Vértől fröcsögő vörös óceán - ezekkel a szavakkal jellemezte nemrégiben Müller András, az egyik közösségi vásárlást támogató oldal, a Sanoma Media Budapest által május végén indított Árbarátok.hu értékesítési vezetője a hazai kuponos piacot. Müller arra utalt ezzel, hogy a mostanra már mintegy 60 kisebb-nagyobb kuponos oldal között milyen éles verseny bontakozott ki a hirdetőpartnerek és a kuponoldalakra regisztráló felhasználók kegyeiért. Pedig a régióban van, ahol ennél is élesebb a verseny.
Piacpezsdítés
Bombaként robbant Magyarországon - éppúgy, mint az Egyesült Államokban (ahol a piac szereplői által mintaként követett, rendkívül sikeres Groupon oldal működik) - a közösségi vásárlás üzleti modellje. Ennek lényege, hogy az interneten egy-egy oldalon több vásárló együttes vásárlását ösztönözzék, ezért kedvezményt kínálnak a szolgáltatók, a közösségi vásárlási oldalak üzemeltetői pedig még jutalékot is kapnak az eladások után. A kuponos oldalak a lehető legjobb időzítéssel indultak el, hiszen a válság következtében az emberek körében divat lett a takarékoskodás. A Bónusz Brigádnál például azt mondják, hogy a 2010 szeptemberében indított magyar startup vállalkozás a kedvező ajánlatok kiharcolásával eddig csaknem egymilliárd forintot spórolt a vásárlóknak, de nyilván hasonlóan szép összegeket takarított meg a felhasználóknak a többi kuponos oldal is. A jó hír az, hogy a kiharcolt kedvezmények valójában nem veszteségként érték a kereskedőket, mert a közösségi vásárlás üzleti modellje az interneten korábban még nem értékesített szolgáltatásokat és új, eddig inaktív vásárlói rétegeket vonzott az online vásárlás piacára. Németh Norbert - aki nemrég a Kupon Világ operatív vezetői pozícióját hagyta ott, hogy egykori munkáltatójához, a Sanoma Media Budapesthez e-kereskedelem portfólióigazgatóként térjen vissza - egyenesen úgy fogalmazott lapunknak, hogy a kuponos site-ok igencsak meglódították a hazai e-kereskedelem szekerét. Legutóbb talán a diszkont légitársaságok megjelenése lökött ekkorát az e-kereskedelmen, amikor kizárólag neten lehetett megvenni az olcsóbb jegyeket.
A kuponos oldalakon keresztüli vásárlás erősödésére utal a GKIeNet áprilisban készült országos felmérése is. Az 1000 fős mintán internetezők megkérdezésével készült tanulmányból kiderül, hogy a 14-74 éves lakosság 1,5 százaléka vásárolt már ilyen módon terméket vagy szolgáltatást. Németh Norbert szerint ennél is érdekesebb, ha megnézzük, hogy az online marketing nemzetközi szabványosítási kérdéseivel és a piac élénkítésével foglalkozó szervezet, az Interactive Advertising Bureau (IAB) által közzétett magyarországi online piaci reklámtorta 27,3 milliárd forintot tett ki 2010-ben, s ehhez viszonyítva a még csak most indult közösségi vásárlás 3-4 milliárd forintos volumene kifejezetten jelentősnek számít.
A közösségi vásárlásba vetett bizalom pozitív hozadéka, hogy magával hozta az online bankkártyahasználat növekedését is. Ez azért fontos, mert a magyarországi e-kereskedelem fejletlensége, az internetes fizetéssel kapcsolatos idegenkedés ma még gátolja a fejlődést. Gondoljunk csak arra, hogy Magyarországon az e-kereskedelem az aukciós site-ok felől indult el, ahol azonban online módon - az eBay-jel ellentétben - nem lehetett fizetni, illetve számtalan olyan webshop is van, ahol a mai napig csak utánvéttel, netán hagyományos átutalással lehet fizetni.
„Vásárlóink bátran merik használni a legkönnyebb és leggyorsabb fizetőeszközt, a bankkártyát" - mondta Heller Gábor, aki Kaprinay mellett ugyancsak részt vett az eredetileg „hobbiprojektként" életre hívott Bónusz Brigád elindításában. A Sanomában egyébként néhány számot is megtudtunk a vásárlási szokásokat illetően: az Árbarátokon a vásárlások esetében ma még népszerűbb az utalás, ez teszi ki a fizetések mintegy 60 százalékát, de futottak olyan ajánlatok is, ahol csak kártyával lehetett fizetni, és volt olyan akció, amellyel 1000 kupon is elment így.
A kuponoldalak jövője szempontjából az is jó hír, hogy mostanra nemcsak a kkv-k körében népszerű a közösségi vásárlási oldalakon megjelenni, de a nagyobb márkák, cégek is kipróbálják az ügyfélszerzésnek ezt a módját. „Egyre szélesedik az egész bázis. Az elején főleg a bátrak ugrottak bele, most pedig már egymást húzzák be a cégek" - fogalmazott Németh Norbert. Kaprinay Zoltántól ennek kapcsán azt is megtudtuk, hogy mára igencsak népszerűvé vált a kuponos modell. Például, ha a Bónusz Brigádon szeretne megjelenni egy partner, akkor minimum 3 hetet kell várnia, mire az ajánlata a napi hírlevélben egyáltalán megjelenhet. „Sorban állnak a vevők" - mondta, hozzátéve, hogy náluk is vannak már nagyobb márkák, hirdetőjük például a T.G.I. Fridays, a Häagen Daz, az Oxygen Wellness és a NOBU is.
Új irányok
További érdekesség, hogy a kuponos cégek egyre nagyobb médiaerőt képviselnek, és mostanra már a médiatervezők is elkezdtek számolni a kuponos cégekkel a hirdetések elhelyezésekor. Az Árbarátoktól például már többször is kértek ajánlatot a különböző bankok, mert szeretnének reklámokkal vagy szponzorációval megjelenni az oldalon és a napi hírlevélben. Németh Norbert szerint a bankok számára azért érdekesek a közösségi vásárlást támogató site-ok, mert azoknak elég nagy hírlevél-adatbázisuk van, a reklámozott termékek-szolgáltatások, illetve a kuponos oldalak látogatottsága is számottevő - esetenként akár félmillió látogatást is regisztrálnak havonta -, ráadásul a felhasználók körében magasabb a bankkártyával rendelkező és a fizetőképes kereslet aránya. A médiaerő erősödése fontos fejlemény, mivel ennek köszönhetően a sikeresebb kuponos oldalak ma több lábon is állhatnak: a reklámbevételek jól kiegészíthetik a tranzakciókból származó jutalékos üzleti modellt. Igaz, van ennek némi rizikója is, hiszen kilépési pontok jelennek meg az oldalon. Épp ezért az, hogy milyen formában és milyen mértékben engedik be ezeket a hagyományos hirdetéseket vagy szponzorációkat, mindig alapos megfontolás kérdése, mivel nem akarják elveszíteni a reklámok miatt a felhasználókat.
További trend a közösségi vásárlás területén, hogy a kuponos oldalakon a szolgáltatások mellett megjelentek az első termékek - arra is van példa, hogy számítástechnikai eszközöket is meg lehet vásárolni így, pedig utóbbiakon nagyon kicsi az árrés. Márpedig a kuponos oldalak általában megkövetelik, hogy a B2B-partnerek minimum 50 százalékos kedvezményt adjanak a felhasználóknak. Ennek kikerülésére ma már van olyan IT-cég, amelynek az eredetileg 100 ezer forintba kerülő laptopjához úgy lehet hozzájutni végül 91 ezer forintért, hogy egy 10 ezer forintos kedvezményre jogosító bont értékesít ezer forintért, vagyis a bont magát „kedvezményesíti". De ma már vannak olyan kuponos cégek is, amelyek nem ragaszkodnak az 50-90 százalék közötti kedvezménysávhoz, azaz ez alatti kedvezményeket is bevállalnak, ott pedig ezek a kategóriák is életképesek lehetnek.
Az egyes szereplők tehát mostanra már feszegetik a Groupon-modell kereteit. A 60 kuponos oldal között szép számban találunk tematikusan - például utazási ajánlatokra - specializálódott kuponoldalakat is, sőt regionális specializáció is megfigyelhető. Emellett a kuponos oldalak által elvárt kedvezmények mértéke és az általuk elkért jutalék szintje is jelentősen eltérő lehet a piacon.
Tudják ezt a felhasználók is, akik épp ezért akár 4-5 kuponos oldal napi hírlevelére is feliratkoznak, sőt vannak olyan aggregátor site-ok, amelyek a teljes kuponos piac ajánlatait gyűjtik egybe. Épp ezért a kuponos oldalak közötti versenyben egyre jobban az kerül előtérbe, hogy ki milyen ajánlatokat tud felmutatni, illetve a kínált szolgáltatások mennyire izgalmasak, és ki hogyan mutatja be azokat. Egyetért ezzel Németh Norbert is, aki szerint egyes kuponos oldalak a piac letarolására szakosodtak, ami azonban kissé kifárasztotta a felhasználókat, ám aki hosszú távon gondolkodik, az inkább mértéktartó próbál maradni, nem árasztja el a usereket és nem zsigereli ki a partnereket, azzal próbálja magát megkülönböztetni, hogy értéket ad.
Takarékoskodni trendi
Vajon kik a kuponoldalak felhasználói? A userek derékhadát a 25 és 40 év közötti városi nők teszik ki, de természetesen férfiak is akadnak, méghozzá szép számban. A felhasználók státusza nagyon széles, A, B és C státuszú emberek is vannak. Kaprinay Zoltán például azt is elárulta az újságíróknak, hogy nemrég nem kis meglepetést keltett, amikor az egyik vidéki szálloda parkolójába kuponnal érkezett Havas Henrik. „Azt gondolom, hogy manapság a spórolás, a takarékoskodás trendi dolog, és ez Nyugat-Európában is így van. Angliában például van egy olyan ruhahálózat, a Primark, ahol akár 5-10 fontért, vagyis nagyon olcsón lehet új ruhákat kapni, és szinte a lakosság fele ilyen ruhákban jár, a tehetősebbek is." Nem ciki tehát itt vásárolni, sőt inkább trendi - tette hozzá Németh Norbert, aki szerint az e-kereskedelem fejlődése annak is köszönhető Nyugaton, hogy nagyon gyorsan, kényelmesen ki lehet választani a legjobb ajánlatot, amit utána a felhasználó meg is vásárolhat. Így Nyugaton is szívesen kuponoznak a magasabb státuszúak.
