A brit digitális gyermekvédelmi stratégiát megalapozó anyagot Gordon Brown miniszterelnök megbízásából Tanya Byron készítette. A klinikai pszichológus féléves munkájának eredményét csütörtökön tették közzé Londonban. Byron a szigorú tiltás és a felvilágosítás között egyensúlyozó javaslatokat tett. Szerinte az internet és videojátékok kiváló segédeszközei lehetnek az oktatásnak és a nevelésnek, illetve a tanulásnak és a képességek fejlesztésének. Ezzel szemben el is torzíthatják a gyermekek formálódó értékrendjét és deszenzibilizálhatják, érzéketlenné tehetik őket az erőszakra, magyarul az erőszakos tartalmak fogyasztása gátolhatja, hogy kialakuljon az agresszió mint eszköz belső indíttatásból való elutasítása.
A szakértő úgy látja: az egyik legnagyobb gond, hogy a szülők és a gyermekek között az új technológiák hatására generációs digitális szakadék képződött. A szülők féltik a gyerekeket, ezért inkább szeretnék otthon tartani őket, és megengedik, hogy a számítógéppel meg a játékkonzollal töltsék az időt. Rendszerint azonben sejtelmük sincs róla, hogy a fiatalok valójában mivel foglalkoznak, és milyen veszélyek leselkednek rájuk a digitális világban.
Az egyik fő feladat ennek megfelelően a felvilágosítás. Nem muszáj újra feltalálni a káros tartalmaktól védő megoldásokat, csak el kell magyarázni a szülőknek, hogyan kell telepíteni és beállítani például az internetes gyerekzár-programokat. Kormányzati figyelemfelkeltő és információs kampányokra van tehát szükség, és a gyártókat is alaposabb tájékoztatásra kell kötelezni - véli Byron. A pszichológus azt is javasolja, hogy a szülők költöztessék át gépeket a gyerekszobából a nappaliba, hogy szem előtt legyenek. A technológiákat fejleszteni is kell, különösen a játékkonzolok esetében; új, kötelező gyártási szabványokat kell kidolgozni, hogy a gyerekekre veszélyes játékok futtatását blokkolni tudják a szülők.
A javaslatok egy része a videojáték-forgalmazással kapcsolatos szabályozásra vonatkozik. Byron a cigarettacsomagolásra nyomtatott figyelmeztetések mintájára egész Európára kiterjedő egységes emblémaszisztéma bevezetését tartaná megfelelőnek szigorú szankciórendszerrel együtt. Eszerint aki felnőtt kategóriába sorolt játékot ad el kiskorúnak, az jelentős összegű pénzbírságra, vagy akár öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthatna.
Byron szerint a nemzeti stratégia végrehajtását egy bizottságra kell bízni, amelyben a játékfejlesztőktől kezdve a közösségi portálok üzemeltetőin és a szülőkön át a gyermekpszichológusokig minden érintett fél részt vesz. További tudományos kutatásokra is szükség van, mert még az alapfogalmak sem tisztázottak. "Nagy gond például annak pontos definiálása, hogy mit is értünk ártalom vagy sérelem alatt. Az világos, hogy milyen tartalom minősül illegálisnak, de amikor azt vizsgáljuk, hogy miként ártanak vagy hogyan sértik ezek a gyerekeket, akkor rögtön nehézségekbe ütközünk".
Keith Ramsdale, az Electronic Arts alelnöke szerint az iparág együttműködött a jelentés elkészítésében és üdvözli a javaslatokat. A világ legnagyobb játékfejlesztő és -kiadó vállalatának második embere úgy látja, a videojáték-műfaj nem különbözik a szórakozás más válfajaitól. "Miért van igény erőszakos játékokra? Ugyanazért, amiért erőszakos filmekre, könyvekre vagy tévéműsorokra. A videojáték egyáltalán nem lóg ki a sorból" - mondta Keith Ramsdale.
A Nagy-Britanniában évi 800 millió fontot (260 milliárd forint) termelő iparág önszabályozó rendszere alapján jelenleg csupán a szélsőségesen erőszakos játékokra - az összes termék kevesebb mint két százalékára - kerül rá a "18 éven felülieknek"-pecsét. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt újdonság, a Manhunt (embervadászat) második része áprilisban kerül a boltokba. A premiert kilenc hónapig tartó bírósági huzavona előzte meg. Az erőszakban bővelkedő játékot a végső döntés alapján csak felnőttek vásárolhatják. Ugyancsak nagy izgalommal várják a rajongók a Grand Theft Auto negyedik részét. A játékban pluszpont jár az ittas vezetésért, és igen gyakori feladat az autólopás, a halálos gázolás és a bordélylátogatás.
