Nincs miért szégyenkeznünk a mobilfizetés terjedését, népszerűségének növekedését illetően. Magyarország e területen világviszonylatban példaértékű helynek számít – fogalmaz Inotay Balázs, a Cellum csoport stratégiai igazgatója. Állítását igazolandó hozzáteszi: arányaiban nálunk töltik le a legtöbb alkalmazást, valamint nálunk van a legtöbb felhasználó.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy abszolút értékben óriási számokról beszélhetünk, hiszen egy bank vagy kereskedő forgalmához képest egyelőre roppant kis értékekről van szó, a mobilfizetés árbevétel-termelő képessége tehát e pillanatban még alacsony. A tendencia azonban egyértelmű. Még az Egyesült Államokban és a fejlett nyugat-európai országokban sem tapasztalható egy-egy mobilfizetési alkalmazás olyan meredek felfutása, mint Magyarországon. A szakember azt várja, hogy 2013 tavaszán a jelenleginél is meredekebb felfutásra vált a hazai mobilfizetés terjedése.
Az, hogy egy ügyfél milyen fizetési eszközt választ, jellemzően a pillanatnyi élethelyzetétől függ. Magától értetődő, hogy egy bevásárlóközpontban más eszköz az előnyösebb, mint mondjuk egy uszoda medencéjének a partján. Éppen ezért sokféle elektronikus, illetve mobilfizetési megoldásnak van létjogosultsága, és azokat nem lehet egymással szembeállítani. Sokkal inkább egyfajta párhuzamosság, konvergencia mutatkozik a különböző fizetési folyamatok között.
Bankkártya-integráció iPhone-ba
Nemrégiben például a Cellum csoport olyan technológiát fejlesztett ki, amelynek segítségével az iPhone-on elérhető PassBook alkalmazással már nemcsak belépőjegyek, kupon- és hűségkártyák tárolhatók és használhatók digitális formában, hanem lehetővé válik a bank- és hitelkártyák integrációja is. A PassBook egyfajta általános értéktároló eszköz, amit a különböző alkalmazások elérhetnek, és a benne tárolt adatokat közösen kezelhetik. Mivel azonban a PassBook önmagában nem rendelkezik magas szintű biztonsági elemekkel, az iPhone-felhasználóknak eddig nem volt lehetőségük a banki fizetési megoldásokra és így a bankkártya-adatok tárolására sem.
A banki szintű biztonságot a Cellum úgynevezett „eltört titok”-technológiája garantálja, amit a MasterCard Mobile már egy éve használ. Lényege, hogy a telefonos alkalmazás a bankkártya-adatoknak csak egy részét tárolja, a másik részét biztonságos szervereken őrzi a rendszer. Ezzel a megoldással jelentősen csökkenthető a mobilfizetés kockázata, ugyanakkor a különböző kiskereskedelmi logikák képesek ugyanazokat az elemeket kivenni a PassBookból, és használni egy adott tranzakciós folyamat során.
„Első lépésként az iOS-be integráltuk megoldásunkat. Várható, hogy rövidesen az Androidban is megjelennek azok az elemek, amelyek hasonlóan kezelik a fájlstruktúrákat, így az Android-alapú készülékekre is kiterjeszthetjük a bank- és hitelkártyák biztonságos integrációját” – mutat rá Inotay Balázs.
NFC – kombinált alkalmazásokban
A PassBook, valamint az azt felhasználó fizetési lehetőségek gyakorlatilag szoftveres úton oldják meg mindazt, amit a plusz hardver- és szoftverelemeket egyaránt tartalmazó, mobiltelefonokba is beépíthető NFC technológia. Az NFC-vel kapcsolatban sokféle a tapasztalat, és ennek megfelelően sokféle vélekedés kering. A tapasztalatok jó része negatív, hiszen az NFC-alapú rendszerek bevezetése viszonylag nagy beruházást igényel, ugyanakkor kézzel fogható haszna – egyelőre legalábbis – meglehetősen csekély. Nyilván ezen tapasztalatokra is alapoznak azok, akik szerint az iOS-ből kiinduló, majd a többi mobil operációs rendszerre is átterjedő, tisztán szoftveres megoldások az NFC végnapjait jelenthetik.
Inotay Balázs némileg másképpen vélekedik. Szerinte lenne lehetőség az NFC-alapú fizetés terjedésére, csak kombinált alkalmazásokban kellene gondolkozni. Az NFC-s megoldásokat a mostaninál hatékonyabb, szélesebb rendszerintegrációs környezetbe kellene helyezni, és nem pusztán arra használni, hogy a bankkártyás fizetéseket kiváltsák.
Nem véletlen, hogy az Apple nem implementálja az NFC-t az iPhone-ba, hiszen a technológia ökoszisztémája sehol a világon nem terjedt el, és annak üzleti lehetőségei egyelőre nem láthatóak. Nincs még kialakult kvázi-szabvány sem, nemhogy kipróbált, használt valódi szabvány lenne. Az Apple kiváró taktikája tehát nem meglepő.
„Semmiképpen sem gondolom, hogy a PassBook típusú alkalmazásokra épülő szoftveres fizetési megoldások az NFC végnapjait okoznák. Az NFC nehézségeit maguknak az NFC-s projekteknek az elkapkodása okozza. A világban látható pilotprojekteket ugyanis nem átgondolt stratégiák mentén szervezik, ezért azok jelentős része elhal, és ez egyértelműen rossz üzenet. Ha egy ügyfél egyszer már részt vett egy sikertelen pilotban, azt nagyon nehéz visszaédesgetni egy más, hasonló alkalmazáshoz” – hangsúlyozza Inotay Balázs.
Szélesíteni kell az értékláncot
A mobilfizetés terjedésének egyik alapvető feltétele az értéklánc szélesítése, valamint a fizetési megoldások testre szabása. Nagyon fontos, hogy a kereskedők olyan alkalmazássablonokat kapjanak, amelyeket könnyedén hozzá tudnak igazítani saját üzletükhöz, és amelyek segítségével megújíthatják, leegyszerűsíthetik működésüket.
Annak dacára, hogy a mobilfizetés az elmúlt másfél-két évben több oldalról is támogatást kapott, a bankok továbbra is meglehetősen passzívan szemlélték a fejleményeket. A közelmúltban azonban némileg változott a helyzet, sőt a bankok afelé mozdultak el, hogy bizonyos szempontból húzóerői legyenek a folyamatnak.
A mobilfizetés elterjesztésének fontosságát tekintve a három hazai mobiltársaság többé-kevésbé azonos nézetet képvisel. Ezt jelzi, hogy mindhárman tagjai a Mobil Tárca Egyesületnek. Az azonban még nem alakult ki pontosan, hogy az ökoszisztémában mi legyen (mi lehet) a mobilszolgáltatók szerepe. A SIM-kártyák rendelkezésre bocsátása egyértelmű feladat, de ezen kívül kézenfekvőnek tűnik például az is, hogy az operátorok – jól bejáratott csatornáikon keresztül – alaposan kivegyék a részüket az ügyfelek edukálásában.
Előrejelzések
Juniper Research (2011. június): 2014-re az NFC-alapú mobilfizetési tranzakciók száma világviszonylatban megközelíti az 50 milliárd dollárt. Az elkövetkező 18 hónapban várhatóan 20 ország jelent be NFC-alapú szolgáltatásokat.
Yankee Group (2011. június): az NFC-képes telefonok száma a 2011-es 7 millióról 2015-re 203 millióra nő.
Juniper Research (2011. március): 2015-re több mint 750 millió felhasználó mobiltelefonjára érkezik valamilyen jegy, vagy vásárol mobiltelefonjával valamilyen jegyet. A jegyek továbbítása SMS-ben, vonalkóddal, a mobil weben keresztül, okostelefon-alkalmazásokkal vagy NFC-technológiával történik.
Juniper Research (2011. április): 2015-re világviszonylatban 500 millió ember használja mobilkészülékét metró- vagy buszjegyként. Ez 2010-től számítva több mint ötszörös növekedést jelent.
Juniper Research (2011. március): 2010-ben a légitársaságok 160 millió mobil beszállókártyát bocsátottak ki. 2013-ra ez az érték 480 millióra nő, vagy minden 7 beszállókártyából 1 mobil lesz.
