A nyílt forráskódú ökoszisztéma egészségének drámai javulása két fő forrásból fakad: elmozdult a sokkal megengedőbb Apache-stílusú licencelés felé, ami a Facebookhoz hasonló webcégek nyílt forráskódú hozzájárulásának növekedésével párosult. Mindkét tendenciát fokozott hangsúllyal a fejlesztői közösségek hajtották előre, és nem a pénz. Talán meglepő, de a nyílt forráskódú közösség nem elsősorban a pénzügyi fenntarthatóságra, hanem a fejlesztési fenntarthatóságra fókuszált, ami aztán több pénzt és jobb fenntarthatóságot eredményezett – legalább is erre jutott a Technology Innovation Management Review-nak nyilatkozó Matt Asay opensource-szakértő, a 10gen adatbáziscég stratégiáért felelős alelnöke.
Ipi-Apache
Ugyan a nyílt forráskódú szoftverek egy fontos hányada mindig úgy fog létrejönni, hogy nem áll mögötte mecenatúra, de hosszú távon fenntarthatatlan, ha a vállalatok ugyan örülnek a nyílt forráskódú megoldásoknak, s az elfogadásuk általánossá válik, de mégsem akarják elismerni a létrehozásukért kifejtett erőfeszítéseket. Néhány éve emiatt esélyes volt, hogy a mozgalomnak nem lesz ereje folyamatosan megújítani az erőforrásait. Nem sok idő múltával azonban a szoftveripar jelentősen megváltozott, ami megnyitotta az utat a nyílt forráskódú szoftverek történetének legnagyobb fellendüléséhez. E folyamat egyik oka az volt, hogy a nyílt forráskódú licencstratégiák sokkal kifinomultabbá váltak, illetve megjelent a vállalkozások egy új típusa, amely úgy tett szert jelentős haszonra, hogy a nyílt forráskódú szoftverekért cserébe nem kért semmit.
Egyfajta vallásháború jellemezte a korai éveket a szoftverfejlesztésnek ebben a szegmensében Asay szerint. Az egyik párton az ingyenes forrásban, a szabadszoftverekben hívők álltak, akiknek a szeme előtt ideális licencelési megoldásként a GNU, a General Public License (gnu.org/licences/gpl.html) lebegett, mert ebben látták a felhasználói szabadság ércbe karcolt garanciáját. A másik párton a nyílt forráskód hívei csoportosultak, akik tágabban értelmezték a szabadságot, s a liberálisabb Apache-licencmegoldást (apache.org/licences) preferálták. A szabad és nyílt forráskódú szoftvermozgalom a GPL uralkodásának évei alatt szerzett magának figyelmet, de az olyan meghatározó fejlesztések, mint a Linux, lassan az Apache-stílusú licencelést hozták meghatározó pozícióba.
Továbbra is ragaszkodnak hozzá a GPL-licencek hívei, hogy az összes szoftver legyen ingyenes, és a licencnek meg kell akadályoznia minden kísérletet, hogy a szoftvert bárki is megpróbálja kisajátítani. A GPL logikája szerint ha valaki használ egy szoftvert, akkor annak a származékos termékei is nyílt forrásúak kell, hogy maradjanak, s ebben nincs választás. Az Apache-szemlélet jelentősen eltér ettől. A szoftver itt is szabad lehet, de ebben a licencelési környezetben senki sem akar más fejlesztőket arra kényszeríteni, hogy egyetértsenek a szoftver létrehozóival, ebben szabad döntést hagy a felhasználóknak. Magyarán az Apache-licencelt szoftverek felhasználói széles mozgásteret kapnak, hogy miként használják és licencelik a saját fejlesztéseiket.
Ahogy a fejlesztők szerepe növekedett a szoftveriparban, úgy lett egyre népszerűbb az Apache-stílusú licencelés, s hagyta maga mögött a GPL-t. Ez azt is jelenti, hogy a szoftverek mereven értelmezett szabadsága (ingyenessége) helyett a fejlesztői szabadság került előtérbe. Továbbá üzletileg is értelmezhetőbbé vált az opensource-programok alkalmazása, mert a felhasználó cégek (tessék csak egy bank, egy távközlési szolgáltató vagy játékfejlesztő helyzetére gondolni) biztosak lehettek benne, hogy a saját fejlesztéseik nem minősültek szabad szoftvernek, amelyeket bárki megismerhet. Az Apache-licencelést látva a vállalati jogászok megnyugodhattak, de ez a megoldás a fejlesztőknek is megfelelt, légyenek bár céges vállalkozók vagy szabadúszók.
New kids on the block
Néha ott, ahol a legtöbben szinte megoldhatatlan nehézséget látnak, egyesek úgy mennek át, hogy nem is érzékelik a problémát. Ez történt azokkal az új webes cégekkel, amelyek ma már meghatározó szereplői a technológiai piacnak. A Facebook, a Google vagy a Twitter ugyanis nem terjesztenek szoftvereket, így az egész licencelési polémia hidegen hagyta őket, s zavartalanul használtak GPL- és Apache-licences programokat is, és nem gondoltak vele, hogy ezért hozzá kéne járulniuk a fejlesztői közösség erőfeszítéseihez. Asay rámutatott, hogy ezek a vállalkozások az évek során nagy infrastruktúrát alakítottak ki olyan szoftverekből, mint a Linux vagy a MySQL, sőt ezeket módosították is, de nem adtak érte cserébe semmit.
Teljesen megváltoztatta a játék menetét a Facebook. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ami ingyenes, az ingyenes. A fejlesztéseiket pedig más cégek, de még a direkt versenytársaik sem volnának képesek hatékonyan felhasználni, hát akkor minek tennék közszemlére őket. Ugyanakkor bizonyos szoftverek, például a MySQL vagy a PHP fejlesztéséhez mégiscsak jelentősen hozzájárultak, majd megjelentek saját innovatív opensource-projektjeikkel, így a skálázhatóságot és magas szintű hozzáférést kínáló Apache-licences Cassandra adatbázis-kezelővel.
Egy új üzleti modellt követett a Facebook, amelyben a szoftverekből származó bevételek tulajdonképpen egyáltalán nem fontosak. Ezt az utat járja a Google, a Twitter és más hasonló cégek is, amelyeknek olyan rendkívül ígéretes szoftvereket köszönhet a piac, mint sok más mellett a nagy adat feldolgozásában szinte megkerülhetetlen Hadoop vagy Storm. A webes óriások nem a szoftverekben látják a versenyelőny magvait, hanem abban, hogy ezeket bármilyen skálán képesek működtetni. Ezért nem nagyon érdekli őket, hogy pénzt keressenek közvetlenül az opensource-szoftverekből, sokkal fontosabb nekik, hogy a fejlesztők rárepüljenek ezekre, adaptálják e megoldásokat, s hozzákössék magukat e szoftvereket létrehozó cégek köré kiépült ökoszisztémához – fejtette ki a 10gen alelnöke a Technology Innovation Management Review-ban.
Korábban is voltak rendkívül sikeres, milliárddolláros nyílt forráskódra alapított projektek, például a Siebel CRM-rendszere vagy BEA Java-alapú alkalmazásszervere, a Weblogic (ma már mindkettő az Oracle fennhatósága alatt áll). De ezek eltörpülnek a webgigászok üzleti megoldásai mellett. Ezek a nyílt forráskódú infrastruktúrára kereskedelmi, marketing és pénzügyi szolgáltatások sorát ültették rá, amelyek viszont már tényleg nagyüzemben termelik a pénzt. Minek is akarnának szoftvert eladni?!
A fejlődés egy régi vonala sem állt le teljesen, s egyre több olyan vállalkozás jelenik meg, amelyek nem közvetlenül akarnak pénzt keresni egy ismert nyílt forráskódú program fejlesztésén keresztül, hanem az ilyenekhez kapcsolódva kiegészítő fejlesztéseket, szolgáltatásokat értékesítenek anélkül, hogy konfliktusba kerülnének a fejlesztői közösséggel. Jó példa erre a magyar fejlesztésű EuroOffice irodai programcsomag, amely a LibreOffice-ra és az Apache OpenOffice-ra épülve kínál egyedi szolgáltatásokat pénzért.
Hova tovább?
Egyre jobb minőségű kódokat eredményez az Apache, vagy a hozzá hasonlóan megengedő szellemű MIT licencek alatt, hogy a vállalatok nem a közvetlen bevételek, hanem a fejlesztés miatt fordulnak a nyílt forráskód felé.
Ez ösztönzi a többi opensource-fejlesztést is.
Jim Whitehurst, a Red Hat Linux disztribúciós ház vezérigazgatója, szerint azonban bármennyire is fenntartható az opensource-modell, nem – vagy nem eléggé – oldja meg a szoftverfejlesztés hatékonysági nehézségeit. „A szoftverek zöme ma ugyanis vállalatokon belül íródik, nem eladásra, s igazából ezek többségét sem használja fel soha senki. A veszteség a szoftverfejlesztésben hallatlanul magas. Végső soron a nyílt forráskód értéket visz minden ügyfelünknek szerte a világon, s mi azt szeretnénk, ha nemcsak felhasználó válna belőlük, hanem igazán elkötelezetté válnának az open source mellett, és részévé válnának a fejlesztői közösségnek” – fejtette ki.
A 10gen alelnöke úgy véli, hogy mindaddig, amíg a vállalatok termelő szigetként tekintenek magukra és nem fejlesztői közösségként, a hatékonytalanság aligha fog megváltozni. Mégis a cégek a közös fejlesztések felé csúsznak, még akkor is, ha nem hajlandók együttműködni olyan rendszerek fejlesztésében, mint a CRM vagy az ERP. Ám mégis előbb vagy utóbb megteszik azokat a lépéseket, amelyek alapján az iparágban többé-kevésbé standardizálni fogják az azonos funkciójú infrastruktúrákat. Eközben a megengedő szellemű licencek egyre gyorsuló versenyt generálnak a fejlesztői közösségek létrehozására. A nagy webes vállalatok katalizálják ezeket a folyamatokat, mert semmit sem veszthetnek és mindent megnyerhetnek, ha magukhoz köthetik a fejlesztőket, építhetnek rájuk, sőt szabadon használhatják a szoftvereiket. Matt Asay szerint ez a szabad forráskód jövője, amely még nyitottabb és még fenntarthatóbb lesz, mint valaha.
