A Skype önálló divízióként fog működni a Microsofton belül, amelynek az élére Tony Bates, a Skype eddigi vezérigazgatója kerül, közvetlenül Steve Ballmer beosztottjaként. A Skype üzletág továbbra is a jelenlegi formában, a jelenlegi termékekkel szolgálja ki a felhasználókat, hosszabb távon azonban mélyebben is integrálódik a Microsoft termékpalettájába. A Skype alkalmazottai a már meglévő telephelyeken folytatják a munkát egyebek mellett Észtországban, Csehországban, Oroszországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, Japánban, Szingapúrban, Hong Kongban és az Egyesült Államokban.
Bates egymilliárd felhasználó elérését tűzte ki a VoIP kliensre felügyelő divízió számára. Kérdés ugyanakkor, hogy ezzel nem „üti-e" a Microsoft saját, szintén hasonló célokat szolgáló Messenger üzenőprogramjának terjeszkedését. Redmond valószínűleg kényszerhelyzetben döntött a Skype felvásárlása mellett, egyrészt beruházandó készpénztartalékait, másrészt azért, hogy azt ne egy riválisa kaparintsa meg. Noha e téren legnagyobb ellenlábasa, a Google szintén rendelkezik már saját VoIP klienssel.
A Skype-sztori
A 2003-ban alapított Skype-ot 2005 szeptemberében vásárolta meg a világ legnagyobb aukciós portálját üzemeltető eBay, 2009 novemberében pedig a Silver Lake befektetési csoport tulajdonába került. A Skype az elmúlt években lenyűgöző fejlődésen ment keresztül, hiszen új termékeket és bevételi csatornákat alakított ki, stratégiai felvásárlásokat hajtott végre, megszerezte a P2P-hálózatához kapcsolódó szellemi tulajdonjogokat, és mindeközben kiváló vezetői csapatot épített fel.
A Skype eladását levezénylő, Silver Lake által vezetett befektetői csoporthoz tartozik még az eBay International AG, a CPP Investment Board, az Europlay Capital Advisors-szal partnerségben a Joltid Ltd. és Andreessen Horowitz.
A felvásárlást néhány országban vizsgálja még az illetékes versenyügyi hatóság, így az ügylet ezekben az országokban akkor tekinthető lezártnak, ha a hatóságok azt jóváhagyják. Az Európai Unió versenyjogi végrehajtó szerve, az Európai Bizottság 2011. október 7-én engedélyezte az akvizíciót.
