Ugyanaz a termelésütemezési feladat, amit egy gyakorlott ütemező szakember manuálisan 4-6 óra alatt végez el, számítógéppel mintegy 45 perc alatt oldható meg. A kézi módszer ráadásul nem garantálja a legrövidebb végrehajtási időt. Önmagában ez a megállapítás talán nem is olyan meglepő, a részletek ismerete azonban tanulságokkal szolgálhat. Miről van szó tulajdonképpen?
Optimalizálás 80 termékre
Egy-egy hazai műanyagalkatrész-gyártó üzemben nagyon sok fröccsöntő gép működik, amelyeken attól függően kell cserélni a szerszámokat, hogy mit akarnak gyártani. E szerszámok milliós értékűek, maximális kihasználtságuk ezért a gazdaságos üzemeltetés alapfeltétele. Ennek érdekében úgy kell meghatározni az egyes munkafolyamatok sorrendjét, hogy minden szerszám a lehető legtöbbet és leggyorsabban dolgozzon.
Az egyik gyár problémájával a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Elektronikai Technológia Tanszéke szembesült, az a műhely, ahol gazdaságinformatikusokat képeznek. Noha rövid idő alatt kiderült, hogy a feladat bonyolultabb, mint első látásra tűnik, Beluzsár János MSc-hallgató vállalkozott a munkára, és sikerrel optimalizálta a termelést.
A feladat megoldásakor sok szempontot kellett számba venni, így például a gyártási rendelésen belüli, valamint a gyártási rendelések közötti sorrendiséget. Ez azért volt fontos, mert az egyes gyártási rendelések készterméke adott esetben egy másik gyártási folyamat alapanyagát képezi. Az ütemezéshez figyelembe kellett venni továbbá a szerszámok mozgatásának, a késztermékek elszállításának stb. időigényét, valamint azt is, hogy termékváltáskor mennyi időbe telik a szerszámok cseréje. Kalkulálni kellett a műszakváltásokkal, a karbantartási időkkel is.
Végül 70 gépre és 80 különböző termékre született meg a gyártásoptimalizáció úgy, hogy 164 átállási követelményt rögzítettek. Sikerült olyan végrehajtási sorrendet kialakítani, amely garantálja az elméletileg legrövidebb átfutási időt. A számítógépes megoldás további előnye, hogy bármilyen új igény felmerülésekor a gyártósor működése egyszerűen átállítható: a megfelelő paraméterek megadását követően ismét legfeljebb 45 percet vesz igénybe az új, optimális termelésütemezés.
- Egy üzem élete a gyakorlatban úgy zajlik, hogy a gyártó részleg a magasabb szintű termeléstervezési rendszertől kapja meg a gyártási rendelést, amit egy vállalatirányítási rendszer állít elő. Hallgatónk termelésoptimalizációs megoldásával odáig ment el, hogy adatbázisszinten csatlakozik az ERP-rendszerhez, tehát gyakorlatilag az adatbázisból egyetlen gombnyomással kinyeri a termelésütemezéshez szükséges adatokat. A rendszer kilistázza, a kezelő áttekinti a kiindulási adatokat, s ha minden rendben, akkor parancsot ad a feladat megoldására, majd visszatölti az adatbázisba az eredményt - magyarázza Szikora Béla egyetemi docens.
Ipari beágyazódás
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a VIK gazdaságinformatika szakának, azon belül is a vállalatirányítási rendszerek specializációnak olyan erős az ipari beágyazódása, hogy számos kis-, közepes és nagyvállalat időről időre valós feladatokkal látja el a hallgatókat és az oktatókat. Ez természetesen nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a frissen végzettek ne csak elméleti, hanem gyakorlati tudással is rendelkezzenek, amikor elhagyják az egyetemet. A megbízások köre rendkívül széles, akárcsak az alkalmazott platformoké (SAP, Microsoft, QAD stb.).
Az egyik cég HR-csapatának például az okozott gondot, hogy számítógépes rendszereit folyamatosan hozzáigazítsa a sűrűn változó jogszabályokhoz. Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos új rendeleteket ugyanis azonnal át kell ültetni a gyakorlatba. Arra kerestek és kaptak megoldást, hogy ipari környezetben, zökkenőmentesen és gyorsan lehessen átváltani egyik verzióról a másikra.
Minden bizonnyal a Snowden-ügy is hozzájárult ahhoz, hogy egy másik vállalat arra keresett megoldást, hogy szerverei üzemeltetője semmilyen körülmények között se férhessen hozzá a gépeken tárolt adatokhoz. Ne legyen nála a hozzáférési kulcs (azzal csak a felhasználó rendelkezzen), azaz az üzemeltető még felső (állami) szintű utasítás esetén se tudjon belátható időn belül belépni a rendszerbe. A megoldást egy 128 bites kódolású titkosítási protokoll jelentette, amelynek (a szükséges engedélyek megszerzését követően) szélesebb körű használatba vétele is várható.
Nagy kihívást jelent az olyan ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése, amelyek az e-mailben érdeklődők számára generálnak automatikusan érdemi válaszokat úgy, hogy a felhasználók lehetőleg ne vegyék észre: géptől kapták az információt. A feladat helyes megoldásához először meg kell érteni az üzenet valódi tartalmát (a levélírók gyakran sajátos stílusban, lazán, pontatlanul fogalmaznak, saját kifejezéseket használnak), majd a kérdésre releváns módon kell válaszolni. Az illető vállalat bizonyos termékeivel kapcsolatos megkeresések automatikus megválaszolásának kidolgozására vonatkozó fejlesztés folyamatban van.
Kapkodnak utánuk
Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a gazdaságinformatikusok még hallgató korukban, "lábon" elkelnek, de ha valaki nem sieti el a döntést, sokat válogat, annak sem kell a végzést követően egy-két hónapnál többet várnia az igazán jó ajánlatra. A többség azonban már hallgatóként tudja, hol fog majd dolgozni, sőt egyesek számára olyan nagy a csábítás, hogy ideig-óráig felfüggesztik tanulmányaikat, és csak a munkára (és a jó fizetésre) összpontosítanak. Az egyetemi oktatók azonban ez utóbbi megoldást - legalábbis hosszú távon - igencsak kockázatosnak ítélik. Azt elfogadják, sőt támogatják is, hogy aki bírja, nyugodtan dolgozzon a tanulás mellett, a munkaerőpiac azonban nagyon könnyen végleg magába szippantja az embert. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdaságinformatika komoly elméleti alapokra épül, ráadásul a terület rohamosan fejlődik. Éppen ezért a nem hallgatott tárgyak hiánya előbb-utóbb komoly problémákhoz vezet.
- Jelenleg a vállalatok arra összpontosítanak, hogy leküzdjék az évek óta tartó recessziót, így teljesen érthető, hogy egyre több informatikusra van szükségük. Ez a magyarázata annak, hogy sokszor minden informatikust felvesznek, függetlenül attól, hol és milyen szinten végzett, mely területre szakosodott az illető (vagy végzett-e egyáltalán, van-e valamilyen diplomája). Ez a helyzet azonban néhány éven belül biztosan megváltozik. Számos vállalatnál már most látszik az igényesség, egyre több olyan munkahely van, ahol ragaszkodnak az MSc-szintű diplomához, sőt vannak szervezetek, ahol a PhD-fokozat is követelmény. Nem véletlenül, hiszen a diploma egyfajta garanciát jelent a szakértelemre. Kétségtelen, hogy az informatikusok jellemzően alacsonyabb szintű végzettséggel is viszonylag jó fizetésekkel tudnak elhelyezkedni, de ilyenkor karrier- és anyagi lehetőségeik messze elmaradnak az elérhető csúcstól. Ismerek olyan nagyvállalatot, amely a PhD-vel rendelkező gazdaságinformatikus pályakezdőknek 800 ezer forintos fizetést kínál. Ugyanezen szervezet azt is kilátásba helyezi, hogy a fiatal szakember fizetése egy-két éven belül elérheti akár a havi 1,2 millió forintot is - hallottuk Szikora Bélától.
Háromféle specializáció
A BME VIK gazdaságinformatikus mesterképzésén a (magyar nyelven oktatott) vállalatirányítási rendszerek specializáció mellett további két (angol nyelvű) specializációból lehet választani. Az üzleti analitika célja a vállalati információvagyon hasznosítása. Alapvető tantárgyai az adatbányászat és az adatelemzés. A különböző tantárgyak keretében - többek között - olyan módszertanokkal ismertetik meg a hallgatókat, amelyekkel eddig ismeretlen összefüggések tárhatók fel. A harmadik specializáció a pénzügyi szakterület informatikai vonatkozásaival foglalkozik.
