Tovább nő a big data iránti érdeklődés: a vállalatok még mindig küszködnek a növekvő mértékű információtömeg kezelésével, miközben olyan projektekbe kezdtek, amelyek révén több értéket nyerhetnek ki a meglévő adataikból. Az IDG Enterprise több mint 1100 informatikai döntéshozó megkérdezésével végzett kutatása szerint a válaszadók több mint fele valósít meg jelenleg adatfeldolgozási projekteket, vagy tervezi ilyenek véghezvitelét a jövő évben.
Élenjár az adatvezérelt kezdeményezések megvalósításában és tervezésében a pénzügyi és az egészségügyi szektor, továbbá minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy éppen végrehajt egy adatvezérelt projektet, vagy tervezi egy ilyen elindítását. Az adatvezérelt projektek népszerűségének növekedését az adatmennyiség exponenciális növekedése idézi elő: míg a kis- és közepes cégek 1-9 terabájtnyi adatot kezelnek, addig a nagyvállalatoknak 100 terabájtnyi vagy még annál is több adat kezelésével kell megbirkózniuk (a válaszadók 6 százaléka pedig már túllépte a bűvös 1 petabájtos határt). Az adatcunamiból adódó túlterheltséget jól jellemzi, hogy a felmérésben résztvevők 56 százaléka szerint az alkalmazottak gyakran panaszkodnak arra: elárasztják őket a bejövő adatok és információk, míg 53 százalékuknál a hatalmas mennyiségű adat miatt fontos döntéseket halasztanak el.
Összhangban az üzleti célokkal
Az adatvezérelt projektek melletti két fő érv a vállalatok részéről a döntéshozatali folyamat minőségének a javítása (61 százalék) és az előrejelzés eredményességének növelése (57 százalék). Egyre több vállalkozás tapasztalja, hogy befektetése megtérül ezeken a területen: közel egyharmaduk (29 százalékuk) nyilatkozott úgy, hogy a projektek eredményeképpen javult a döntéshozatal minősége, 28 százalékuk pedig hatékonyabb tervezésről és előrejelzésről számolt be.
Gyakorlatilag az összes iparágnál fejlődés volt megfigyelhető az üzleti célok megvalósítása terén. A technológiai szektor könyvelhette el a legnagyobb előrelépést: az adatvezérelt projektek itt járultak hozzá a legnagyobb mértékben a döntéshozatal sebességének növeléséhez, az új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez, az új bevételi források megteremtéséhez, valamint az új vásárlók megszerzéséhez és megtartásához, míg az egészségügyi és pénzügyi szervezetek, valamint a kormányzati és oktatási intézmények a szabályozási követelményeknek való megfelelés jelentős javulásáról számoltak be.
Származási helyüket illetően, az IDG Enterprise kutatási eredményei szerint a legtöbb vállalat még mindig hagyományos forrásokból jut információkhoz: adatbázisokból (63 százalék), e-mailekből (61 százalék), tranzakciós adatokból (53 százalék) és munkalapokból (51 százalék). Míg azonban a kis- és közepes vállalkozások lényegesen több információt nyernek az elektronikus levelekből, mint a nagyvállalatok, addig az utóbbiak főként tranzakciókból, online portálokról és gépek általa generált adatokból szerzik a legtöbb információt. Jelentős eltérések vannak a legfontosabb adatforrások tekintetében az iparágak között is: így például az egészségügyi szektor más iparágakhoz képest több adathoz jut online portálokról, képekből és gépek által generált adatokból; az oktatási intézmények legfőbb információforrásai a videók; míg a kormányzati szervezetek minden más szektornál jelentősen több információt gyűjtenek geolokációs adatforrásokból.
Még mindig bizonytalanok a vállalatok abban, hogy miképpen kezeljék a strukturálatlan adatokat. Miközben 83 százalékuk kritikus fontosságúnak tartja a strukturált adatokat, kevesebb, mint felük (csupán 43 százalékuk) vélekedik ugyanígy a strukturálatlan információkról. Ugyanakkor a nagyvállalatok sokkal fontosabbnak tekintik a strukturálatlan adatok kezelésének megoldását, mint a kis- és közepes méretű vállalkozások, minden bizonnyal azért, mert sokkal több strukturálatlan adattal dolgoznak. A nagyobb méretű cégek ugyancsak lényegesen nagyobb figyelmet szentelnek a ritkán használt, úgynevezett „hideg” adatoknak, mint a high tech vállalatok és az oktatási intézmények.
Kevés a bigdata-szakértő
Legnagyobb kihívásként a szakértelem hiányát jelölték meg a válaszadók az adatvezérelt projekteket illetően: 48 százalékuk számolt be arról, hogy vállalata kevés, az adatelemzéshez és az adatkezeléshez értő alkalmazottal rendelkezik. A második helyen végzett a költségvetési megszorítás az akadályozó tényezők kategóriájában 47 százalékkal. Csupán a megkérdezettek 15 százaléka nem tervezi a bigdata-feldolgozásban járatos munkavállaló felvételét az elkövetkező egy-másfél évben, míg azok a vállalatok, amelyek bővítik szakembergárdájukat, főként adatépítészek és üzleti elemzők alkalmazását tervezik.
A szervezeti hierarchia magasabb szintjein is hiány mutatkozik bigdata-szakemberekből: a felmérésben résztvevők csupán kevesebb, mint egyharmadánál van elemzési igazgatói pozíció, csak 23 százalékánál található üzleti intelligencia igazgató és mindössze 10 százalékuknál neveztek ki adatkezelési vezetőt. A nagyvállalatokra inkább jellemző, hogy a szervezeti hierarchia szinte minden szintjén találhatók adatkezelési ismeretekkel rendelkező szakemberek, továbbá ezek a cégek több mint kétszer gyakrabban alkalmaznak adattudósokat, közel kétszer gyakrabban neveznek ki elemzési igazgatót és kétszer gyakrabban adatkezelési vezetőt annak érdekében, hogy több értéket nyerjenek ki az összegyűjtött adatokból.
Az adatvezérelt kezdeményezésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalában az IT-részleg játssza a vezető szerepet: az IDG Enterprise kutatása során megkérdezett vállalatok 30 százalékánál a CIO-k vagy más IT-felsővezetők felelnek ezekért a projektekért, míg a CEO-k csupán az esetek 14 százalékában. A projektek végrehajtásához azonban jelentősen hozzájárul az üzleti vezetés: a CEO-k 43 százaléka és a pénzügyi vezetők 36 százaléka vesz részt a folyamatban. Érdekes módon a technológiai cégeknél felelnek a marketingvezetők a legnagyobb arányban a bigdata-kezdeményezésekért.
Megnyugtatóan hangzik, hogy a válaszadók kétharmada véli úgy, a szervezeténél alkalmazott biztonsági megoldások megfelelően védik az adatokat, csupán 18 százalékuk tartja nem kielégítőnek a védelmet. Nem meglepő módon az informatikusok sokkal inkább pesszimisták e tekintetben, mint az üzleti vezetők. Azért jócskán van még mit tenniük a vállalkozásoknak adataik megóvása érdekében: bár több mint háromnegyedük bizonyos személyekre korlátozza a bizalmas információkhoz való hozzáférést, csupán alig valamivel több, mint a felük titkosítja azokat. További óvintézkedésként a cégek 40 százaléka házon belül tárolja az adatokat, nem pedig a felhőben, 23 százalékuk pedig nem egyetlen helyen, hanem több tárolási hely között megosztva helyezi el a bizalmas információkat. A biztonság területén is a nagyvállalatok járnak az élen: sokkal gyakrabban használnak titkosítást, tárolják több adatsilóban elosztva a bizalmas információkat és rendelkeznek az ezekhez kidolgozott külön adatkezelési stratégiával, mint a kis- és közepes méretű cégek.
Kritizált megoldások
Több mint 54 százaléka a felmérésben résztvevőknek azt várja, hogy az adatvezérelt projektek közepes vagy jelentős hatást gyakorolnak adatközpontjukra az elkövetkező egy-másfél évben. Ahogy megszokhattuk, a nagyvállalatok komolyabb elvárásokat támasztanak, mint a kis- és közepes cégek, amelyek csupán egy kis javulást várnak, vagy egyáltalán nem számítanak semmilyen fejlődésre. Hasonlóképpen a nagy szervezetek sokkal gyakrabban invesztálnak további olyan technológiákba, amelyek révén üzleti értékekhez jutnak az összegyűlt adatokból.
Összességében a válaszadók 58 százalékának cége tervez beruházásokat az adatelemzés terén, 42 százalékuk az elemzés eredményét jól szemléltető vizuális dashboardokra, 38 százaléka pedig adatbányászati eszközökre kíván pénzt költeni. Amikor a piacon kapható adatelemző eszközök kiválasztási szempontjairól kérdezték őket, a válaszadók a legfontosabbnak a meglévő infrastruktúrába való integrálhatóságot tették az első helyre (48 százalék), ezt követte az egyszerű használhatóság 43 százalékkal. A nagyvállalatok számára az integrálhatóság és a méretezhetőség a legfontosabb tényező, míg a kis- és közepes vállalkozások a könnyű használhatóságot és a jól áttekinthető árazási modellt értékelték a legtöbbre.
Ugyanakkor meglehetősen kritikusan tekintettek a jelenlegi kínálatra: bár 40 százalékuk jónak vagy kiválónak minősítette a rendelkezésre álló megoldásokat, 44 százalékuk csak megfelelőre vagy gyengére értékelte azokat. Szintén elégedetlenek voltak a megkérdezettek a jelenlegi árazási modellekkel: 54 százalékuk minősítette ezeket megfelelőnek vagy gyengének, 51 százalékuk szerint a szállítók iparág specifikus tapasztalatai a legjobb esetben is csupán megfelelőnek nevezhetők, és ugyancsak 51 százalékuk értékelte gyenge osztályzattal a jelenlegi megoldások használhatóságát.
