Mindösszesen tíz trendre irányítja rá a vállalati és informatikai vezetők figyelmét az IDC tanulmányában (FutureScape: Worldwide IT Industry 2017 Predictions), amelyben a 3. vállalati platform és a digitális átalakulás (angol betűszóval DX) piacának fejlődését vetíti előre a következő 18-36 hónapra és azon túlra:
1. A DX-gazdaság hajnala - 2020-ra a világ kétezer legnagyobb (Global 2000-es listán szereplő) vállalatának 50 százaléka fogja tapasztalni, hogy üzleti sikere nagyrészt azon múlik, képes-e digitálisan feljavított termékeket, szolgáltatásokat és élményeket létrehozni
Az utóbbi pár évben láthattuk, egyre több szervezet lép a digitális átalakulás útjára, hogy versenyképességének növelésére a felhőalapú, analitikai, közösségi és más technológiákkal új termékeket, üzleti modelleket és kapcsolatokat hozzon létre. A legtöbb nagyvállalatnál azonban a digitális átalakulás megmaradt a projektek, kezdeményezések szintjén, vagy legfeljebb külön üzletágat kapott.
Egészen új - makrogazdasági - méreteket fog ölteni azonban a DX a következő három évben, miután sok, világszintű jelenléttel bíró vállalat üzleti teljesítményének több mint felét digitálisan átalakított termékkínálat, működés, valamint beszállítói, értékesítői és ügyfélhálózat fogja meghatározni. Gyakorlatilag minden (növekvő) nagyvállalat digitális bennszülötté válik, és eközben a világgazdaság is átalakul.
2. A harmadik vállalati platform alapértelmezetté válik - 2019-ben az informatikai költés 75 százaléka a harmadik vállalati platformot alkotó technológiákhoz fog kötődni, ezek a szegmensek kétszer gyorsabban bővülnek majd, mint az IT-piac egésze
Mára bebizonyosodott, hogy a harmadik vállalati platformot alkotó technológiák - a felhőalapú, a mobil-, a közösségi és a bigdata-technológiák, amelyekhez az utóbbi években a dolgok internete (IoT), a mesterséges intelligencia, a 3D nyomtatás, a robotika, a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR és VR) mellett következő generációs biztonsági technológiák csatlakoztak - többé nem nevezhetők feljövőnek. A vállalatok szinte minden, a versenyképesség fokozását szolgáló rendszerhez alapból ezeket a technológiákat választják.
Kétségtelenül ez a legkevésbé meglepő előrejelzés a tízes listán. A harmadik vállalati platformot alkotó technológiákra átállás folyamata már egy évtizede tart. Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentősen felgyorsul az átállás üteme - tavaly az IDC még úgy látta, hogy a harmadik vállalati platformot alkotó technológiák 2020-ra "csupán" az IT-költés valamivel több, mint 60 százalékát vonzzák majd, a mostani előrejelzés ehhez képest nagy lendületvételt mutat.
3. Felhő 2.0 - 2020-ra a nagyvállalati infrastruktúrára és szoftverre fordított költés 67 százaléka felhőalapú megoldásokhoz kötődik majd. A felhő átalakul, elosztottá, összekapcsolttá, megbízhatóvá, intelligenssé, iparág-fókuszúvá válik, és értékesítési csatornák, partnerek közreműködésével lesz elérhető
Sok nagyvállalat tért át az utóbbi években "elsőként felhőben" stratégiára. Minthogy az IT-költés kétharmada vagy még annál is nagyobb része a felhőbe vándorol, a következő pár évben sok szervezet (és IT-szállító) kerül majd közelebb a "kizárólag felhőben" stratégiához.
A stratégiaváltást részben az indokolja, hogy szinte minden nagyvállalat felhőszolgáltatóvá válik a saját piacán, amelyen innovatív szolgáltatásokat kínál (lásd a 6. és a 7. előrejelzést), vagyis a felhőképesség nemcsak informatikai, hanem üzleti alapkérdés is lesz.
Ugyanilyen fontos lesz az az átalakulás is, amelyen a felhő fog keresztülmenni a következő négy évben, és legalább hat tekintetben (lásd fenn) lényegesen többre lesz képes, mint ma.
4. Mesterséges intelligencia (AI) mindenütt - 2019-re a digitális átalakulást célzó kezdeményezések 40 százalékát és a dolgok internetéhez kötődő projektek 100 százalékát kognitív rendszerek és AI-képességek fogják támogatni
A felhőalapú kognitív és AI-képességek szédítően gyors elterjedése - az IBM, az Amazon Web Services, a Microsoft, a Google és más szolgáltatók jóvoltából - hatalmas erőt ad a DX-fejlesztők, a startup-cégek és a világ legnagyobb vállalatainak kezébe egyaránt.
Számos területen használják a szervezetek a mesterséges intelligenciát, melyek között az orvosi diagnosztika éppúgy megtalálható, mint a gépek hibamegelőző karbantartása a gyártóiparban, az ügyfeleknek adott vásárlási tanácsok a kereskedelemben, a csalások észlelése és megakadályozása a pénzügyi szektorban, valamint a kiberbiztonsági fenyegetések elleni védekezés.
Különösen szoros lesz a dolgok internete, valamint a kognitív rendszerek és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolat. Az IoT-eszközökről érkező adatáradat ugyanis nagyrészt értéktelen maradna, ha az AI-technológiák segítségével a szervezetek nem nyerhetnének ki belőle hasznos információkat.
Olyan szoros lesz ez a kapcsolat az IDC szerint, hogy azt az AI és IoT betűszavak összevonásával, AIoT-ként jelölhetjük, bátorítva a cégvezetőket, hogy a kettőre úgy tekintsenek, mint a versenyelőnyt adó, következő generációs rendszerek két, összekapcsolt végére.
Változatok valóságra
5. Lendületet vesz a kezelőfelületek elterjedése, amelyek élményében a felhasználók elmerülhetnek - 2017-ben a lakossági piacra szállító kétezer legnagyobb vállalat 30 százaléka fog kísérletezni AR/VR-technológiákkal marketingtörekvéseinek részeként
A kezelőfelületek, amelyek nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szállító és az ügyfél kapcsolatának szorosabbra vonásában, gyorsabban fejlődnek, mint azt sokan várták. A kiterjesztett és a virtuális valóságra épülő megoldások, valamint a hangvezérlés elterjedésével a következő három-négy évben a digitális és a fizikai világ szorosabb összefonódását fogjuk tapasztalni, amely a DX-gazdaságban minden eddiginél intenzívebb ügyfélélményt teremt. A ma még oly menőnek tartott mobil- és webes felhasználói élmények 2020-ban reménytelenül laposnak és unalmasnak fognak tűnni.
6. Elterjednek az együttműködést segítő iparági platformok - 2018-ra az iparági, kollaborációs felhők (industry collaborative cloud, ICC) száma a mostani háromszorosára, 450 fölé fog nőni; a világ ötszáz legnagyobb (Global 500-as) vállalatának több mint 80 százaléka 2020-ban már digitális szolgáltatásokkal lesz jelen az ICC-kben
Pár éve jelentek meg azok a felhőalapú iparági platformok, amelyeken keresztül az adott terület (a pénzügyi szolgáltatások, az egészségügy, a gyártóipar, a kormányzati szektor stb.) szereplői közösen dolgoznak valamilyen cél - például az iparági betekintés elmélyítése vagy valamilyen képesség javítása - érdekében.
Szinte hetente hallunk már az ICC-k körüli új technológiai és iparági együttműködések bejelentéséről, és ez a folyamat a következő években tovább gyorsul. Számukat és méretüket tekintve egyaránt az adatokat, információkat gyűjtő és megosztó iparági kollaborációs felhők nőnek a leggyorsabban. Az elmúlt egy évben létrehozott új ICC-k 40 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. Idén 50 ilyen platform működött, de számuk 2018 végére 150 fölé nőhet, az általuk kezelt információ mennyisége pedig meghaladja a 250 exabájtot.
DX-fejlesztők, értékesítők, mérőszámok
7. Felgyorsul a DX-fejlesztőcsapatok elterjedése - 2017 végére a Global 500-as listán szereplő vállalatok több mint 70 százalékánál már dedikált fejlesztőcsapat fog dolgozni a digitális átalakulással és innovációval összefüggő projekteken
Idei felmérésében az IDC megállapította, hogy a Fortune 100-as listáján szereplő vállalatok mintegy 60 százaléka már létrehozott a digitális átalakuláson dolgozó dedikált csapatot vagy üzletágat. A piacelemző arra számít, hogy 2017 végére a Fortune 500-as lista szereplőinek 90 százaléka követi példájukat, a Global 500-as vállalatok több mint 70 százalékával együtt.
8. Érkezik a DX-értékesítési csatorna - 2020-ra a felhőszolgáltatók bevételük több mint 70 százalékához értékesítési partnerek és szolgáltatásbrókerek közreműködésével fognak hozzájutni
A felhő megjelenésével sokan temetni kezdték az értékesítési csatornát, a viszonteladói hálózatot. A IaaS-szolgáltatások elterjedésével csökkent az olyan partnerek mozgástere, amelyek a szerverek telepítésében segítették a vállalatokat, a SaaS-szolgáltatások pedig a dobozos szoftverek telepítéséhez és testre szabásához értő partnerek keresettségét is csökkentette. Az értékesítési csatornának azonban ezzel korántsem fellegzett be, éppen ellenkezőleg, a felhővel újjá fog születni, mutat rá az IDC.
Egyre összetettebbé válik ugyanis a nagyvállalatok által használt felhőkörnyezet, amelyben több SaaS-szolgáltató felhőjét kell integrálniuk, az adatokat valamennyin keresztül menedzselniük és iparág-specifikus megoldásokat bevezetniük. Mindehhez a globális felhőszolgáltatóknak helyi segítségre van szükségük, partnerekre, akik elérik az ügyfeleket, eladják nekik a szolgáltatásokat, és támogatják őket azok használatában.
A hagyományos értékesítő partnerek mostanáig elég lassúnak bizonyultak a felhőkompetenciák hozzáadásában és az előfizetési modellre átállásban, a közben piacra lépő új generációs partnerek pedig túl kicsik még a nagyvállalati igények kiszolgálásához. A következő három évben azonban mindez megváltozik, és színre lép a DX értékesítési csatorna, hogy áthidalja a nagy szolgáltatók és a nagyvállalatok között ma még meglévő implementációs szakadékot.
9. DX-teljesítményszintek fogják meghatározni az új vezetőket - 2020-ban már minden nagyvállalat teljesítményét a digitális átalakulással érkező mérőszámok új készlete alapján fogjuk megítélni, ami az üzleti teljesítmény 20-100 százalékos növelését is megköveteli
A DX-gazdaságban a versenyezni és érvényesülni kívánó vállalatoknak minden tekintetben növelniük kell teljesítményüket, legyen szó irányításról, bevételről, ügyfélkapcsolatokról, működési hatékonyságról vagy a munkaerő agilitásáról.
A digitális bennszülötteknek számító szervezetek által felmutatott teljesítményszintek válnak mérvadóvá minden vállalat számára. Azok a szervezetek, amelyek elmulasztották a harmadik platformra való áttérést, és ezzel a digitális átalakulást, nem tudnak versenyben maradni. Más szóval minden szervezetnek digitális bennszülötté kell válnia, amire az IDC szerint iparáganként a húsz legnagyobb szereplő harmada nem lesz képes.
10. Negyedik platform a láthatáron - 2020-ra az egészségügy és a biológia területén tevékenykedő szervezetek egyharmada kezd majd hozzá olyan termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez, amelyek a harmadik vállalati platformot alkotó technológiákat szorosan integrálják az emberi testtel; az augmented humanity- (AH-) termékek a 2020-as évek közepére főáramba kerülhetnek
Miközben az IT-iparág fejlődése során az első platformot a második, majd a harmadik váltotta, a technológia egyre közelebb került mind több emberhez, olcsóbbá, használata könnyebbé vált, és ez új alkalmazások tömegét hívta életre.
A következő mérföldkövet jelentő negyedik platform a végsőkig fokozza ezt a közelséget: az emberi szervezettel integrálja a digitális technológiát, amellyel sejtek, vagy még azoknál is kisebb alkotóelemek szintjén hoz létre új biológiai rendszereket. Úgy is mondhatnánk, hogy a negyedik platform maga az ember lesz. Az AH-fejlesztések többek között az emberek látását és hallását, memóriáját és értelmi képességét, szerveit, szöveteit és csontjait segítenek majd javítani vagy helyreállítani, újgenerációs protéziseket fognak adni a mozgássérülteknek, és felerősítik az immunrendszert a betegségek legyőzéséhez.
Korai szakaszban járó AH-fejlesztések már jelenleg is zajlanak a világ számos pontján. A DARPA Neural Engineering System Design programjában például négy éven belül olyan szélessávú, beültethető csatlakozófelületet kíván készíteni, amely a jelenleginél tízezerszer gyorsabb információátvitelt tesz lehetővé a digitális rendszerek és az ember idegrendszere között. A szintetikus biológia területén megannyi projekt fut, melynek célja a szervek és más szövetek, testrészek létrehozása, illetve megjavítása digitális technológiák segítségével.
Hangsúlyozza azonban az IDC, hogy a korábbi platformváltásoktól eltérően a negyedik platform megjelenésével a harmadik nem válik feleslegessé, mert az szilárdan a harmadik platformot alkotó felhőalapú, AI-, IoT-, 3D nyomtatási és más technológiákra fog épülni.
Támogatásfüggő magyar IT-piac
Térjünk itt át magyar valóság talajára! A hazai gazdaság növekedésének idei lassulását követően 2017-ben ismét élénkülés várható, miután az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusában rendelkezésre álló támogatás a megjelenő pályázatok révén szélesebb körben válik elérhetővé. Noha a kormányzati szektor elmaradó IT-beruházásai ebben az időszakban negatívan hatottak a magyar informatikai piac egészére, a versenyszféra számos szereplője növelte, vagy növelni fogja költését a változó üzleti környezet hatására. Beruházásaik az üzleti folyamatok digitalizálására, a harmadik platform és a rá épülő megoldások lehetőségeinek kiaknázására irányulnak a működési hatékonyság és a bevételek növelése érdekében - olvasható az IDC jelentésében (Hungary Vertical Markets 2016-2020 IT Spending Forecast), amelyben a hazai vertikális piacok informatikai költésének alakulásáról ad előrejelzést.
Mindennek alapján az elemző szerint a magyar IT-piac 2020-ig évente átlagosan 2,5 százalékkal fog nőni, így mérete az előrejelzési időszak végére eléri a 3,20 milliárd dollárt. A növekedés ütemét azonban nagymértékben befolyásolja majd az uniós alapokban elérhető támogatás hasznosítása, valamint a magánszektor IT-beruházásainak serkentésére irányuló kormányzati törekvések sikeressége, különösen a kis- és középvállalati szegmensben.
A hazai IT-piacot formáló nyolc fő trendet az IDC részletesebben is áttekinti jelentésében:
EU-s támogatások elérhetősége - 2015-ig a magyar IT-piacot a korábbi, 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban elérhető pénzügyi keret lehívására indított roham jellemezte. Miután az lezárult, az új, 2014-2020-as ciklusban támogatásból finanszírozható projektek pályázati kiírása váratott magára, és ez visszafogta a piacot. A következő pár évben azonban ez a forrás ismét meghatározóan befolyásolja majd az IT-költést. Magyarországon a kormányzati beruházások több mint 95 százaléka ilyen közös finanszírozással valósul meg. Jóllehet a támogatást nagyrészt az infrastruktúrát, az energiaszektort és a munkaerőpiacot érintő fejlesztések ösztönzésére használja fel az ország, abból az IT-beruházások is részesülnek. A jóváhagyott operatív programok és stratégiai dokumentumok alapján az EU-s támogatással 2020-ig megvalósuló IT-fejlesztések összértéke 2 milliárd dollár körüli lesz.
Üzleti önbizalom - Bár a magyar vállalatok 2016 elején lefelé módosították üzleti teljesítményükre vonatkozó várakozásaikat, azok alapvetően mégis pozitívak maradtak, vagyis a legtöbb szervezet a bevételek stagnálására, illetve enyhébb növekedésére számít. Az átmeneti lassulás egyébként várható volt a két uniós költségvetési ciklus közötti váltás hatása miatt. Általában az is elmondható a magyarországi vállalatokról, hogy mostanra alkalmazkodtak a gazdasági és politikai körülményekhez, amelyek kiszámíthatatlansága az utóbbi két évben mérséklődött. Számos szervezet vizsgálja jelenleg ezeket a feltételeket, hogy eldöntse, belevágjon-e növekedést célzó beruházásaiba. Mindez az IT-költés mérsékelt növekedését fogja eredményezni, mivel jelentősebb beruházásokat csak azok a szervezetek valósítanak majd meg, amelyek az informatikában és a digitalizációban az üzleti kilátásokat javító eszközt látják.
Fogyasztói önbizalom - Negatívan ítélték meg vásárlóerejük alakulását a magyar fogyasztók idén is, bár 2015-höz képest önbizalmuk valamelyest nőtt. Ez részben azoknak a kormányintézkedéseknek tudható be, amelyek a háztartások által elkölthető összeg növelését célozták, például a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra csökkentésével, valamint amelyek rákényszerítették a bankokat a korábbi hitelkamatráták és jelzálogkölcsön-költségek felülvizsgálatára. Így valamelyest nőtt a költés a magyar IT-piac lakossági szegmensében is, a fogyasztók elsősorban mobileszközöket vásároltak.
Kényszerű megfelelés
Adatokkal összefüggő kihívások - Magyarországon a növekvő adattömeg hatékony kezelésének problémája folyamatosan foglalkoztatja a legnagyobb vállalatokat, amelyek a nagy sűrűségű tárolókat, az adatspecifikus biztonsági (például adatvesztést megakadályozó) megoldásokat, az üzletiintelligencia-eszközöket és a költséghatékony, minőségi adatközponti megoldásokat egyaránt értékelik. Bigdata-jellegű analitikai projektek is ebben a szegmensben indulnak majd az előrejelzési időszakban.
Költséghatékony megoldások keresettsége - Az infrastruktúra optimalizálását, mint a költséghatékonyság növelésének módját a magyarországi vállalatok csúcsprioritásaik között kezelik. A rugalmasság és a méretezhetőség javítása szintén fontos követelménnyé válik, ezért az infrastruktúrát érintő hatékonyságfokozó projektek.
Törvényi megfelelés és a kormányintézkedések hatása - A szabályozási környezet változtatásai keresletet ébresztenek a megfelelést célzó projektek iránt, különösen az olyan IT-intenzív szektorokban, mint a pénzügyi szolgáltatások és a távközlés, de a kormányzati szférán belül is. A 2013. évi L. információbiztonsági törvény a kormányzati szervezetek számára például 2016-ot jelölte meg határidőként az előírt IT-biztonsági beruházások megvalósításához. Egyéb kormányzati rendeletek is születtek, amelyek nyomán a vállalatoknak más IT-megoldásokra és szolgáltatásokra (például online pénztárgépekre) kellett költeniük, ezek a projektek azonban olyan IT-beruházásoktól vonhatnak el pénzt, amelyek az üzlet stratégiai céljainak elérését segítenék.
A mobilitás igénye - A mobileszközök elterjedésével átalakultak a felhasználói igények. Magánszemélyként az emberek másképp szervezik életüket, de a mobilitás az üzleti folyamatokat is átformálja a szervezeteknél, legyen szó csoportmunka-támogatásról, üzleti intelligenciáról, beszállítóilánc-kezelésről vagy vállalatirányításról. A mobilitás piaca továbbra is telítetlen, és hatalmas üzleti lehetőséggel kecsegteti a szállítókat.
Kis- és középvállalati szegmens - Miközben a magyarországi nagyvállalatok jellemzően lépést tartanak a piac változásaival, és élnek az informatika adta lehetőségekkel, a kis- és középvállalatok (kkv-k) többsége csupán az üzletet érintő alapberuházásokat hajtja végre. A kemény üzleti környezettel és a hitelek korlátozott elérhetőségével együtt ez kedvezőtlenül befolyásolja az IT-piac kkv-szegmensét. Az idetartozó vállalatok támogatásra vannak utalva, melynek mértéke az uniós alapokban elérhető eszközöktől és a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandóságától függ. Ha ez a környezet kedvezően változik, akkor a kkv-k is többet fognak költeni informatikára, hogy a technológia frissítésével új termékeket fejlesszenek, és új piacokat érjenek el - mutat rá trendelőrejelzésében az IDC. Az ár azonban továbbra is meghatározó marad a szemükben, ezért a feladatspecifikus szerződéseket, a költséghatékony hardver- és szoftvermegoldásokat fogják előnyben részesíteni az előttünk álló években is.