Várakozás felett teljesített, 5,7 százalékkal 184,2 milliárd forintra nőtt az IT-szolgáltatások piaca 2014-ben Magyarországon az International Data Corporation (IDC) szerint. Folytatódni látszik ezzel a megelőző évben indult trend, amikor szintén több mint kétszeresére bővült a hazai ITS-piac. A képet azonban, amelyet a szép számok festenek elénk, árnyalja valamelyest, hogy a növekedés lendületét túlnyomórészt kormányzati projektek adják.
– Továbbra is fut évi tíz-tizenöt, egyenként 10 millió dollár feletti értékű projekt, amely a tempót diktálja a hazai ITS-piacon, a beruházások zömére azonban a kormányzati szektorban, illetve kormányintézkedések hatására kerül sor – mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. – Ha csupán a számokat nézzük, akkor lényegében mindegy, hogy a szervezetek a törvényi megfelelés kényszerétől hajtva, vagy üzleti igényektől vezérelve fejlesztik informatikai környezetüket, a piac összetétele szempontjából azonban ez nagyon lényeges kérdés. Tavaly például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez (EKÁER-hez) kellett csatlakozniuk, illetve online pénztárgépeket kellett bevezetniük a vállalatoknak a szállítmányozás és a kiskereskedelem területén, ezért többet költöttek IT-szolgáltatásokra, ami örvendetes, de az éremnek van másik oldala is. Felemésztik ugyanis ezek a beruházások a vállalati IT-költségvetés jelentős részét, így kevesebb erőforrás marad az új üzleti igények kiszolgálását, az informatikai környezet modernizálását célzó projektekre.
Kitolt korszerűsítés
Hasonló hatás tapasztalható a közmű- és a pénzügyi szolgáltatások szektorában is, ahol az állam növekvő szerepvállalása nyomán indulnak az ITS-piac számait kedvezően alakító beruházások. A projektek az állami tulajdonba kerülő vállalatok informatikai környezetének konszolidálását célozzák, ezért bár bizonyos mértékű korszerűsítésre alkalmat adnak, elsősorban nem erre irányulnak. A beruházások megvalósítói ugyan nem tévesztik szem elől az időszerű IT-trendeket, de a fejlesztések inkább egy későbbi, kiterjedtebb modernizáció alapjait teremtik meg.
– Már középtávon is az fogja meghatározni azonban az ITS-piac további alakulását, hogy a vállalatoknál mekkora erőforrások szabadulnak fel az üzleti igények kiszolgálására irányuló fejlesztésekre – mondta Balicza Gábor. – Idei végfelhasználói kutatásunkban (2015 ITS End User Survey) mindenesetre biztató eredményre jutottunk e tekintetben. A megkérdezett cégvezetők 30 százaléka mondta, hogy a tavalyinál többet fog költeni külső IT-szolgáltatóknál, ami 10 százalékpontos növekedést mutat a 2014-es felmérés adatához képest. Valamivel kisebb, 25 százalék azon válaszadók aránya, akik idén csökkenő kerettel számolnak. Összességében azonban a vállalatok többsége továbbra is házon belüli IT-osztályt tekinti elsődleges informatikai szolgáltatójának, ezért a hardver- és szoftverbeszerzések mellett ezen képesség erősítésére fogja a legtöbbet költeni.
Felhőkémlelés
Három szegmensre osztja az IDC az ITS-piacot. Közülük Magyarországon tavaly is a projekt típusú szolgáltatások – rendszerintegráció, alkalmazások testre szabása, egyedi fejlesztés és tanácsadás – szegmense volt a legnagyobb, amely a piaci átlagot meghaladó mértékben, 6,3 százalékkal nőtt. A másik két szegmens, az outsourcing- és support-szolgáltatások kevésbé dinamikus ütemben bővültek a hazai piacon..
– Végfelhasználói felmérésünkben a válaszadók 30 százaléka jelezte, hogy idén kevesebb hardver-szoftver karbantartásra és támogatásra fordított kiadással számol – mondta Balicza Gábor. – Az infrastruktúraoptimalizálás részeként a vállalatok napirenden tartják a hosszú távú support- és maintenance-szerződések újratárgyalását. Más típusú szolgáltatások ugyanakkor keresettebbé válnak, ahogyan az infrastruktúra optimalizálására törekvő vállalatok figyelme új szolgáltatási modellek felé fordul. Az infrastruktúra- és az alkalmazáskihelyezés keretében a szervezetek a változó igényekhez rugalmasabban illeszkedő, menedzselt szolgáltatásokat is kipróbálhatnak, de az igazán nagy lehetőséget a felhőszolgáltatások kínálják, és ennek jeleit, különösen a hazai felhőpiac SaaS szegmensében, már tapasztaljuk is. A kihelyezés szegmensének teljesítményét azonban befolyásolják a nemzetközi és a hazai konszolidációs projektek is, amelyek következtében a korábbi, külső szolgáltató helyébe házon belüli (captive) IT-szolgáltató lép, a vállalatok outsourcing költése belső költséggé alakul.
A már futó és a tervezett kormányzati IT-beruházások, valamint a kis- és középvállalatok informatikai fejlesztéseit is támogató, ősszel, illetve jövőre induló pályázati programok alapján az IDC idén, és 2016-ban is a múlt évihez hasonló növekedést vár a hazai ITS-piacon, a bővülés üteme egy százalékponttal mérséklődhet.
