtagjait" célozzák, és a tervek szerint "elvágják az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól" azáltal, hogy korlátozzák az államadósságba történő befektetéseket.
Ezzel egyidejűleg Németország felfüggesztette az Északi Áramlat 2 gázvezeték tanúsítását, határozatlan időre felfüggesztve az Oroszországgal közös energiaprojektet, míg az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az ország öt bankja és három leggazdagabb személy, köztük Timcsenko ellen.
Nagyot gyengült csütörtök reggelre a forint
Nagyot gyengült csütörtök reggelre a forint az éleződő ukrán-orosz feszültség miatt a többi közép-európai devizával együtt; reggel fél nyolckor az eurót 364,30 forinton jegyezték a szerda esti 359,75 forint után. A dollár jegyzése 324,01 forintra emelkedett 318,10 forintról, a svájci franké pedig 352,86 forintra 346,34 forintról. A forint az euróval szemben 1,3 százalékkal gyengült, a lengyel złoty 1,2 százalékkal, a cseh korona 1,4 százalékkal, a román lej pedig 0,1 százalékkal. A dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt 1,9 százalékot veszített a forint szerda esti jegyzéséhez képest csütörtök reggelre. Csütörtök reggeli jegyzésén a forint a hétfői kezdéshez képest 2,3 százalékkal gyengült az euróval, 3,3 százalékkal a dollárral és 4,2 százalékkal a svájci frankkal szemben. Az év eleje óta felhalmozott nyeresége így 1,3 százalékra csökkent az euróval szemben, 0,3 százalékra a dollárral és 1,0 százalékra a svájci frankkal szemben.
Az ukrán válság miatt zuhannak a világpiacok
Világszerte élénken eladtak a tőzsdék csütörtökön, miután az orosz fegyveres erők megerősítették az ukrajnai katonai célpontok elleni első légicsapásokat. A páneurópai Stoxx 600 index 2,31%-kal esett a korai kereskedésben, a pénzügyi szektor vezette a veszteségeket, és a főbb tőzsdék a medvék (esés) területére csúsztak. Az Oroszországnak leginkább kitett európai bankok, köztük az osztrák Raiffeisen Bank, az UniCredit és a Societe Generale 5% és 6,6% között esett, míg a szélesebb értelemben vett bankindex SX7P 4,3%-ot esett. A német DAX több mint 2,84%-kal 2021 márciusi mélypontra zuhant, és az országnak az oroszországi energiaszállításoktól való nagyfokú függőségével kapcsolatos aggodalmak miatt a legnagyobb mértékben esett.
Az Egyesült Királyság nyersanyagpiaci FTSE 100 indexe 2,27 százalékkal csökkent. Az európai olaj- és gázipari index SX7E veszített a legkevesebbet az ágazatok közül, 4,32%-kal, mivel az olajárak 6% körüli mértékben emelkedtek, és a Brent nyersolaj 2014 óta először lépte át a 105 dolláros hordónkénti árat.
Az ázsiai gazdaságok az előrejelzések szerint kisebb kockázatokkal néznek szembe, mint Európa. Az importált olajra szorulókat azonban magasabb árakkal sújthatja, ha a világ második legnagyobb termelőjének és exportőrének számító Oroszországból származó szállítások megszakadnak. A régió főbb tőzsdéi is jelentős csökkenést mutattak. A tokiói Nikkei 225 1,81%-ot, a hongkongi Hang Seng pedig 3,21%-ot veszített. A Shanghai Composite index 1,70%-kal csökkent. A szöuli Kospi 2,6%-ot, a sydneyi S&P-ASX 200 2,99%-ot, az új-zélandi 2,8%-ot veszített, és más délkelet-ázsiai piacok is mínuszban kereskedtek.
A Wall Street-en a Dow határidős jegyzései 1,38%-kal estek a piac előtti kereskedésben, míg a New York-i S&P 500 határidős jegyzései 1,84%-kal csökkentek, a technológiai súlyú Nasdaq pedig 2,6%-kal zuhant.
