Bár a felhőhasználat kétségtelen előnyökkel - többek között költségmegtakarítással, a piacra jutási idő csökkenésével, az erőforrások igény szerinti méretezhetőségével - jár együtt, a felhő alkalmazása mellett döntő vállalatok számos, kevéssé dokumentált problémával szembesülnek a migráció során. Ezek közé tartozik az új infrastruktúra átláthatatlansága, az új technológia hatékony használatához szükséges szemléletváltás nehézségei, az adatátvitel költségei, a kormányzási problémák, valamint a licencmegállapodások áttekintésének és esetleges újratárgyalásának szükségessége. Esther Stein, a CIO.com magazin szakírója cikkében áttekinti, hogy a hagyományos vállalatoknak milyen kihívásokat és rejtett akadályokat kell leküzdeniük a felhő alkalmazásakor.
Kell a szemléletváltás
A Pacific Life biztosítótársaság négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy további hardverek vásárlása helyett munkafolyamatainak egy részét az Amazon Web Services-re költözteti. Mihelyt a vállalat megtapasztalta az infrastruktúra tág határok közötti méretezhetőségének előnyeit, egyre nőtt a felhő népszerűsége a szervezeten belül. Nemrégiben migrálta a felhőbe a vállalat első alkalmazását, a Tableau adatvizualizációs szoftvert, így az alkalmazottak bárhonnan képesek egyedi jelentéseket generálni. Jelenleg azon dolgoznak a Pacific Life szakemberei, hogy 28 webhelyüket az AWS-re költöztessék. Ahogy azonban egyre mélyebbre hatoltak a felhőbe, néhány váratlan problémával szembesültek.
A Tableau szoftverének felhőbe költöztetésekor teljesen újra kellett gondolniuk a rendszerarchitektúrát és a meglévő eszközök használatát, nem helyezhették át egyszerűen a felhőbe például a házon belül futó tűzfalat. Mind a Tableau hosztolása, mind a webhelyek migrációja megkövetelte a biztonsági rendszer átgondolását is, mivel olyan új szállítókkal kerültek kapcsolatba, amelyekkel korábban még nem működtek együtt.
Kezdetben úgy gondolták, hogy a felhőbe költözés egyszerű feladat lesz, nem voltak ugyanis tisztában azzal, milyen kihívásokkal kell majd szembenézniük az alkalmazottaknak a folyamat során. Azt hitték, pár tanfolyam elvégzése után egy csapásra felhőalapú szervezetté válnak, a valóságban azonban a migráció jelentős szemléletváltást igényel a vállalat részéről.
A végtelen kapacitás kezelése
Mindy Cancila, a Gartner kutatási alelnöke szerint a felhő esetében másképpen kell tervezni a kapacitást, mint adatközpont használatakor. A legtöbb szervezet a szükségesnél több kapacitást vásárol, amikor először migrál a felhőbe, mert nem akar abba a hibába esni, hogy alábecsüli az igényeit. Ez feleslegesen drágítja meg a felhőhasználatot, ezért a hatékonyság növelése érdekében mindenképpen át kell tekinteniük, pontosan mennyi erőforrásra van szükségük, ami ugyancsak szemléletváltoztatást igényel.
A munkafolyamatok áttekintése és újratervezése a migrációs terv aktív részét kell képezze, hangsúlyozza Deepak Mohan, az IDC kutatási igazgatója. Ha nem változtatunk, nem történik más, mint hogy ugyanazokat az erőforrásokat használjuk, vagyis egy, a tulajdonunkban lévő PC-ről áttérünk egy olyan számítógépre, amiért havi bérleti díjat fizetünk.
Meglepetésszerű adatcunami
Amikor a John Matouk & Co. ERP- és gyártási rendszereit a Salesforce.comra migrálta, azzal szembesült, hogy néhány egyszerű, megszokott művelet - például egy gomb lenyomása egy Fedex címke kinyomtatásához - esetében is módosítani kell a folyamatokon. A tranzakciós adatok tárolásának költsége ugyancsak meglepetéssel szolgált, és a felhőalapú rendszerek élesítését követően egy hónapon belül átlépték a korlátjukat. Tapasztalataik szerint, ha egy ERP-rendszert a felhőbe költöztetnek, tízszer annyi adat keletkezik, mivel minden egyes alkalommal, amikor készlettételt mozgatnak, költségtranzakció generálódik.
A vállalat informatikusai most azon dolgoznak, hogy a rendszerek egy részét visszaköltöztessék házon belülre, hogy a pénzügyi osztály alkalmazottai ne kapjanak szívinfarktust. Ez a művelet gondos tervezést igényel, mivel olyan sok kapcsolat található a felhőben, hogy nem lehet egyszerűen törölni egy rekordot. A rekordok sokféleképpen kapcsolódnak más rekordokhoz, így az adatmennyiség csak nő és nő, s egyes esetekben nincs lehetőség a leépítésre.
Kormányzás, munkafolyamatok, licencelés
Nem gondolták a Pacific Life biztosítónál dolgozó informatikusok, hogy az átköltözés az Amazonra ilyen mértékű komplexitást hoz az életükbe. Minthogy nagyon sok mindenre van lehetőség a felhőben, hatékony felügyeleti és vizualizációs megoldásra van szükség. A vállalat a Dome9 hálózatbiztonsági szoftvert használja felügyeleti célokra, ez biztosítja az IT-részleg számára a munkafolyamatok áttekinthetőségét az AWS-en, valamint lehetővé teszi a hibaelhárítást, ha egy alkalmazás vagy rendszer nem működik együtt az infrastruktúra többi elemével.
Szintén nehézséget okozott a Pacific Life-nál a felhő nagyobb kormányzási igénye. A házon belüli rendszerek esetében elszigetelt funkciókkal volt dolguk, amelyeknek a felügyeletét erre specializálódott mérnökök látták el, így kicsi volt a hibázás valószínűsége. Ezzel szemben az AWS esetében egy rendszeradminisztrátor hozzáférési jogot kap a felhős infrastruktúrához, és viszonylag egyszerűen követhet el hibát, ha nincs tisztában azzal, mit csinál.
További meglepetés volt a Pacific Life informatikusai számára, hogy utána kellett nézniük, vajon a meglévő licencszerződések érvényesek-e a felhőre, vagy pedig új licenceket kell vásárolniuk.
Ott voltak még a szemléletváltással járó nehézségek. Sok informatikus számára okozott szorongást az ellenőrizhetőség hiánya, valamint az, hogy nem tudták elképzelni, miképpen néz ki a felhős környezet. A legnagyobb ellenállók azok közül kerültek ki, akik még nem látták az AWS konzolt. Amikor azonban képzéseken jobban megismerkedtek a felhővel, a konzollal és a felügyeleti eszközökkel, nagymértékben csökkent a szorongásuk, és ha nem is lettek a felhő elkötelezett hívei, már nem ellenezték a technológia használatát.
Hogyan kerülhetők el a buktatók?
Mindenekelőtt - ahogy a Pacific Life biztosító példája is mutatja - sok képzésre, illetve átképzésre van szükség a migráció sikeres, minél kevesebb problémával járó levezényléséhez. Meg kell ismertetni az informatikusokkal, miképpen működik a felhő, milyen előnyökkel jár a használata, és miben különbözik a felhőalapú modell a hagyományos, házon belüli informatikai infrastruktúrától. Minél többet tudnak ugyanis a mérnökök és a vezetők a felhőről, annál kevésbé tartanak majd a migrációtól, s annál jobban fogják tudni, mire van lehetőség a felhőben, és mire nincs. Az érintetteknek meg kell ismerniük a natív és külső felügyeleti eszközöket is, különösen akkor, ha több felhőszolgáltatást vesznek igénybe.
Ugyancsak fontos, hogy az áttérés mellett döntő szervezetek a felhőben elérhető szolgáltatások széles választéka miatt gondosan tervezzenek meg mindent. Bár mindannyian maximálisan ki akarják használni a felhőalapú informatika által kínált végtelen kapacitást és kiterjedt innovációs lehetőségeket, sokuknak okoz komoly fejfájást a kiválasztott szolgáltatások költségoptimalizált és hatékony működtetése. Ehhez pontosan tisztában kell lenniük jelenlegi adatlábnyomukkal és azzal, hogy ez mivé alakul át a felhő világában, és mennyibe kerül majd a kezelése.
Szakértők szerint azoknak a vállalatoknak, amelyek olyan komoly üzleti alkalmazásokat kívánnak a felhőbe migrálni, mint a gyártó szoftverek és az ERP-rendszerek, gondosan fel kell térképezniük üzleti folyamataikat az implementációs terv részeként. Meg kell vizsgálniuk, milyen tevékenységeket végeznek jelenleg a különféle üzleti egységeknél, és hogy ezeket miképpen lehet (vagy nem lehet) megvalósítani a felhőben. A felhő csodálatos lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy egyes funkciókat nem érdemes a felhőbe tenni, mert jobban testre szabhatók, ha a házon belüli infrastruktúrában futtatják őket.
