Idén volt tíz éve, hogy a The Wall Street Journalben megjelent a "Miért eszi meg a szoftver a világot?" című emblematikus cikk, amelyben a szerző azt jósolta, a jövő az újgenerációs technológiai cégeké. A cikk szerzője Marc Andreessen, a világ egyik legismertebb kockázatitőke-befektetője, aki jellemzően jó érzékkel fektet(ett) korai fázisú, ígéretesnek tűnő cégekbe, például az Airbnb-be, Facebookba, Skype-ba, vagy a Grouponba. Portfóliójában ott találhatók a világ legismertebb fintech cégei is, mint például a Stripe, (Transfer)Wise, Coinbase, Robinhood, vagy a Buy Now, Pay Later egyik úttörője, az Affirm. tíz évvel ezelőtt Andreessen azt mondta, a "következő tíz év a kreatív pusztításról szól majd, amelyben az inkumbensek és a szoftvercégek között kemény csaták zajlanak le".
Várakozásai 2021-re jellemzően teljesültek, és ahogy jósolta, a felhőalapú szolgáltatások berobbantak, a képi felismerés és a mesterséges intelligencia kézzelfogható közelségbe kerültek és kikövezték az önvezető autók jövőjét. A kriptovaluták szele megcsapta a jegybankokat is, és sorra indítják a digitális jegybankpénzprojekteket. A kemény csata, amire Andreessen számított az inkumbensek és a szoftvercégek között, csak részben teljesült - legalábbis a pénzügyi iparágban. A bank-fintech "csata" napjainkra jellemzően partnerséggé alakult, ám a horizonton ott vannak a BigTech cégek, és lépésről-lépésre masíroznak a pénzügyi iparág felé. Igaz, egyelőre nem kívánnak bankká válni, de az is egyre jobban látszik, hogy digitális ökoszisztémájukban a bankok csak a másodhegedűsök lehetnek.
A pandémia kirobbanását megelőző évben, 2019-ben a Világgazdasági Fórum úgy fogalmazott, a digitális technológiák már nem csak arra adnak lehetőséget, hogy hatékonyabban hozzunk létre új termékeket, szolgáltatást, magasabb szintű ügyfélélményt vagy automatizált folyamatokat. A digitális technológiákkal akár újraértelmezhetjük iparágunk működését, és új üzleti ökoszisztémát teremthetünk.
Személyes életterünkbe beköltöznek a digitális ökoszisztémák, amelyek
origójában mi magunk vagyunk, és a körforgást az egyes alkotóelemek között a rólunk gyűjtött adatok biztosítják. Az adatok megteremtik a hiperperszonalizáció lehetőségét, amelynek eredménye az ügyfélélményünk növekedése és ezáltal az ökoszisztéma alkotóelemeinek mindennapos használata.
Minél többen csatlakoznak az ökoszisztémához, minél több alkalmazás jelenik meg a piactereken, platformokon, alkalmazásboltokban, minél több szolgáltatást vesznek igénybe a felhőből és minél több tartalmat, fizetési kártyaadatot, jelszót tárolnak ott, annál nehezebben tudnak majd váltani a felhasználók, fejlesztők a digitális ökoszisztémák között.
A reagálás az egyre gyorsabban változó ügyféligényekre a világ legnagyobb multinacionális vállalatait is jelentős kihívás elé állította. Felismerték, hogy a digitalizáció önmagában már nem elégséges feltétele a kihívások kezelésének. A megoldás kulcsa a digitálisökoszisztéma-modellben rejlik, amit legsikeresebben a BigTech cégek alakítottak ki folyamatos kísérletezés, kudarcok és rengeteg tapasztalás árán.
A BigTech cégek felismerték, hogy képesek lehetnek iparágak átalakítására, köszönhetően annak, hogy az értéklánc modulárisan újraszervezhetővé, az értéklánc szereplői közötti kapcsolatok pedig digitális síkra helyezhetővé váltak. Minél kisebb modulokra bontották az értékláncot, annál több helyettesítő jelent meg a felszínen.
A digitalizáció és az új generációs technológiák megjelenésének következménye, hogy a korábbi monolitikus, ún. on-premise IT rendszereket felváltja a microservice architektúra és a felhőalapú megközelítés. Ha ehhez hozzávesszük az 5G, az Internet of Things (IoT) és a gépi tanulás nyújtotta lehetőségeket is, akkor egy egyre komplexebbé váló digitális világ (metaverzum) bontakozik ki előttünk, amelyben a létezés új üzleti szemléletet, stratégiát és végrehajtást igényel.
A paradigmaváltás nemcsak az IT, hanem az üzleti megközelítésben is tetten érhető. A költségracionalizálás helyett vagy mellett immár kiemelt szerepet kap a digitális ügyfélélmény maximalizálása. Ehhez az út a valós idejű működés megteremtésén keresztül vezet, ami a teljes értéklánc újratervezését is eredményezi.
Azok a vállalatok, amelyek nem csatlakoznak egyetlen digitális ökoszisztémához sem és/vagy nem építenek sajátot, azok várhatóan az "innovátorok dilemmája" sorsára jutnak úgy, mint a Kodak, Nokia és még számos cég, amelyek nem ismerték fel időben, milyen választ kell adniuk a digitális transzformáció kihívásaira. Melyek lehetnek ezek a válaszok? Hogyan építenek a bankok digitális ökoszisztémákat a BigTech mintájára? Melyek lesznek a digitális transzformáció új irányai? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az idei évi FinTechShow-n.
