Dubaj 2017-re a világ legintelligensebb városává kíván válni – mondta Mohammed Al Zaffin, a városi kormányzat IT-igazgatója. Dubaj több mint 20 éve indította első smart city projektjeit, és ma már több mint 100 ilyen programja fut, ezernél több szolgáltatást kínálva polgárainak és a szervezeteknek olyan területeken, mint a gazdaság, a hivatalos ügyintézés, a környezetvédelem és a mobilitás.
A szén-lábnyom nélküli Masdar városát felépítő Abu Dhabival karöltve Dubaj a térségben élenjár a smart city fejlesztésekben, így már harmadik alkalommal adhat otthont a Schneider Electric ma záruló Power to the Cloud konferenciájának. A szervezők idén több mint másfél ezer szakembert – kormányzatok és közművek képviselőit, CIO-kat, elektromérnököket, épületmenedzsereket, partnereket és tanácsadókat – hívtak meg az intelligens városokkal foglalkozó rendezvényre, amely az EMEA régióban a legnagyobb a maga nemében.
– Bár a városok a földfelszín mindössze 2 százalékát foglalják el, a világ energiafogyasztásának 75 százaléka, és ezzel együtt a szén-dioxid kibocsátás 80 százaléka már ma is az urbánus környezetekhez köthető – mondta Philippe Arsonneau, a Schneider Electric rangidős alelnöke a konferencián tartott nyitó előadásában. – Jelenleg a Föld lakosságának 50 százaléka él városokban, de az előrejelzések szerint 2050-re ez az arány 75 százalékra fog nőni. Katasztrofális következményekkel járhat a természeti környezetre és az emberi társadalom egészére nézve, ha nem teszünk az eddiginél sokkal többet a globális felmelegedést fűtő trendek megfékezéséért. Kézenfekvő, hogy több megújuló energiaforrást, zöld, alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiát kell okosabban használnunk, a szolgáltatói és a felhasználói oldalon egyaránt.
A Schneider Electric több mint 250 várossal működik együtt világszerte különböző smart city projekteken, amelyek többek között az energiafogyasztás, a létesítmény- és épületgazdálkodás, a közlekedés és a kormányzati szolgáltatások optimalizálását célozzák. Boston például olyan keretrendszert és műszerfalat alakított ki a cég szakembereivel, amelynek segítségével a városvezetők közel valós időben követhetik a város ökológiai lábnyomának alakulását.
Frankfurt a Schneider Electric épületfelügyeleti megoldásával 2450 létesítmény vízfogyasztását és fűtését optimalizálta, és ezzel 65 millió eurót takarított meg a költségeken 2008-2012 között. Houston egy hasonló megoldással mindössze 45 épület víz- és villanyáram-fogyasztásán ért el 3 millió dolláros megtakarítást, míg maga a Schneider Electric párizsi központjában csökkentette 75 százalékkal az energiafogyasztást, ami azt mutatja, hogy a smart city fejlesztéseket kicsiben is lehet kezdeni, és már az első projektekkel mérhető eredményeket elérni.
Urbánus platform
A konferencián előadott Manuel Sanroma, Barcelona IT-igazgatója is, aki elmondta, hogy a város tulajdonában levő, több mint 2 ezer épület közül eddig 800-at csatlakoztattak arra a távközlési hálózatra, amelyen keresztül a menedzselésükhöz szükséges, szenzorok által küldött adatokat fogadják, de a tömegközlekedési eszközökön elérhető wifi szolgáltatás is ezen az infrastruktúrán működik. Barcelona önkormányzata ugyanis a közműhálózatoktól kezdve a közlekedésen és az informatikán át a várostervezésig minden területet egyetlen szervezetbe vont össze, így azok ugyanabból a költségvetésből gazdálkodnak, és a fejlesztések sokkal összehangoltabban valósulnak meg.
Sanroma úgy fogalmazott, hogy a városok olyanok, mint az emberek, mindegyik külön egyéniség, mégis nagyon sok a közös bennük. Ezért a smart city projektek során is olyan megoldások kialakítására kell törekedni, amelyet más városok is átvehetnek. Az urbanizációból fakadó problémák is globálisak, amelyeket senki sem tud egyedül megoldani. Barcelona is kiterjedt nemzetközi együttműködést folytat ezen a téren, és a City Protocol nevű szervezet égisze alatt egy ún. urbánus platformon dolgozik. Az IT-vezető szerint öt-tíz év múlva a városi önkormányzatok éppúgy operációs rendszeren fognak futni, mint a digitális eszközök. A City OS-ekből is lesz néhány, amely világszerte elterjed, és Barcelona kívánja kifejleszteni az egyiket.
A Schneider Electric nemrégiben kompetenciaközpontot nyitott Barcelonában, amely kutató-fejlesztő munkával és szakértői tanácsadással is segíti a hatékonyabb és fenntartható energiamenedzsment kialakítását célzó smart city projekteket. A központ 2016-ra fogja elérni tervezett működési szintjét, és várhatóan a Ciscóval is sokrétűen együttműködik majd, amely hasonló központot nyit ugyanezen a helyszínen.
A Power to the Cloud konferenciát kiállítás is kíséri, amelyen a Schneider Electric előregyártott, moduláris adatközpontja is látható. Az igény szerint konfigurálható, konténerbe szerelt IT-környezet betápjához a tokozott sínrendszer a cég Magyarországi gyárában, Gyöngyösön készül. A konferencia előestéjén jelentette be a Schneider Electric Galaxy VM UPS-ének közel-keleti elérhetőségét is, amely innovatív ECOnversion technológiájával 99 százalékos energiahatékonysággal járul hozzá az adatközpontok okosabb üzemeltetéséhez.
