Az Ubuntu fejlesztési hátteréről, jövőjéről Gerry Carr-t, a Canonical platform marketingért felelős vezetőjét kérdeztük.
- Milyen üzleti modellt követ a Canonical az Ubuntuval kapcsolatban?
- Szolgáltatásokat értékesítünk a platform körül. A desktop verzió kapcsán felkeressük a számítógép-gyártókat, hogy telepítsenek Ubuntut a gépekre, és lehetővé tesszük számukra, hogy használják a márkanevet az ilyen gépek népszerűsítésére; másod- és harmadszintű támogatást nyújtunk azoknak a gyártóknak, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak az ügyfeleknek; idén megkezdjük a közvetlen online szolgáltatások értékesítését ügyfeleknek. Szerver oldalon szolgáltatásokat értékesítünk az Ubuntu iránt érdeklődő vállalatoknak. Ezek közé tartozik a felmérés, a migráció, az oktatás, valamint a 9x5-ös vagy 7x24-es támogatás.
- Mennyi ideig tervezik ingyenesen elérhetővé tenni a desktop változatot?
- Örökre. Nem csupán a Canonical, hanem egy tágabb közösség is dolgozik az Ubuntu fejlesztésén, ezért nem lenne védhető, hogy licensz díjat kérjünk a disztribúcióért. Úgy véljük, hogy az a helyes üzleti modell, ha a platformhoz kapcsolódó szolgáltatásokat értékesítjük.
- Mekkora az innen származó árbevétel és mekkora a fejlesztés költsége?
- Ezek az adatok nem publikusak.
- Melyek a Canonical hosszú távú tervei az Ubuntuval? Mark Shuttleworth alapító tavaly úgy nyilatkozott, hogy még 3-5 évig finanszirozza a projektet.
- Az elejétől fogva úgy kalkuláltunk, hogy egy idő után a projekt nyereséges, de legalábbis önfinanszirozó lesz és nem lesz szükség további befektetésekre. A Mark által megjelölt időszak után önfenntartóvá kell válnunk.
- Tavaly nyáron Mark Shuttleworth több fontos célt fogalmazott meg az Ubuntuval kapcsolatban, többek között az interoperabilitást a Windows-zal és a jobb felhasználói felületet. Történt-e azóta előrelépés?
- Az Ubuntu 9.04-ben lényeges előrelépések történtek mind a felületet, mind a funckionalitást tekintve, és az elmúlt időszakban összeállt csapat képes arra, hogy jelentős javításokat végezzen a következő verziókban, ezért elégedettek vagyunk az eredményekkel. Célunk az, hogy az Ubuntu a felhasználók preferenciái között szerepeljen, mint gyors és vonzó felületű operációs rendszer. Szeretnénk reális alternatívát nyújtani a Windows-zal és az Apple-lel szemben minden felhasználónak. Jelenleg nagyon sok felhasználó elégedett az Ubuntuval, de mi azt szeretnénk, ha mindenki elégedett lenne vele; nem feltétlenül az a célunk, hogy legyőzzük az Apple-t vagy a Windows-t, hanem hogy egy harmadik alternatívát és egy valóban nyílt platformot ajánljunk a felhasználóknak a digitális mindennapjaikhoz.
- Ha már említettük az Apple-t, több verzió óta nincs hivatalos Ubuntu változat PowerPC-re (Mac gépekre). Miért?
- Az Apple bevezette az Intel platformot, így nem volt már értelme fenntartani egy nagyon szűk piaci résnek szánt verziót.
- Az Ubuntu nagyon pontos menetrendet követ a fejlesztés során, konkrét dátumokkal minden következő verzióhoz. Mennyire bizonyult ez hasznosnak a felhasználók számára?
- A 6 hónapos fejlesztési ciklus lehetővé tette számunkra a gyors innovációt. Azzal, hogy a "normál" verziók közé beiktattuk az LTS, azaz a hosszú távú támogatásúakat (ez 3, illetve 5 évet jelent a desktop és a szerver verzióra), úgy gondoljuk, hogy megfelelő kombinációt alakítottunk ki azok számára, akik a gyors innovációt igénylik, illetve azoknak, akiknek inkább a hosszú távú támogatás a fontos.
- Mi az egyes verziók fejlesztésének metodológiája? Kik döntik el, hogy milyen új funkciók kerüljenek be a következő verzióba?
- Ezeket a döntéseket az Ubuntu Developer Summit-okon hozzuk meg. Természetesen a folyamat nem teljesen demokratikus. Az Ubuntu Tanács és más megfontolások is hatással vannak az egyes funkciók kifejlesztésére. De döntő mértékű a javításokra vagy a funkciók bővítésére irányuló egyéni vagy csoportos hozzájárulások.
- Milyen kapcsolatban vannak más Linux-fejlesztő közösségekkel vagy vállalatokkal?
- Nagyon sok területen vannak átfedések és együttműködések. Sokat megosztunk a kulcsfontosságú technológiák közül és közösen javítjuk ezeket, illetve megosztjuk egymással ezek eredményeit.
Az Ubuntu hazai elfogadottságáról Torma László (toros) Ubuntu tagot kérdeztük.
- Vannak-e információk arról, hogy mennyire elterjedt Magyarországon az Ubuntu (desktop és szerver), mekkora a piaci részesedése?
- Nem végeztünk ilyen irányú kutatásokat. Azt tudjuk, hogy az ubuntu.hu oldalnak jelenleg közel 10 ezer regisztrált felhasználója van, és a legfontosabb szakmai hírportálon, a HUP-on már évek óta a legnépszerűbb disztribúció, 2008-ban az olvasók 43 százaléka jelölte meg kedvenceként a 10-es listán.
- Van-e üzleti terve a magyarországi Ubuntunak, elvárt árbevétele?
- A Magyar Ubuntu Közösség egy non-profit társaság, amely nem rendelkezik semmiféle hivatalos formával. Ennek megfelelően költségvetése sincs, az ebben részt vevők teljes egészében hobbi szinten foglalkoznak a disztribúcióval, szabadidejükben.
- Mekkora az Ubuntu hazai bázisa, kb hányan vannak azok, akik nem fejlesztenek, de rendszeresen küldenek hibajelentéseket, visszajelzéseket?
- Nehéz megmondani, hiszen több számot is nézhetünk. A hivatalos hibabejelentőn keresztül legfeljebb 10-20 ember küld időről-időre hibajelentéseket: ennek nálunk nincs igazán kultúrája. Ha azokat nézzük, akik valamilyen módon közreműködnek a közösség életében időről-időre (például fordítóhétvégéken, vagy dokumentációk írásában, a közösségi magazin fordításában), akkor ez olyan 50 ember lehet. A hazai közösségi élet legfőbb színtere az ubuntu.hu oldal, ahol a felhasználók egymásnak segítenek. Ez egy igen aktív weboldal, ezer felett van azon felhasználók száma, akik napi szinten részt vesznek a közösség életében ilyen formában, tehát legfeljebb 1-2 naponként meglátogatják az oldalt.
- Mennyire jellemző az otthoni felhasználókra, hogy hajlandóak más rendszert is kipróbálni a Windows mellett?
- Változó. Van, aki teljesen elzárkózik, mások kifejezetten nyitottak. Van, akit a szabad szoftverek szellemisége fog meg, másokat a technikai érdekesség vonz. Összességében elmondható, hogy egyre több ember fedezi fel magának, és az új felhasználók között egyre több az olyan, aki egyébként laikus, és nem érdeklődik különösebben a számítógépek iránt.
- Milyen mértékben és formában vesz részt a hazai Ubuntu-közösség a fejlesztésben?
- Elsődlegesen a honosításban, fordításban veszünk részt. A saját fejlesztéseink, hibabejelentéseink is ehhez a területhez kötődnek.
- Mennyibe időbe telik egy-egy verzió lokalizációja? Hányan dolgoznak rajta és ki finanszirozza?
- Változó, általában 2-3 hónap de kiadás után is vannak frissítések. A honosítást egy ember vezeti (Kelemen Gábor), ő végzi a munka jelentős részét. Neki 2-3 olyan segítője van, akik viszonylag rendszeresen kiveszik a részüket a munkából. Emellett vannak alkalmanként felbukkanó emberek, akik egy-egy részfeladatban vesznek részt. Pénz jellemzően nincs, FSF.hu egyszer (ősszel) adott egy kisebb támogatást, a Novell, más alkalommal pedig az Informatika a látássérültekért Alapítvány pedig helyszínt biztosított a fordítóhétvége számára.
- Önök szerint mire van szüksége az asztali Linux rendszereknek ahhoz, hogy tömegesen kezdjék használni (az emberek mentalitásán kívül)?
- Penetrációra. Jelenleg a terjedés legfőbb gátja, hogy a piaci részesedése alacsony, ennek megfelelően a hardvergyártók megtehetik, hogy nem foglalkoznak megfelelően a Linuxszal, így bizonyos eszközök egyszerűen nem működnek megfelelően, illetve a zárt szoftverek fejlesztői (beleértve a játékprogramok kiadóit is) sem készítik el a Linuxos változatot. Fundamentumait tekintve a Linux kész a tömeges terjedésre, de a fenti nehézségek miatt még sem tudott egyelőre ez megtörténni.
