Az árnyékgazdaság, a korrupció és az adópolitika tartozik az üzleti tevékenységre nehezedő legnagyobb tehertételek közé az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) működési területéhez tartozó 29 gazdaságban az EBRD és a Világbank nagyszabású közös felmérése szerint.
Az EBRD londoni székhelyén, csütörtökön bemutatott 42 oldalas vizsgálati jelentés a tágabb értelemben vett európai felzárkózó térség több mint 15 ezer vállalatvezetőjének véleményét összegzi. A kétévi munkával összeállított tanulmány szerint a felmérésébe bevont cégvezetők a legnagyobb egyedi problémaként az árnyékgazdaság által támasztott tisztességtelen versenyt jelölték meg.
A legfőbb panasz az, hogy az árnyékgazdaság cégei bejegyzés nélkül működnek, és adóelkerülésre törekszenek például bevételeik és az általuk kifizetett bérek eltitkolásával, vagy be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásával.
A vizsgált 29 országból mindössze kilenc olyan volt, ahol ez a probléma nem szerepelt az üzleti környezetet leginkább terhelő három legfontosabb tényező között.
Az árnyékgazdaságokban főleg olyan vállalatok tevékenykednek, amelyeknek forgalma jórészt készpénzben folyik, például kisboltok, ivók, taxivállalatok, de ez jellemző az építőipari, mezőgazdasági cégekre és a háztartási szolgáltatásokat végző vállalkozásokra is - áll a jelentésben.
Magyarországon ugyanakkor a hat évvel ezelőtti előző hasonló felmérésben kimutatott 49 százalékról 13 százalékra - a közép-európai EU-térségen belül a legalacsonyabbra - csökkent az "informális" gazdaság versenyére panaszkodó cégek aránya. A tanulmány szerint ennek okai közé tartozhatnak az üzleti tevékenység szabályozásában bevezetett reformok, köztük az online regisztráció kötelme.
Az EBRD és a Világbank közös jelentése ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Magyarországon az árnyékgazdaság aránya a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 22,5 százalék, miközben az Európai Unióban az átlag 14,9 százalék.
A kutatásba bevont magyarországi vállalatvezetők legfőbb problémája az adópolitika a csütörtökön ismertetett jelentés szerint. A megkérdezett cégvezetők 56 százaléka számolt be arról, hogy vállalatát adóhivatali illetékesek keresték fel; ez 20 százalékponttal magasabb a közép-európai és a balti gazdaságokra jellemzők aránynál.
A magyar gazdaságban tevékenykedő külföldi cégek emellett általánosságban is nemtetszésüknek adtak hangot a magyarországi adórendszerrel kapcsolatban, kiemelve egyes adóintézkedések visszamenőleges hatályát, valamint az új szabályozási intézkedések nagy számát.
A felmérés szerint a vizsgált 29 gazdaságban a korrupció enyhült ugyan az előző hasonló jelentés közzététele óta - az üzleti vezetők mindegyik országban arról számoltak be, hogy csökkent a köztisztviselőknek egyes ügyek "elintézésére" kifizetett kenőpénzek összege -, de ez a probléma továbbra is széleskörű mindenekelőtt Oroszországban és Közép-Ázsia átalakuló gazdaságaiban.
A tanulmány szerint az orosz és a közép-ázsiai vállalatoknak kevesebb mint a 45 százaléka számolt be arról, hogy "soha" nem fizetett kenőpénzt. Oroszországban, Örményországban és Litvániában az előző felmérés óta átlagosan 10 százalékponttal még nőtt is azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek elismerték, hogy legalábbis esetenként "informális" kifizetésekkel serkentették az ügyintézést.
Az EBRD és a Világbank rendszeres időközönként elvégzi az EBRD működési térségében az üzleti környezetet és a vállalati szektorok teljesítményét vizsgáló nagyszabású közös felmérést (Business Environment and Enterprise Performance Survey, BEEPS). Az új BEEPS-vizsgálat, amelynek eredményét csütörtökön ismertette az EBRD, az ötödik volt a londoni pénzintézet negyedszázaddal ezelőtti megalakulása óta.
