Tavalyhoz képest világszinten 61 százalékkal nőtt a nyilvános vagy magánfelhő-szolgáltatásokat használó vállalatok aránya - 73 százalékuk hibrid felhőkörnyezetet alakított vagy alakít ki, ezért a következő két évben 40 százalékkal nőhet a magánfelhőkre fordított költés. Számos szervezet felhőhasználata ugyanakkor még mindig éretlennek minősül, miután mostanáig mindössze 31 százalékuk dolgozott ki optimalizált, menedzselt vagy a megismételhetőségre építő felhőstratégiát - világított rá az International Data Corporation (IDC) idei, globális felmérése (2016 CloudView Survey). A kiforrottabb felhőgyakorlat szélesebb körű elterjedését olyan körülmények hátráltatják, mint a szakmai hozzáértés, a szakemberek hiánya, a silókba zárt, öröklött rendszerek és szervezeti struktúrák megléte, valamint az informatikai és az üzleti oldal közötti kommunikáció és együttműködés nehézségei, állapította meg a piacelemző.
Minél érettebb egy vállalat felhőhasználata, annál jobb üzleti eredményeket ér el, bevételeit gyorsabban tudja növelni, és IT-költségvetését is céltudatosabban rendeli hozzá a különböző projektekhez. A felhőben élenjáró szervezetek felismerhetők arról is, hogy DevOps módszereket, hibrid környezetet és több szolgáltatónál előfizetett felhőszolgáltatásokat, mikroszolgáltatásokat, szoftverkonténereket, valamint a dolgok internetére épülő alkalmazásokat használnak - olvasható a Cisco által szponzorált kiadványban (IDC InfoBrief: Cloud Going Mainstream - All Are Trying, Some Are Benefiting; Few Are Maximizing Value, 2016. szeptember), amely az említett, és néhány további IDC-kutatás eredményeit összegzi.
A világ 31 országát lefedő 2016 CloudView Survey kutatáshoz az IDC 6159 üzleti és informatikai döntéshozót kérdezett vállalatának felhőhasználati szokásairól és tapasztalatairól, valamint a platformhoz fűződő további terveiről. A válaszadók 35 százaléka IT-vezető, 27 százalékuk az európai, közel-keleti és afrikai térségben, 27 százalékuk száznál, további 39 százalékuk ezernél kevesebb főt foglalkoztató vállalatnál dolgozik.
Felhőbe vezető lépcsőfokok
Öt szintet határozott meg az IDC egy szervezet felhőérettségének megállapításához. A szinteket a belépőtől a legfelsőig ad hoc, opportunista, megismételhető, menedzselt és optimalizált felhőstratégia jellemzi. Az idei kutatásban a válaszadók 28 százaléka ad hoc, 19 százaléka rövid távú célok elérését kitűző, opportunista stratégiáról számolt be. A megkérdezettek 17 százaléka jutott el a megismételhetőséget szolgáló szabványosítás szintjére, és 11 százalékuk terjesztette ki felhőstratégiáját felügyelt módon a szervezet egészére. A felmérésben részt vevő vállalatok mindössze 3 százaléka optimalizálta felhőstratégiáját, és ez az a szűk tábor, amely a legnagyobb üzleti értéket várhatja a bevezetett felhőalapú megoldásoktól.
Az érett felhőgyakorlattal jellemezhető szervezetek ugyanis évente 3 millió dolláros többletbevétellel és 1 millió dolláros költségmegtakarítással számolhatnak minden felhőalapú alkalmazás után. A bevételnövekedés elsősorban az új termékek és szolgáltatások értékesítéséből, az ügyfélkör gyorsabb bővítéséből, illetve abból származik, hogy ezek a szervezetek hamarabb tudnak belépni új piacokra, az elsők között támaszkodnak a dolgok internetére, miközben a kockázatokat is hatékonyabban kezelik. A költségcsökkenéshez a jobb üzleti folyamatok és a hatékonyabb IT-üzemeltetés járul hozzá a legnagyobb mértékben, de jelentős megtakarítás érhető el az infrastruktúrán, az említett kockázatkezelésnek köszönhetően, valamint a nyílt forráskódú szoftverek használatával is.
Hibrid horizont
Közel ugyanolyan arányban (52 százalék) használnak a felmérésében részt vevő vállalatok nyilvános felhőszolgáltatásokat, mint magánfelhőt (54 százalék). Hasonló módon a bevezetésre készülő (11, illetve 12 százalék) és ennek lehetőségét még csupán mérlegelő vállalatok aránya (18, illetve 19 százalék) is szinte megegyezik.
Hibrid felhőkörnyezetet a vállalatok közel háromnegyede használ, bár az arány országonként és térségenként erősen eltérő. Világszinten Dél-Korea és Japán a listavezető, míg Ausztrália a sereghajtó. Európában Németországban a legelterjedtebb a hibrid felhő (a szervezetek 51 százaléka használja), míg az Egyesült Királyságban (46 százalék), illetve Franciaországban és Hollandiában ennél alacsonyabb (egyaránt 42 százalék) az arány.
Az IDC kutatásaira épülő tanulmányt szponzoráló Cisco - a piacelemző módszertana alapján - online kérdőívet (Business Cloud Advisor Adoption Report) is készített, amelynek kitöltésével a vállalatok felmérhetik felhőérettségüket, továbbá az iparág, a méret és a földrajzi elhelyezkedés függvényében arról is képet alkothatnak, hogy eddigi bevezetéseiktől milyen üzleti értéket várhatnak.
