Háromszázhetvennégy vállalatot kérdezett a dolgok internetével (IoT) összefüggő gyakorlatáról és terveiről a múlt év végén a BDO és a SAS Institute szponzorálta felmérésében az MPI Group (2017 MPI Internet of Things Study). A megkérdezettek közel háromnegyede magánkézben levő cég, mintegy kétharmada legalább húsz éve van jelen a piacon, éves árbevételük 10-500 millió dollár közötti vagy félmilliárd dollárnál több. A válaszadó vállalatok többsége (57 százalék) az Egyesült Államokban, Kínában (14 százalék) vagy Európában (13 százalék) alakította ki központját, de a világ más térségeiben is tevékenykedik. Részt vettek a felmérésben még mexikói és dél-amerikai cégek is, a válaszok 4 százaléka pedig a világ más régióiból érkezett.
Ezúttal a megkérdezett cégvezetők 90 százaléka mondta, hogy a dolgok internete a következő öt évben jelentős vagy bizonyos mértékű hatást fog gyakorolni általában véve minden üzleti tevékenységre - a 2016-os felmérésben ez az arány még 71 százalék volt. A mostani válaszadók 84 százaléka saját iparágán belül is ugyanerre számít (tavaly 64 százalékuk vélekedett így).
Munkafolyamataiban idén már a gyártó vállalatok 36 százaléka alkalmaz IoT-technológiákat, 29 százalékuk a készülő termékekbe is beágyazza azokat. Tavaly még csupán a megkérdezettek 11, illetve 12 százaléka mondta ugyanezt, ami jól érzékelteti, hogy a digitális átalakulás következtében mindössze egy év leforgása alatt milyen nagyot változhat a gyakorlat egyetlen iparágon belül is.
A vállalatok 24, illetve 26 százaléka már kidolgozta a folyamatokra és a termékekre vonatkozó IoT-stratégiát, de még nem alkalmazza, további 28-28 százalékuk pedig készül a stratégiaalkotásra. Mindössze a cégek 13, illetve 17 százaléka nem tervez semmit az IoT-vel kapcsolatban - ez jelentős csökkenést mutat a tavalyi 34, illetve 37 százalékhoz mérten.
IoT-vezetőnek a 2017-es felmérésben részt vevő gyártó vállalatok 14 százaléka tartja magát, további 51 százalékuk pedig úgy látja, versenyképes ezen a téren. A válaszadók 23 százaléka dolgozik a felzárkózáson, és csupán 12 százalékuk nem alakított ki mostanáig semmilyen IoT-képességet.
Folyamatok internete
Komoly fejtörést okoz a vállalatoknak azon folyamatok és termékek kiválasztása, amelyekbe a legelőnyösebben építhetik be az IoT-technológiákat, derült ki az MPI Group felméréséből. Mostanra viszont a duplájára - a tavalyi 25-ről 50 százalékra nőtt - azon cégek aránya, amelyek gyártási folyamataikban alkalmaznak okoseszközöket és beágyazott
intelligenciát, és 42 százalékuk a nem termelő, például háttérirodai folyamatokat is hasonló megoldásokkal támogatja. Tapasztalataik kiértékelése ezért hasznos támpontokat adhat az IoT-projektek indítására készülő szervezeteknek.
A válaszadók többsége a raktárkezelésben (78 százalék), a logisztikában és szállítmányozásban (77 százalék), valamint a dokumentumkezelésben (76 százalék) lát kiváló vagy jó lehetőséget IoT-technológiák alkalmazására. Utánuk sorrendben az összeszerelés, a gyártás és a csomagolás következett a listán. A legtöbben a festés (40 százalék), a hőkezelés (37 százalék) és a hegesztés (33 százalék) munkafolyamatáról mondták, hogy semmilyen lehetőséget nem ad számukra okoseszközök és beágyazott intelligencia alkalmazására.
Rákérdezett az MPI Group arra is, hogy a gyártó vállalatok milyen előnyöket várnak az IoT-technológiákkal támogatott folyamatoktól. A válaszok alapján a legtöbb iparvállalat a termékminőség javítása (68 százalék), a működés felgyorsítása, azaz a ciklusok lerövidítése (62 százalék), valamint a költségek csökkentése (56 százalék) érdekében indított vagy tervez indítani ilyen projektet. A célkitűzések között előkelő helyen szerepelt a biztonság fokozása, a karbantartás-hatékonyság és a rendelkezésre állás, az agilitás és a válaszadó képesség, valamint a döntéstámogatás javítása is. A válaszadók körülbelül harmada említette a jobb ügyfélkiszolgálást, az analitikai és a távmonitorozó képességek erősítését, az energiaköltségek csökkenését és a beszállítói lánc hatékonyabb kezelését a dolgok internetére épülő alkalmazások várható előnyei között. A megkérdezettek kevesebb mint negyede mondta, hogy IoT-projektjeivel a törvényi megfelelés javítását vagy az adatvizualizációs képességek kialakítását célozná.
Az előző felmérés óta eltelt egy évben a gyártók közel fele bevételének több mint 5 százalékát fordította IoT-stratégiájának gyakorlatba ültetésére. Negyedük a bevétel 6-10 százalékát használta fel a dolgok internetére épülő alkalmazások bevezetésére, míg 8 százalékuknál ez az arány a 15 százalékot is meghaladta.
Többségük az elmúlt egy évben mérhető üzleti eredményeket ért el IoT-beruházásainak köszönhetően. A válaszadók 72 százaléka mondta, hogy a hatékonyságot 1-10 százalékkal vagy ezt meghaladó mértékben növelte a dolgok internetére épülő alkalmazások bevezetésével, és 69 százalékuk a nyereségesség hasonló ütemű növekedéséről is beszámolt.
Érthető, hogy ezek a vállalatok derűlátóak a jövőt illetően: 88 százalékuk a hatékonyság és 86 százalékuk a nyereségesség további javulására számít a következő öt évben. A válaszadók 89 százaléka ennek érdekében jövőre és a rá következő évben tovább növeli IoT-beruházásokra fordítható pénzügyi keretét.
Dolgok és emberek
Az MPI Group 2016-os felméréséhez hasonlóan az IoT kihívásairól és kockázatairól kérdezett gyártó vállalatok számára egy év múltán is a lehetőségek és a várható előnyök azonosítása okozza a legnagyobb nehézséget (46 százalék). Ugyancsak égető probléma, hogy egyszerűen nem tudják, hol és miként lássanak hozzá a dolgok internetére épülő alkalmazások bevezetéséhez (23 százalék). Sok cég emelte ki a hálózati képességek továbbfejlesztését (35 százalék), továbbá a kapacitás bővítését (29 százalék), és a lista elejére került a meglévő technológiák átalakítása (40 százalék), az okoseszközök és a beágyazott intelligencia implementálása (39 százalék) is.
Szembesülnek az IoT-technológiákat bevezető gyártók a kiberbiztonság problémakörével is - az eszközök, a hálózat és az adatok védelmét a válaszadók 35 százaléka sorolta a legnagyobb kihívások közé -, de a helyzet ennél bonyolultabb. Miközben a fejlesztésekkel együtt növekvő kockázatok aggodalommal töltik el a cégvezetőket, csupán 7 százalékuk mondta, hogy a megvalósított projektek következtében gyengült volna vállalatuk
kibervédelme. Ugyanakkor a válaszadók 20 százaléka az IT-biztonság jelentős, míg további 43 százaléka bizonyos mértékű javulásáról számolt be (lásd még Totális káosz című cikkünket a 18. oldalon).
Talán ezzel is magyarázható, hogy a megkérdezettek zöme (81 százaléka) szerint a programok, amelyeket vállalata a kiberbiztonsági kockázatok kezelésére bevezetett - közöttük a monitorozás, a kockázatfelmérés, az eseménykezelés és a katasztrófaelhárítás -, a dolgok internetére épülő alkalmazások esetében is megállják helyüket. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók mindössze 19 százaléka említette az IoT-vel összefüggő biztonsági kockázatok között a munkavállalók tulajdonában levő eszközök, például okostelefonok használatát. A felmérésben részt vevő gyártó vállalatok több mint fele (53 százalék) ezt ugyanis szabályozott BYOD-programmal támogatja.
Az IoT-alkalmazások által begyűjtött adattömegből hasznosítható információt kell kinyerniük a vállalatoknak ahhoz, hogy a várt üzleti előnyöket elérhessék, és beruházásaik megtérüljenek. Ehhez analitikai kompetenciákra kell szert tenniük, de a megfelelő szakemberek fellelése és megtartása nem könnyű feladat. A megkérdezettek harmada ezt is a dolgok internetével összefüggő, legnagyobb kihívások közé sorolta.
Negyedük rámutatott, hogy a vállalati kultúrának is tovább kell fejlődnie az IoT-alkalmazások sikeres használatához. Az üzleti és a munkafolyamatokkal együtt szükség lesz a szerep- és feladatkörök, a felelősségek átalakítására is, és erősíteni kell az új adatforrásokba vetett bizalmat. A dolgok internetével nemcsak új technológiák érkeznek a vállalathoz, azt szervezet szintjén és a munkavállalók körében is menedzselni kell.
