A technológiai részvények piaca mostanában igen perspektivikus befektetési területnek látszik, mert az iparágban hatalmas változások zajlanak - régi technológiák mennek, újak jönnek, a felhasználói szokások és nyomukban az elköltött pénz céliránya változik, azaz lassan semmi sem lesz úgy, ahogy volt. Ez pedig megjelenik a részvények értékének változásában. Azok a vállalatok, amelyek az új trendeket nem képesek követni, veszítenek részvényeik árfolyamából, amelyek pedig a hullám taraján lovagolnak, hatalmas értéknövekedést könyvelhetnek el. E meglehetősen zavaros átmeneti helyzet nagy vagyonok megszülője és eltüntetője is lehet. Nagy a kísértés, nagy a kockázat és a haszon is nagy lehet. Ilyenkor még kicsiben játszani is megfontoltságot kíván.
Ha minden szabály szerint zajlana, akkor a Facebook (tőzsdei jele FB) részvényárfolyama már az első kereskedési napon rakétaként ütött volna lyukat a tőzsde plafonjába, míg például a jó ideje strukturális és vezetési problémákkal küszködő Yahoo (YHOO) papírjai úgy estek volna, mint a kő. No de a valóságban a Facebook tőzsdei bevezetése után nem teljesített valami fényesen, a Yahoo meg lábra kapott.
Az említett két cég példájánál maradva, a piacot nem hatotta meg, hogy a Facebook - ahogy a médiában a bevezetés előtti hónapokban számtalanszor megjelent az idevágó értékelés - százmilliárd dollárt ér. (De még az sem, hogy a hivatalos piaci kapitalizációja is 92 milliárd dollár felett állt e hét elején.) Érdekesebbnek tűnt, hogy a Facebooknak 900 millió felhasználója van világszerte, akiknek fele mobilon (is) használja a szolgáltatást, és a naponta visszatérő látogatók száma meghaladja a félmilliárdot. Továbbá a vállalat első negyedévi bevételei 45 százalékkal növekedtek év/év alapon egészen 1,06 milliárd dollárig, de 6 százalékkal csökkentek a tavalyi utolsó negyedévhez képest. A költségek ugyanakkor az első negyedévben 66 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve, mert hatalmas adatközpont-bővítésre volt szükség, és az alkalmazottak száma is alaposan megszaporodott.
A Yahoo ezzel szemben megszabadult sokat támadott vezérigazgatójától, és eladta a hatalmas kínai internetes konglomerátumban, az Alibaba Groupban (ALBCF) lévő 40 százalékos részesedésének felét éppen az Alibabának 7,1 milliárd dollárért, s ezzel forrásokat teremtett konszolidációjának végrehajtásához. Ebből is kitűnik, hogy a látszat a tőzsdén gyakran mindent ural, de normális üzletmenet mellett azért az ész az úr.
A befektetők mindenesetre 38 dolláros kibocsátási áron vásárolhatták be magukat az első számú közösségi médiavállalatba, ami a cég indítóértékét 104 milliárd dollárra helyezte. A 16 milliárd dolláros kibocsátási érték a világon a harmadik legnagyobb volt. A korábbi top 5-ös lista így nézett ki: Visa 17,9 milliárd dollár (2008-ban), Enel 16,5 (1999), General Motors 15,8 (2010) Deutsche Telekom 13,0 (1996), AZ&T Wireless 10,6 (2000).
Az első napi ár felszökött egészen 42 dollárra (a cégérték pedig 114 milliárdra), de végül 38,27 dolláron zárt, azaz a cég 104,9 milliárdos értéken ment aludni.
A döntés alapjai
A kibocsátás érdekessége, hogy a befektetők elsősorban a 2011-es üzleti teljesítmény alapján voltak kénytelen dönteni a vásárlásaikról, s alkalmasint felárat fizetni egy mindössze nyolcéves cég papírjaiért. A részvénytőzsdei forgalomban oly fontos P/E-mutató, amely az árfolyam és az egy részvényre jutó adózott nyereség arányát mutatja (azaz a cég hány év alatt termeli meg az árának megfelelő nyereséget adott jövedelmezőségi körülmények között), az előző üzleti év 3,7 milliárdos forgalmán és 973 millió dolláros nyereségén alapult, és 100 százalékra adódott. Tehát 100 év alatt termelné meg a Facebook az árát. Ami elég lehangoló első látásra, ámde a tőzsdén mégis azt mutatja, hogy a céget a piac igen magasra értékelte, s teljesítményének hatalmas javulását várja. Azaz a spekulációra bőven van tér.
Ugyanakkor az IPO (initial public offering - eredeti tőzsdei kibocsátás) nem csak a közösségi média e szupercégének sorsát befolyásolja. Egy sor másik, a Facebookkal üzleti kapcsolatban álló és börzén jegyzett társaságra is jelentős hatást gyakorol, amelyek részvényein alkalmasint nagyobb haszon érhető el, mint Zuckerberg mesés építményének szépen dizájnolt és alaposan meghájpolt vagyondarabkáin. Azoknak a társaságoknak, amelyek nem tartoznak a Wall Street ragadozói közé, éppen ez a másodlagos hatás teremt lehetőséget, hogy profitáljanak a Facebook tőzsdei megjelenéséből. Néhányat közülük nézzünk meg példaként - a pénzügyi médiaszolgáltató thestreet.com adatai alapján - közelebbről is.
Akik közvetve profitálnak
A Fusion-IO (FIO) az egyik legismertebb SSD- (solid state drive) gyártó, amelynek legfontosabb vásárlói például az Facebook és az Apple. Az SSD-k teszik lehetővé, hogy a Facebook gyorsabban elérje az adatokat, kisebb energiafelhasználás és hűtési költségek mellett. A cég nemrégiben publikált negyedéves adatai szerint egy év alatt a bevételek 40 százalékkal emelkedtek 92,4 millió dollárra, s részvényenként 6 cent jövedelem keletkezett. A utahi Salt Lake Cityben működő társaság vezető adattudósa az a Steve Wozniak, akit egyébként az Apple társalapítójaként ismert meg a világ. Sajnálatos, de a Fusion-IO részvényei idén már 9,4 százalékolt veszítettek az értékükből. A Facebook megrendeléseinek hátán bizonyára jólesik nekik majd a felkapaszkodás.
Az Equinix (EQIX) egy adatközpont vállalat, amelynek ügyfelei között a Facebook is ott van. További megrendelői között pedig pénzügyi szolgáltatókat és adathálózatokat találunk. A kaliforniai Redwood Cityből irányított társaság az első negyedévben szépen keresett, s a bevételei 25 százalékkal 452,2 millió dollárra emelkedtek éves szinten, mert a felhő, mobilitás- és adatmenedzsment üzletágai egészséges ütemben növekedtek. Így aztán az Equinix minden egyes részvényére 71 centes jövedelem jutott, ami az előre jelzett 49 centnél lényegesen magasabb. A vállalat kilátásai a második negyedévre, sőt egész évre is igen jók. Ebben az évben a részvényérték már 55,17 százalékkal emelkedett.
Ebben a körben a Microsoft (MSFT) csizmája is az asztalra került… A redmondiak eddig még semmit sem kezdtek a közösségi médiával, kivéve, hogy 2007-ben 240 millió dollárért megvásárolták a Facebook 1,6 százalékát. Az a pénz akkor igen jól jött a Facebooknak a fejlesztésekhez, s hozzájárult értékének 15 milliárd dollárra való felugrásában, amelyet azóta meghatszorozott. A Microsoft pedig eladott 6,56 millió részvényt 31,50 dolláros kibocsátási középárfolyamon, amiért 206,5 millió dollárt kapott. Ezzel nagyjából visszaszerezte a befektetését, s maradt még 26 millió részvénye. Ez az említett áron mintegy 819 millió dollárt ér. A Microsoft részvényeinek értéke - bár ebben alighanem más műveletek is közrejátszottak - az idén 18,07 százalékkal emelkedett.
A Facebook az egész világra kiterjesztette szolgáltatásait, kivéve egy nagy piacot, Kínát. Ott a hasonszőrű szolgáltatás Renren (RENN) névre hallgat, s lehet, hogy ez lesz a Zuckerberg-birodalom trójai falova. Az amerikai cégeknek ugyanis nem könnyű megfelelni a kínai előírásoknak, így gyakran azt a megoldást választják, hogy bevásárolják magukat egy helyi vállalatba. Így tett az Amazon (AMZN) és az eBay (EBAY) is. A kínai kapcsolat felélesztése nagyon komoly célja a Facebooknak, hiszen a világ összes Internet-használójának a negyede ott él, s ha be tudna lépni erre a piacra, az azonnali 400-600 millió dolláros pluszbevételt eredményezne számára. A Renren részvényei mindenesetre az idén 80,28 százalékot emelkedtek.
Akik már bizonyítottak
A technológiai részvények piacán forognak olyan cégek papírjai is, amelyek már elég régóta bizonyítják a való világban életképességüket, sőt igen virulensnek mutatkoztak még a legsötétebb gazdasági nehézségekkel való szembesülés idején is.
Az Apple (AAPL), amelyről már ejtettünk pár szót, ebből a felsorolásból kihagyhatatlan. Például, mert a nyár vége felé 9 milliárd dollárt szándékszik osztalék címén kifizetni a részvényeseinek, de ami fontosabb: az elektronika világában manapság a legnagyobb név. Értéke pillanatnyilag mintegy 496 milliárd dollár (amibe úgy durván nyolcszor beleférne az idei magyar állami költségvetés), s a tavalyi pénzügyi évben elért 108,3 milliárd dolláros bevételén 25,9 nettó jövedelme keletkezett. Ezekkel az adatokkal pedig a cupertinói trendteremtő jelenleg a világ legértékesebb vállalata.
A Hewlett-Packard (HPQ) napjainkban a világ legnagyobb számítógépgyártó vállalata. Kevesebb mint tizedannyit ér, mint az Apple, hiszen 42,4 milliárd dollárra becsülik az értékét. De 127,2 milliárd dolláros forgalom mellett 7,1 milliárd dollár nettó jövedelmet ért el, ami azért elég tekintélyes.
A Cisco Systems (CSCO) az első számú interneteszköz- és szoftverszállító. Piaci kapitalizációja 88,8 milliárd dollár, ami csak 11 milliárddal maradt alatta a Facebook piacra lépéskor mért értékének. A cég csak 43,2 milliárdos bevételt ért el, de a haszna 6,5 milliárdos volt ennyin is.
Az Intel (INTC) az első számú chipgyártó, amely 131,8 milliárd dollárt ér. A Santa Clara-i cég a félvezetőiparban betöltött szerepe miatt az egész elektronikai ipar szempontjából meghatározó jelentőségű vállalkozás. Bevételei 53,9 milliárd, a haszna pedig 12,94 milliárd dollárt ért el az utolsó üzleti évben.
Végső soron a Facebook tőzsdére lépése kissé felrázta a piacot, pozitív érzéseket keltett egy elég nehéz gazdasági időszakban. Azt üzente, ha elég jót találsz ki, abból még a legrosszabb körülmények között is gyorsan lehet nagy pénzt csinálni, s főleg változások kezdeményezhetők, amelyek új lehetőségeket és új utakat nyitnak az emelkedő gazdaság előtt. Még akkor is, ha a Facebook részvényei 23-án csupán 31,7 dollár körül álltak, azaz a cég értéke már csak koszos 85 milliárd dollárt ért, P/E-mutatója meg a bizalom csökkenését jelezve 68-ra csúszott. Sőt, a veszteségek miatt a befektetők egy csoportja máris pert helyezett kilátásba, a hatóságok pedig a hírek szerint vizsgálják, hogy az IPO-t valós adatok alapján készítették-e elő, miközben a sajtó a kibocsátást intéző Morgan Stanley bank felelősségét feszegeti a túl magas kibocsátási ár és a túl sok piacra engedett részvény miatt.
Hányan lettek milliárdosok a Facebook IPO-val?
Ha a Facebook-részvények 38 dolláros első napi átlagárával számolunk, akkor a cég több mint 100 milliárd dollárt ér. Ez azt jelenti, hogy a cég alapítói, befektetői, korai vezetői milliárdosok lettek. A Forbes magazin számításai szerint ez hét személy, akik együttes vagyona az elsődleges részvénykibocsátás után 25 milliárd dollárra rúg. Persze első helyen Mark Zuckerberg alapító vezérigazgató áll, akinek 443 millió részvénye van azután, hogy eladott 30,2 millió darabot a kibocsátáskor. Így összesen 16,9 milliárdja van 38 dolláros árfolyammal számolva. És ebben még nincs benne Zuckerberg 60 milliós le nem hívott részvényopciója.
A másik cégalapító, Dustin Moskovitz nettó vagyona szépen megemelkedett az IPO-val, hiszen 126 millió részvénye van azután, hogy 7,5 millión túladott. A maradék is megér vagy 4,8 milliárd dollárt.
