Az oroszországi Permben 2011-ben alapított Miro 17,5 milliárd dolláros technológiai óriáscéggé érett. Most óvatosan elhatárolódik Oroszországtól, miközben Putyin inváziója Ukrajnában folytatódik.
A Miro - egyike azoknak a startupoknak, amelyek a megfelelő időben voltak jó helyen - márciusban bezárta oroszországi irodáját, és azon dolgozik, hogy az alkalmazottait áthelyezze.
A cég kollaboratív feladatok ellátására optimalizált fehér tábláját több mint 30 millióan használják világszerte. Az eszköz népszerűségét a covid-járvány miatti távmunkahullám alapozta meg igazán, és akkor is megtartotta helyét a felhasználók kedvencei között, amikor a pandémia lendülete alábbhagyott.
A cégben - amely időközben San Franciscóba és Amszterdamba helyezte át központját - a befektetők is felismerték a lehetőséget, és 2020 áprilisában 50 millió dollárt, 2021 januárjában pedig 400 millió dollárt fektettek be. Olyan Szilícium-völgyi nagyágyuk vásárolták be magukat, mint az Iconiq, az Accel és a Salesforce Ventures - számolt be - a Business Insider.
A Miro a globálisan elosztott munkaerő példája, mintegy 1500 alkalmazottja szétszórva dolgozik Austinban, Berlinben, Londonban, Párizsban, Tokióban és egészen a múlt hónapig az oroszországi Permben, ahol az alapítók felnőttek és ahonnan elindították a Mirót. De az Oroszországot övező geopolitikai feszültségek miatt a startup óvatos távolodásban van hazájától.
A Miro számára az oroszországi tevékenység fenntartása már tarthatatlanná vált. Márciusban a cég bezárta permi irodáját, és azóta szünetelteti az új értékesítéseket Oroszországban és Fehéroroszországban - közölték egy blogbejegyzésben. A Miro azt is megígérte, hogy felfüggeszti kapcsolatát a nemzetközi szankciós listákon szereplő ügyfeleivel.
A világjárvány idején a Miró piaci kapitalizációja 17,5 milliárd dollárra nőtt, amivel rövid időre a nyolc legértékesebb startup közé került az Egyesült Államokban. Az ukrajnai háború kitörése után azonban a Miro - amelynek egy némi történelmi kötődése volt egy olyan alaphoz, amelyet egykor egy szankciókkal sújtott orosz oligarcha támogatott -, kénytelen volt újragondolni a fennálló kapcsolatait.
Ez nem lehetett könnyű, mert a Miro orosz gyökerei mélyre nyúlnak. Az alapítók, Andrej Huszid (a nagyvilágban az angol átírású Andrey Khusid néven ismerik) és Oleg Sardin (Oleg Shardin) Permben, az Urál lábánál fekvő nagy iparváros kutatóegyetemén tanultak. De már tanulmányaik alatt vállalkoztak. Első cégük, egy webfejlesztésre és applikációtervezésre összpontosító kreatív ügynökség, a Vitamin Group volt.
Volt néhány távoli ügyfelük, és az alapítókat frusztrálta, hogy nem tudták könnyen megmutatni nekik, amin dolgoztak, és nem kaphattak visszajelzést személyes találkozás nélkül. Ezért egy digitális vászonra fejlesztettek ki egy szoftvert, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy ötleteket vázoljanak, képeket és fájlokat csatoljanak, és azonnal megosszák azokat. Rövidesen rájöttek, ha "szteroidokba ágyazzák a táblájukat" az önálló vállalkozásként is megállná a helyét. Pénzre volt szükségük a csapat bővítéséhez, és 2011-ben egy kisebb tőkeösszeget szereztek egy sikeres játékipari startup alapítóitól Permben. A RealTimeBoard néven működő kilencfős csapat 2013-ra hónapról hónapra 50 százalékkal növelte a felhasználói számát, és a VentureBeat beszámolója szerint az üzlet 80 százaléka már Oroszországon kívülről érkezett.
A nagy ugrás akkor következett be, amikor a Miro 2018-ban 1,3 millió dolláros magvető tőkeemelést hajtott végre az orosz-izraeli szuperangyal, Igor Rjabenkij és egy holland üzletember Bas Godska beszállásával. Rjabenkiy cégében, az Altair Capitalban Roman Abramovics is jelentősen érdekelt volt, de közvetlen kapcsolata soha nem volt a Miróval. Az Altair Capital részesedése is minimálisra zsugorodott a cégben, ahogy a startup egyre nagyobb finanszírozási köröket futott.
Az elmúlt öt évben a Miro olyan városokban terjeszkedett, ahol az ügyfelei is vannak, és irodákat nyitott San Franciscóban, Los Angelesben, Amszterdamban, Sydneyben és Münchenben. Huszid és számos vezető munkatársa egy amszterdami coworking térben telepedett le, míg Perm a Miro fejlesztőinek és ügyfélszolgálatának egyik fő központja maradt. Tavaly júniusban azonban a Miro akkori 700 alkalmazottjának mindössze egynegyede dolgozott Permben.
A korábbi alkalmazottak azonban elárulták, hogy a Mirónak még mindig számolnia kell az orosz származás néhány következményeivel. Már jóval az ukrajnai konfliktus előtt a céges vásárlók gyakran megkérdezték az értékesítési képviselőket a vállalat adatközpontjainak fizikai elhelyezkedéséről. A Miro alkalmazottai ilyenkor mindig ugyanazt mondták, hogy az összes adatot Európában és az Egyesült Államokban tárolják.
A világjárvány idején a Miro több mint 1000 alkalmazottat vett fel 11 irodában, hogy lépést tartson a kereslettel. Ez a növekedési lökés tovább csökkentette az oroszországi alkalmazottak arányát, és Amszterdamot tette a legnagyobb munkavállalói központjává. Mostanra - hogy Permet még a honlapja sem említi - a globális céggé növekedő Miro gyökerei távoli emléknek tűnnek.
Az ukrajnai orosz inváziót követő blogbejegyzésben a Miro közölte, hogy bezárta oroszországi irodáját. Megjegyezték: "Ennek következtében már nincsenek alkalmazottaink az országban". Az alkalmazottak egyébként választhattak, hogy átköltöznek-e egy másik országban lévő Miro-irodába, vagy elfogadják a végkielégítést. A Miro állítóleg most is azon fáradozik, hogy munkavállalási engedélyeket szerezzen azoknak, akik elfogadták a költözésre vonatkozó ajánlatát.
A Mirónak Ukrajnában is vannak olyan alkalmazottai, akiknek a háború kitörésekor meghiúsultak a tervei, hogy egy másik országban lévő irodához csatlakozzanak. A vállalat blogbejegyzésében azt írta, hogy pénzügyi támogatást küld nekik, amíg "a biztonságukra és a túlélésre összpontosítanak" - írta a Business Insider.
