Alapvetően megváltoztatta a szellemi termékek terjesztésének és megosztásának gyakorlatát az internet megjelenése. A digitális paradigmaváltás a technológiai fejlődés mellett új üzleti modellek kialakulását is ösztönözte, miközben új jogi és társadalmi problémákat vetett fel. Olyan rendkívül bonyolult kérdéseket, amelyek - mint az internet "virtuális határtalanságának" és az országonként változó jogi-társadalmi elvárásrendszerek szembenállásának látszólagos paradoxona - a jogalkotókat és a piaci szereplőket egyaránt nehezen megoldható feladatok elé állították.
A digitális tartalomszolgáltatás, a szellemi termékek online terjesztése és forgalmazása az elmúlt években az új gazdaság egyik legfontosabb, sokat vitatott kérdésévé vált. Az illegális tartalommegosztó (Peer-to-Peer, P2P) alkalmazások, a legendás Napsterhez hasonló letöltőoldalak megjelenése forradalmasította a zeneszámok, filmek, elektronikus könyvek, szoftverek, videojátékok terjesztését, nem kevés fejtörést okozva a jogtulajdonosoknak - filmforgalmazóknak, zenebirodalmaknak, játékfejlesztőknek, könyv- és lapkiadóknak, nagy szoftvergyártóknak és disztribútoroknak.
A P2P megváltoztatta a tartalomdisztribúció bekövesedett folyamatait.
A fájlmegosztó alkalmazások ellenzői - jellemzően nagy piaci konglomerátumokat képviselő "jogvédők" - eleinte hevesen támadták a technológiát használó "kalózokat"; igyekeztek elérni, hogy a jogalkotók minden egyes érintettet - szolgáltatókat és felhasználókat egyaránt - szigorúan szankcionáljanak.
A jogtulajdonosok és az illegális fájlmegosztó szolgáltatások üzemeltetői között ma is heves harcok dúlnak, ám időközben az üzleti szféra szereplői is meglátták az új technológiában rejlő lehetőségeket. A Digital Rights Management (DRM) szabvány bevezetésével a legális fájlcserélők, letöltőoldalak, P2P-technológiát használó webáruházak is megjelentek; közülük többen - ahogy azt az Apple 2003 áprilisában indult szolgáltatása, az iTunes Music Store is példázza - páratlanul sikeressé váltak.
Kalózvizeken kereskedők
A 2007-es évben az internethasználók 17 százaléka töltött le valamilyen fizetős tartalmat. A legális fájlmegosztó szolgáltatások használata generációs sajátosságokat mutat: bár a fiatalok szívesen és sokat mozognak a világhálón, a fizetős tartalmak letöltésében mégsem ők, hanem a 30-39 éves korosztály lépviselői a legaktívabbak - olvasható az NRC és a TNS közös felmérésében.
A fájlcserélők felhasználóinak száma ugyan nem növekedett számottevően a vizsgált időszakban, a regisztrált felhasználók azonban megnövekedett forgalmat generáltak. Az NPD adatai szerint 2007-ben az amerikai háztartások 19 százaléka használt zeneletöltő állománycserélő alkalmazásokat; a legális forrásokat választók száma pedig 24-ről 29 millióra nőtt.
A 2008-as évnek rendkívül biztató kilátásokkal nézhettek elébe a kereskedelmi fájlmegosztók üzemeltetői. Az Egyesült Államok egyik kormányszerve, a Szövetségi Kommunikációs Ügynökség (Federal Communications Commission, FCC) megállapította, hogy az internetszolgáltatók nem blokkolhatják a BitTorrent által alkalmazotthoz hasonló protokollok forgalmát, és az egyre nagyobb jelentőségű HD-formátum megjelenése is komoly lehetőségekkel kecsegtetett.
A nemzetközi pénzpiaci válság nyomán kibontakozó recesszió azonban ebben a szegmensben is éreztette hatását. A piac egyik nehézsúlyú játékosa, a BitTorrent Incorporated kétharmados létszámleépítést foganatosított; távozott a társalapító-vezérigazgató, a cégnek pedig egy példa nélkül álló tőzsdei leértékelődést követően, közel tízmillió dollárt kellett visszafizetnie befektetőinek.
A válság hatásai nyomán a Joost videomegosztó ideiglenesen felfüggesztette P2P szolgáltatását, az Akamai érdekeltségi körébe tartozó Red Swoosh pedig nemcsak alkalmazottjai jelentős részétől, de még saját domainnevétől is kénytelen volt megválni. A BBC felfüggesztette P2P-médiaszolgáltatását; a Streamcast Networks tavasszal, a Skyrider pedig októberben jelentett csődöt.
A szakemberek szerint a 2008-as év mélyrepülése ellenére a kereskedelmi fájlletöltő szolgáltatások mégis fényes jövő elé néznek. Köszönhetően többek között "ősellenségeiknek", a nagy nemzetközi zenei kiadóknak, amelyek közül sokan, korábbi keresztes hadjáratukat feladva, maguk is hasonló szolgáltatások indítását tervezik.
Hangadók
A fizetős fájlletöltések tekintetében vezető szegmens, a zeneipar minden jel szerint teljes átalakulás előtt áll. A digitális zeneletöltés piaci részesedése évről évre növekszik, nemzetközi szinten az értékesítések húsz-harminc százalékát a fizetős letöltőszolgáltatások adják. "Az iTunes Store Amerikában nagyobb forgalmat bonyolít, mint a hagyományos terjesztők együttvéve; tavaly körülbelül 1,3 milliárd számot adtak el ezen a csatornán keresztül" - elemzi a tendenciát Bérczes Ádám, a legnagyobb független hazai kiadó, a CLS Records tulajdonosa.
A kiadók természetesen a fájlcserélő szolgáltatások elterjedésével indokolják csökkenő piaci részesedésüket. "Az illegális fájlmegosztás [...] negatív hatással van a törvényes eladásokra. A hanghordozók forgalma a kalózoldalak megjelenése óta évről évre csökken" - áll a hetvenkét ország 1400 zenei kiadóját tömörítő nemzetközi szervezet, az IFPI jelentésében, amely a letöltőszájokat teszi felelőssé a hagyományos zeneipar aktuális mélyrepüléséért.
Viviane Reding, az EU Információs Társadalom és Média Bizottságának biztosa más véleményen van. "Az iparág, ahelyett, hogy izgalmas új ötleteket dolgozott volna ki, ?izomból politizál?" - mondta egy 2009-es beszédében. Az uniós biztos szerint a kiadók innovatív szemléletmód helyett perekkel "kedveskedtek" potenciális ügyfeleiknek, hogy elijesszék őket a fájlmegosztók használatától.
Magyarországon a teljes hazai piac alig egy-öt százalékát teszi ki az online zeneáruházak részesedése. Annak ellenére is, hogy korábban többen próbálkoztak a fizetős fájlletöltő szolgáltatások bevezetésével. "2006-ban - valószínűleg túl korán - elindítottuk saját letöltőoldalunkat az mp3music.hu-t, de az akkor még jól muzsikáló CD-üzletág miatt nem helyeztünk kellő hangsúlyt az oldal menedzselésére, így pár évre rá be kellett zárnunk" - mondta Bérczes Ádám.
Jelenleg két online zeneáruház működik Magyarországon. A songo.hu egy "hagyományos", DRM-rendszerben működő letöltőoldal, amelynek árszínvonala sajnos - elsősorban a majorök szigorú elvárásai miatt - nem tud igazodni a felhasználók igényeihez; a dalok.hu pedig főként ki nem adott, vagy régen kiadott zenéket árusít kedvező áron, de gyenge promóció mellett.
A CLS is igyekszik meglovagolni a nemzetközi trendeket: idén februárban, korábban főleg CD-rendelésre használt webshopján, a zenewebshop.hu-n ismét elindítja fizetős fájlletöltő szolgáltatását. Itt az általuk képviselt zenekarok és előadók anyagai mellett más "baráti kiadók" kiadványaihoz is hozzáférhetnek majd a felhasználók. "A nemzetközi majorök kínálata sajnos nem lesz megvásárolható az oldalon, nekik olyan, a ?piactól és a valóságtól elrugaszkodott? részesedési elvárásaik vannak, amelyek a jelen körülmények között nem teljesíthetők" - nyilatkozta a CLS ügyvezetője, hozzátéve: kedvező áraik és népszerű előadóik miatt már az első évben tizenöt százalékos piaci részesedéssel számolnak.
Képmutatók
A zenei tartalmak mellett a filmforgalmazók és a videotartalmak szolgáltatói is igyekeznek élni a kereskedelmi fájlmegosztásban rejlő lehetőségekkel. A Google már régóta keresi azokat a megoldásokat, amelyek segítségével a videomegosztó népszerűségét kihasználva, konkrét profitot termelhetne. A rendszer fenntartása, fejlesztése, a működéshez szükséges sávszélesség és háttértár biztosítása igen költséges: a YouTube-on futó reklámok egyelőre a rezsit sem tudják kitermelni. A cég tavaly indította el ingyenes és fizetős letöltéseket kínáló új szolgáltatását, amelyet a My Purchases menüpont alatt érhetnek el a regisztrált felhasználók.
Még kérdéses, pontosan milyen üzleti modell keretein belül, de várható, hogy előbb-utóbb a médiaipar nemzetközi szereplői is adaptálják az új technológia nyújtotta lehetőségeket, és a BBC, a Sky vagy a Channel4 mintájára maguk is fizetős fájlmegosztó szolgáltatást indítanak. Annál is inkább, mivel a kereskedelmi P2P-megoldások ma már technológiailag kifinomultak, megbízhatók és stabilak - alkalmasak a jó minőségű tartalmak biztonságos megosztására.
Egy gyümölcsöző üzlet: az iTunes-sztori
Az iTunes zeneáruház sikere meghatározó szerepet játszott a digitális zeneforgalmazás - és tágabb értelemben véve, a kereskedelmi fájlletöltés - elterjedésében. Amikor az Apple 2000-ben kifejlesztette SoundJam MP alkalmazását, még senki sem sejtette, hogy néhány év alatt alapjaiban változik meg a piac. A kiadók nem féltették a részesedésüket: könnyedén beleegyeztek, hogy a Jobs-birodalom licencelje az anyagaikat. Annál is inkább, mivel először csak az Apple-használók akkor még viszonylag szűk körében tesztelték a kapcsolódó üzleti modellt.
A cég azóta alaposan bebetonozta vezető helyét a digitális tartalomértékesítés piacán. A felmérések szerint a felhasználók a világszerte használt számítógépek közel harminc százalékra telepítették az iTunes lejátszóját, amelyen keresztül természetesen maga a zeneáruház is elérhető. Az iTunes store az Egyesült Államokban sikeresebb, mint a hagyományos forgalmazók: tavaly körülbelül 1,3 milliárd számot értékesítettek. Az iPhone és iPod Touch alkalmazásokat kínáló AppStore is népszerű, az ide látogatók mára közel 140 ezer különféle szoftver között válogathatnak.
Az Apple két héttel ezelőtt mutatta be rég várt táblagépét, az iPadet; az eszköz az iBooks alkalmazásnak köszönhetően elektronikus könyvolvasóként is funkcionál. A cég nemrég egyezett meg a McGraw-Hill és a HarperCollins Publishers kiadóvállalatokkal, hogy multimédiás tartalommal feljavított, iPad-optimalizált kiadványokat terjesztenek majd - természetesen az iTunes store legújabb "könyváruházán" keresztül.
A cég webáruházához a magyar felhasználók is hozzáférhetnek - igaz, ők egyelőre csak az App Store mobileszközökre fejlesztett alkalmazásait vásárolhatják meg, az iTunes Store-ban kínált zenékhez a tisztázatlan szerzői jogi és forgalmazási feltételek miatt nem férhetnek hozzá.
Ez a cseppet sem "édeni" állapot azonban hamarosan megváltozhat. Miután az EU tavaly nyáron felszólította az Apple-t és a kiadókat, hogy vessenek véget az egyes tagállamok felhasználóit diszkrimináló üzleti gyakorlatnak, Steve Jobs bejelentette, ha rajtuk múlik, már az idén elérhetővé teszik az iTunes store kínálatát valamennyi uniós országban.
