Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével tartotta meg ülését a Nemzeti ESG Tanács, amit a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált tagok alkotják. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a tanács ülésein a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség.
Az elmúlt években globális szinten is megjelent az igény, hogy a vállalatok ne csak profitmaximalizálásra törekedjenek, hanem vegyék figyelembe a természeti és környezeti értékeket, az általuk gyártott termék vagy az általuk nyújtott szolgáltatás társadalomra gyakorolt hatásait is. Az is elvárás lett, hogy a vállalatok működése megfelelően átlátható legyen. Ezen szempontok összessége ágyazott meg az ESG (Environmental, Social and Governance) kialakulásának, amelyet az Európai Unió immár jogszabályi szintre emelt.
A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. Ezt szolgálja az úgynevezett ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény): a jogszabály létrehozta a nemzeti ESG-keretrendszert, amelynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja. Az ESG-törvény értelmében a nemzetgazdasági miniszter felelős azért, hogy létrehozza a Nemzeti ESG Tanácsot, amelynek meghatározó a szerepe az ESG-beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában.
Nagy Márton a tanács ülésén kiemelte, hogy a kormányzati KKV Stratégia kiemelt intézkedései között szerepel az ESG-tudatosság növelése, valamint a fenntartható vállalati működést célzó megoldások bevezetésének ösztönzése a magyar vállalkozásoknál. Az ESG-keretrendszer egyszerű, könnyen betartható szabályokat, valamint proaktív támogatást nyújt a hazai cégeknek. A vonatkozó részletszabályok, végrehajtási rendeletek nyáron, illetve ősszel jelenhetnek meg.
A tárcavezető hozzátette: a gazdasági növekedés ütemének tartós fokozásához, a termelékenység növekedéséhez, így a gazdasági fejlettség felzárkózásának folytatásához versenyképes KKV-kra van szükség. A versenyképességnek pedig mára az ESG is a részévé vált, ezért a lehető leghatékonyabb rendszert kell működtetni, amelyben számít a tanács tagjainak munkájára.
Nagy Márton megjegyezte, az ESG-szempontok érvényesítését úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb adminisztratív és pénzügyi terhet jelentse a magyar gazdaság szereplőinek - olvasható az NGM közleményében.
