Folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése tavaly, a kártyás vásárlások már a készpénzfelvétel értékét is meghaladták: előbbi 14,3 ezer milliárd forint volt, utóbbi pedig 14 ezer milliárd forint - mondta Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója, kiemelve, hogy az elektronikus fizetések bővülésével 2022-ben a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által vezetett fizetési számlák száma 2,2 százalékkal 10,8 millióra, míg az általuk kibocsátott bankkártyák száma 1,2 százalékkal nőtt, megközelítve a 10 milliót.
Az elektronikus tranzakciók számának aránya az előző évekhez hasonló 5 százalékpontos növekedéssel elérte a 34 százalékot tavaly.
A tranzakciók 78 százaléka 5000 forint alatti volt, de itt továbbra is gyakoribb a készpénzhasználat, 5000 forint felett viszont már a tranzakciók több mint felét elektronikusan fizetik a vásárlók. Fontos fejleménynek nevezte, hogy az elektronikus fizetést biztosító üzleteken belül a legkisebb, 20 százalék alatti elektronikus tranzakcióaránnyal rendelkező üzletek száma jelentősen csökkent, a 20 százalék felettieké pedig nőtt, valamint az 50 százalék feletti elektronikus aránnyal rendelkező üzletek aránya 7 százalékponttal 27 százalékra emelkedett.
Az átutalási tranzakciók 42 százaléka az azonnali fizetési rendszerben teljesült, az azonnali tranzakciók darabszáma az összes átutalást jelentősen meghaladó mértékben, 15 százalékkal bővült 2022-ben. A kártyás vásárlások száma tavaly 23 százalékkal, az átutalások száma pedig 6 százalékkal emelkedett.
A magyar lakosság nyitottságát mutatja az innovatív fizetési megoldások egyre szélesebb körű használata: a kártyás fizetések 98 százaléka érintéses technológiával teljesült, a mobilfizetési alkalmazásba regisztrált kártyák száma pedig egy év alatt 37 százalékkal nőtt. Ez utóbbinak köszönhetően a kártyás mobilfizetési tranzakciók volumene megkétszereződött - mutatott rá.
A jegybank vizsgálata alapján a fizetési- és értékpapír-infrastruktúrák stabilan és megbízhatóan működnek - ismertette. A 6 pénzforgalmi ellenőrzés során 72 jogsértést tártak fel, ezek negyede a pénzforgalmi törvény, harmada pedig a pénzforgalmi MNB rendelet megsértéséhez kötődött. A főbb jogsértések a bejövő összegek haladéktalan jóváírására, a keretszerződés tartalmi követelményére, valamint az előzetes tájékoztatásra, a díjkimutatás megfelelőségére vonatkozó szabályokat érintették.
A hazai szereplők pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételei 2022-ben az elektronikus fizetési módok forgalmának dinamikus bővülése következtében jelentősen emelkedtek az előző évhez képest: a szolgáltatók 749 milliárd forintos bevétele 20 százalékkal haladja meg az előző évit. A bevételek emelkedésével a lakossági ügyfelek pénzforgalmi költségei is nőttek. Mivel számos ügyfél magasabb díjakat fizet, mint a hasonló fizetési szokásokkal rendelkező más ügyfelek, kiemelt hangsúlyt kell fektetni a jövőben a számlacsomagok és a szolgáltatások díjaira, és az azok közötti váltás lehetőségeire vonatkozó ügyféltájékoztatásra - hangsúlyozta.
A bankkártya-elfogadásból származó bevételek 40 százalékot meghaladó mértékben, 25 milliárd forinttal emelkedtek.
Kitért arra: az MNB új pénzforgalmi stratégiájának fő célja az, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya széleskörű, általános használatösztönzés esetén legalább 60 százalékra, további célzott intézkedésekkel pedig legalább kétharmadra nőjön.
Varga Lóránt főosztályvezető tájékoztatása szerint Magyarországon jelenleg nemzetközi összevetésben alacsony az elektronikus pénzforgalomban a visszaélések száma, és értéke, ugyanakkor mindkettő emelkedést mutat. A banki rendszerek fejlődésével a csalók az ügyfeleket veszik célba, a megtévesztési módszerek változatosak.
Példaként említette a bankok nevében elkövetett telefonos csalásokat, az adathalász e-mail és sms-üzeneteket, vagy a túlzóan kecsegtető befektetési csalásokat. Erre válaszul kidolgozták a KiberPajzs edukációs programot, amelyhez számos szervezet csatlakozott. Központi visszaélésszűrő rendszert hoztak létre, ami várhatóan 2025-ben indulhat el a banki visszaélésszűrő rendszerek támogatására.
A változások közül kiemelték, hogy idén július elsejétől az alapszámla havi díjának maximuma az eddigi harmadára, 1000 forintra csökken. Az alacsonyabb havidíjak, valamint a QR-kóddal vagy fizetési kérelemmel indított átutalások idén év elejétől kötelező ingyenessége következtében az alapszámla egy széles körben kedvező feltételekkel használható számlacsomaggá válik, amivel becsléseink szerint mintegy 4 millió ügyfél tudja csökkenteni a banki költségeit.
Emellett az azonnali fizetési rendszerben teljesülő tranzakciók értékhatárát 2023. szeptember 1-től megemelik 10 millió forintról 20 millió forintra.
