Magyarországon az okostelefonok piaci penetrációja meghaladja a 35 százalékot – ez az egyik legalacsonyabb arány a visegrádi négyek körében, és a GSMA tavalyi jelentése szerint jóval elmarad a 49 százalékos európai átlagtól is. Ez is mutatja, hogy az egyébként a legfejlettebbek közé tartozó, és – az aktív SIM kártyákat tekintve – már jó ideje 100 százalékot meghaladó mértékben telített, hazai mobilpiacon is lenne még hová fejlődni.
– Eladott darabszám alapján a mobiltelefonok piaca már több, egymást követő negyedéve stagnál Magyarországon – mondta Tóth László, az International Data Corporation Hungary elemzője. – Az okostelefonok értékesítése is túl van a kezdeti felfutás dinamikus szakaszán. Idén az első félévben már csupán 10 százalékkal nőtt az eladott okostelefonok száma, a hagyományos készülékek rovására, amelyek forgalmában hasonló arányú visszaesést tapasztalhattunk.
Miután ezek a számok korántsem nevezhetők látványosnak, a szállítók előszeretettel sorolják külön kategóriába a nagyobb kijelzővel ellátott okostelefonjaikat – a phableteket –, amelyek értékesítése még most is 50 százalékot meghaladó mértékben nő. Az IDC ezt a termékkategóriát 6 és 7 colos kijelzőméret között határozta meg, afelett az eszköz már tabletnek számít.
– Ilyen körülmények között a felhasználók és a befektetők figyelme mindinkább a kiegészítők felé fordul – mondta Tóth László. – Sokkal több szó esik arról, hogy egy-egy gyártó milyen intelligens karórát, karkötőt vagy más viselhető eszközt jelentett be okostelefonjához, mint egy-egy telefoncsalád új nemzedékéről. Míg az okostelefonok mára meglehetősen kiforrottakká váltak, addig a köréjük épülő, mobilalkalmazásokon keresztül használható, intelligens eszközök ökoszisztémája csak most körvonalazódik, tágabb teret ad az innovációnak, ezért sokkal izgalmasabb.
A telefongyártók, a távközlési cégek és a kártyatársaságok a mobilfizetés és a mobilmarketing területén is új fejlesztéseken dolgoznak. A következő időszakban ezeken a területen ugyancsak sokkal több, átütő erejű újítással találkozunk majd, mint az okostelefon hardverének vagy alapszoftverének vonatkozásában. Miután jelenleg Android és Windows Phone-alapú phabletek kaphatók, a piacot azért persze foglalkoztatja a kérdés, hogy az Apple ősszel, az iPhone 6 bejelentésével belép-e ebbe a kategóriába.
Helyi színek
Az Android-alapú telefonok túlsúlya Magyarországon is elsöprő, részesedésük 83 százalék feletti, de a hazai piac mégis tud helyi színnel szolgálni a mobilplatformok versenyét illetően. Az IDC első féléves adatai alapján ugyanis nálunk a Windows Phone áll a második helyen mintegy 9 százalékos részesedésével, míg az iOS nem sokkal lemaradva, 8 százalékkal a dobogó harmadik helyére került. A többi platform, a BlackBerry, a Firefox OS részesedése szinte kimutathatatlan.
– Nagyon egyszerű a magyarázata ennek, 30 ezer forintért lehet Windows Phone-alapú okostelefont kapni, az iPhone-ért meg 150-200 ezret kérnek – mondta Tóth László. – Egy Nokia Lumia megvásárlásával a felhasználó jó minőségű, funkciógazdag készüléket kap a belépő szintű árkategóriában is. A Windows Phone-alapú okostelefonok alkalmazástámogatottsága azonban továbbra is elmarad az Android, illetve iOS-alapú készülékekétől. Úgy tűnik, a jó árstratégiát bevető Microsoftnak még nem sikerült maradéktalanul maga mellé állítania a fejlesztőcsapatokat. Magyarországon legalábbis azt látjuk, hogy sok mobilalkalmazás nem készül el erre a platformra, vagy nem érhető el magyar nyelven.
Kis nagy szereplők
Meglepetést egyébként a készülékgyártók versenyében nem az Android-alapú okostelefonok szegmensét uraló Samsungtól vagy a Nokia mobilüzletágának felvásárlásával megkapott telefoncsaládokkal küszködő Microsofttól vár az elemző.
– Több negyedéve tart már a találgatás, hogy a Lenovo mikor jelenik meg okostelefonjaival hivatalosan is a magyar piacon – mondta Tóth László. – A meggyőző portfólió, a jól csengő márkanév adott, megfelelő árazás mellett ezek a készülékek nálunk is versenyképesek lehetnek. De az sem kizárt, hogy hasonló lépésre szánja el magát az Acer és az Asus is. A korábban lesajnált Alcatel telefonok rövid idő alatt látványos fejlődésen mentek keresztül, ma már egyértelműen vállalható készülékek, míg az LG telefonjai különösen a csúcskategóriában erősek, műszaki tartalmukat tekintve rávernek a versenytársakra, de azoknál mintegy 30 százalékkal olcsóbbak. Ugyanez a tőzsde által leírt HTC csúcsmodelljeiről is elmondható. Hazai IT-vezetők körében készülő felmérésünk eddigi adatai alapján a gyártó még mindig erős, kétszámjegyű részesedéssel bír a vállalati piacon, ahol a legtöbben visszasírják vagy éppen vérző szívvel vezetik ki a BlackBerryt.
Ezek a kis gyártók belátható időn belül aligha fogják átrendezni a szereplők között kialakult erőviszonyokat vagy befolyásolni az uralkodó trendeket – ügyes és szerencsés, például valamely réspiacra fókuszáló stratégiát követve azonban okozhatnak még kellemes meglepetéseket.
