Mágikus négyzetében (2017 Magic Quadrant for Cloud Core Financial Management Suites for Midsize, Large and Global Enterprise), amelyben az alapvető pénzügyi funkciókat felhőben kínáló szoftvercsomagokat (FMS) értékelte, a bevezetőnkben írottakra figyelmeztet a Gartner. Meghatározása szerint olyan alkalmazások tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek a folyamatok támogatásával és automatizálásával nagyobb rálátást adnak a szervezetek pénzügyi helyzetére, és segítik a vele összefüggő feladatok elvégzését. A piacelemző a pénzügyi alapfunkciók közé sorolja a főkönyvvezetést, a bejövő és a kimenő számlák kezelését, az eszköznyilvántartást és a projektek elszámolását, a jelentéskészítést és a mérőszámok követését, valamint a beszerzés alapszintű, közvetett támogatását, vagyis a megrendelések, a számlák és az utalási bizonylatok egymáshoz rendelését.
Olyannyira beértek ezek a felhőalapú megoldások a mágikus négyzet tavaly júniusi közreadását megelőző egy-másfél évben, hogy egészen felrázták az alapfunkciókkal bíró pénzügyi alkalmazások éveken át mozdulatlanul szunnyadó piacát. A Gartner szerint mindez összefügg a posztmodern vállalatirányítási stratégiák térhódításával, amelyekben a nagy, házon belül bevezetett, monolitikus ERP-rendszereket kisebb, részben felhőben működő alkalmazások igény szerint összekapcsolt, lazább csoportja váltja fel.
Tükrözi ezt a területet első alkalommal vizsgáló elemzés is, amelyben kizárólag önmagukban - tehát nem egy nagyobb ERP-csomag részeként - értékesített, felhőszolgáltatásként elérhető és közép-, nagy-, illetve globális vállalatokat célzó pénzügyi alkalmazások szerepelnek. A piacelemző meghatározása szerint ebbe a célcsoportba 50 millió, 1 milliárd és 5 milliárd dollárt meghaladó éves árbevételű szervezetek tartoznak. Bár vezető szállítóként csupán két piaci szereplőt - az Oracle-t és a Magyarországon kevéssé ismert Workdayt - hozott ki a Gartner, azt is hozzátette, ebből még nem következik, hogy megoldásuk funkcionalitás és technológia szempontjából egyaránt a legjobb választás lenne minden használati esetben. A mágikus négyzetben szereplő összes pénzügyi alkalmazáscsomag életképes felhőalapú megoldás, amelyet érdemes közelebbről is szemügyre venni.
Felhős mítoszok bűvöletében
A Gartner kutatásai során begyűjtött adatokból kiderül, hogy jelentősen nőtt a pénzügyi alapfunkciókat felhőben kínáló alkalmazáscsomagok vonzereje a döntéshozók szemében. A felhasználókkal készült interjúk azonban arról is tanúskodnak, hogy az ilyen SaaS (software as a service) megoldást kereső vállalatokat gyakran megtévesztik a szolgáltatásként használható szoftvereket övező mítoszok.
Sok döntéshozó például úgy véli, hogy ha felhőbe viszi a vállalat pénzügyi alkalmazásait, azzal egy csapásra meg fogja oldani a házon belül működő szoftverek használatával járó jellemző problémákat, többek között búcsút inthet a nehézkes kezelőfelületeknek, az informatikai környezetet túlbonyolító, túlzásba vitt testre szabásnak és az elhúzódó, költséges verziófrissítéseknek. Bár a szolgáltatásként használt alkalmazásokra átállással mindezek a várakozások részben vagy akár maradéktalanul teljesülhetnek, azzal azért minden szervezetnek számolnia kell, hogy a felhőbe vezető út nem lesz zökkenőmentes.
A pénzügyi alkalmazások felhasználói például gyakran elutasítóak a tervezett változtatásokkal szemben, ezért nehezebb lesz őket átállítani a megszokott, messzemenően testre szabott, házon belüli rendszerekről a SaaS megoldások szabványos folyamataira - olyan akadály ez, amely csak határozott változáskezeléssel küzdhető le. Felhőszolgáltatások használatával a vállalat ugyan csökkentheti házon belüli IT-költségeit, de csak akkor, ha az üzleti felhasználók nagyobb szerepet vállalnak az alkalmazások konfigurálásában, menedzselésében és tesztelésében - amire a pénzügyesek többsége általában nincs felkészülve. További nehézséget okozhat, hogy a felhőalapú pénzügyi alkalmazáscsomagok házon belüli rendszerekkel integrálásához is olyan eszközkészletre és szaktudásra lehet szükség, amelynek az IT-csapat esetleg nincs birtokában.
Felhőalapú pénzügyi alkalmazások kiértékelésekor sok vállalat hibát követ el azzal is, hogy változatlanul a hagyományos, szoftvercsomag-központú megközelítés szellemében jár el, amely házon belül bevezetett rendszereinek kiválasztását is meghatározta. A döntéshozók ugyanis feltételezik, hogy az a legjobb, ha a felhőben is ugyanannál a szolgáltatónál fizetnek elő más vállalatirányítási funkciókra (például humántőke-menedzsment és beszerzéskezelő alkalmazásokra), amelynek pénzügyi alkalmazásait is használják. Bár ez a választás bizonyos esetekben indokolt lehet, a Gartner hangsúlyozza, hogy az ilyen megközelítés korántsem alapértelmezett a több forrásból származó és lazábban összekapcsolt felhőszolgáltatásokra építő, posztmodern ERP-stratégiában, amelybe a felhőalapú pénzügyi alkalmazásoknak is illeszkedniük kell.
Billen a mérleg
Szoftverköltésükön belül a nagyvállalatok ERP-rendszerekre áldozzák a legtöbb pénzt, és ez az összeg - állandó árfolyamon számítva - 2021-ig évente átlagosan 7 százalékkal fog nőni a Gartner előrejelzése szerint. ERP-megoldás alatt a piacelemző a pénzügyi, a humántőke-menedzsment, a gyártástámogató és az eszközkezelő alkalmazások együttesét érti. Közülük a pénzügyi alkalmazásoké a legnagyobb szegmens, amelyben a jelzett időszakban ezt meghaladó, 7,5 százalékos éves átlagos növekedés várható.
A felhőszolgáltatások megjelenése ugyanakkor technológiai nemzedékváltást indított el az ERP-piacon is. A vállalatirányítási SaaS szolgáltatások piaca az elmúlt öt évben átlagosan 25 százalékkal bővült, aminek köszönhetően a világ tíz legnagyobb ERP-szállítója közé három, kizárólag felhőalapú megoldást kínáló szereplő is bekerült. A Gartner szerint ez a trend kitart majd az előttünk álló években is, bár a vállalatirányítás különböző területeit támogató alkalmazásokat a felhasználók erősen eltérő ütemben viszik a felhőbe. A humántőke-menedzsment alkalmazások értékesítéséből származó szállítói bevételek körülbelül 45 százalékát például már SaaS szolgáltatások adják, míg a pénzügyi alkalmazások esetében ez az arány inkább 8 százalék körül mozog.
Egyre kiforrottabbakká válnak azonban a SaaS modellben elérhető pénzügyi alkalmazások, ezért a - nemzetközi értelemben vett - közép- és nagyvállalatok után a globális jelenléttel bíró szervezetek is mind nyitottabbakká válnak irányukban. A Gartner szerint idén az ilyen nagy vállalatoknál újonnan bevezetett pénzügyi alkalmazások 25 százaléka felhőalapú lesz, 2020-ban pedig már a házon belüli rendszereiket frissítő szervezetek több mint 50 százaléka előfizethető szolgáltatások használatára vált ebben a súlycsoportban is.
Az évtized végéig így a SaaS modellben előfizethető pénzügyi alkalmazások - szolgáltatói bevételek alapján mért - piaca évente átlagosan 24 százalékkal fog nőni, mérete 2020-ra várhatóan eléri majd a 2,2 milliárd dollárt. Ezzel párhuzamosan 5 százalékra lassul a házon belül bevezetett alkalmazáscsomagok licencértékesítéséből származó szállítói bevételek éves átlagos növekedésének üteme.
További 5 év távlatában a kereslet annyira felerősödik a piacelemző szerint, hogy 2025-ben a pénzügyi alkalmazások szegmensében a vállalatok teljes költésük több mint 65 százalékát már felhőszolgáltatások előfizetésére fogják fordítani.
