Mint ismeretes, az orosz pénzügyminisztérium februárban nyújtott be olyan jogszabálytervezetet, amely az ország kriptoszabályozási hiányosságait hivatott pótolni. A törvényjavaslat szerint a kriptovaluták fizetőeszközként való használata továbbra is tilos lenne, és a digitális érméket elsősorban befektetési eszköznek tekintenék. Az orosz jegybank az év elején javasolta, hogy a kriptopénzek bányászatát be kellene tiltani, az ország gazdaságát érintő lehetséges kockázatokra hivatkozva.
Az orosz kormány teljes mértékben támogatja a központi bank álláspontját, miszerint a kriptovaluták nem tekinthetők törvényes fizetőeszköznek az országban, de a kripto bányászatáról lehet tárgyalni - mondta Mihail Mishustin miniszterelnök a héten az Állami Dumában.
"Ellenezzük a kriptopénzek fizetőeszközként vagy pénzként való elismerését" - mondta Mishustin, majd hozzátette: "Azt is gondoljuk, hogy a beruházások ösztönzése érdekében, elsősorban a tárgyi eszközökbe történő befektetések ösztönzése érdekében megvitathatjuk a bányászat kérdéseit, ami magában foglalja az adatközpontok és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozását".
A kriptovaluták szabályozása évek óta heves vita tárgya Oroszországban, emiatt a digitális tokenek még mindig szürke zónában vannak. A helyzetet tovább bonyolította a Központi Bank fent említett álláspontja, amely a kriptovaluták általános betiltását szorgalmazta.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a múlt hónapban azt mondta, hogy a kriptopénz-bányászat legalizálása és olyan jogszabályok bevezetése, amelyek üzleti tevékenységgé teszik azt Oroszországban, értelmesebb lenne.
A nyugati szövetségesek által Oroszország ellen bevezetett szankciók ellenére az oroszok mindazonáltal megtalálták a módját, hogy kijátsszák a tiltásokat: a kriptovaluták felé fordultak, hogy a rubel árfolyamának zuhanását kivédjék. Azóta a kriptovaluták iránti kezdeti orosz kereslet alábbhagyott, és a rubel nagyrészt helyreállt, köszönhetően a drákói tőkekontrollnak és kamatemeléseknek, amelyeket Moszkva a szankciókra válaszul vezetett be.
Ráadásul, vannak arra utaló, óvatos jelek, hogy Oroszország már megtalálta a módját annak, hogy megkerülje a dolláralapú amerikai pénzügyi rendszert, amelynek egyik területe a kereskedelem. India például, amely nagymértékben támaszkodik az orosz fegyverekre, és igyekszik megőrizni külpolitikai függetlenségét, kacérkodik azzal az ötlettel, hogy fizetési kiskaput biztosítson Oroszországnak. Magyarország pedig beleegyezett, hogy rubelben fizessen az orosz gázért.
Ezek a "valutafolyosók" valószínűleg tovább bővülnek, ahogy egyre több ország próbál életképes alternatívát találni a dollár helyett, és ahogy a globális pénzügyi rendszer egyre inkább széttöredezetté válik. Bár a kriptovaluták a jövőben potenciálisan alternatívát jelenthetnek, egyelőre kevés valódi kihívója van a dollárnak.
