A virtuális fizetőeszközök és a mobilfizetési trendek, megoldások kerülnek reflektorfénybe a Kártyapiac 2016 konferencián, amelyre idén is az IIR Hungary szervezésében, április 19-21-én kerül sor Budapesten. Lemák Gábort, a FinTechGroup szakértőjét, a konferencia egyik előadóját a fennálló bankrendszer kihívóiról kérdeztük a rendezvényt megelőzően.
Computerworld: Nyomós érvek szólnak az alternatív fizetőeszközök, illetve -hálózatok mellett és ellen is. Olcsóbbak például ezek a fintech (pénzügyi technológiai) megoldások a drága és nehézkes infrastruktúrát használó kereskedelmi banki szolgáltatásoknál, a rájuk vonatkozó szabályozás hiánya ugyanakkor védtelenül hagyja a felhasználókat. Milyen tényezőkön múlik, hogy például a bitcoin hosszú távon sikeressé válhat-e a pénzügyi piacon?
Lemák Gábor: A fizetési megoldások sikere jellemzően azon múlik, hogy elérik-e a méretgazdaságosság szintjét. A kereskedők elvárják, hogy a fizetési tranzakciók a lehető leggyorsabban, biztonságosan és a legkedvezőbb díjkonstrukció mellett teljesüljenek. Ehhez kompetitív piac szükséges, amelyen több, a feltételeket teljesítő fizetési rendszer versenyez, és nyomja le az árakat. Mindez azonban édeskevés, ha a vásárlók kezében nincs ott a fizetőeszköz, amelyet a kereskedő elfogad. A 22-es csapdája ez, mert egyik nem megy a másik nélkül, nem véletlen, hogy az alternatív fizetési megoldások kompetitív piaca még nem alakult ki a világ egyetlen országában sem. Fenntartható fizetési rendszert építeni az egyik legnagyobb kihívás, ez a kereskedelmi bankoknak és a kártyatársaságoknak is több évtizedbe telt.
A mai alternatív megközelítéseknek ezt az évtizedes rendszert és status quót kellene megdönteniük, vagy legalábbis felvenniük a versenyt a bankokkal és a kártyatársaságokkal. A kihívók 95 százaléka ezért jellemzően a fennálló rendszer gyenge pontjait keresi, és azokra próbál új, eredményesebb, hatékonyabb megoldást adni. Alig 5 százalékuk választja a radikális innovációt, áll elő fordulópontot hozó megoldással, amely a meglévő fizetési rendszerek pozícióját veszélyeztetné. Egyrészt szükségszerű, hogy a kártyatársaságoknak és a bankoknak legyenek kihívóik, másrészt a fizetési rendszerek legfőbb pillére a bizalom, amelyet az új szereplők nem tudnak egyik pillanatról a másikra megszerezni.
CW: Jelenleg mely fintech megoldások a legesélyesebbek arra, hogy széles körben elterjedjenek és hosszú távon fennmaradjanak?
LG: A mai hagyományos, kártyatársasági és/vagy banki alapokra épülő fizetési rendszerek legnagyobb kihívói a különböző kriptografikus eljárásokra épülő, decentralizált technológiák, amelyek közül a legismertebb a bitcoin. Az elmúlt pár évben több százmillió dollárt fektettek a kockázati tőkések bitcoin alapú megoldásokba, például a blockchainbe, hogy ezzel is felgyorsítsák a fejlesztéseket. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a bitcoin technológia alig hét éve létezik, és még időre van szüksége ahhoz, hogy "beérjen".
Mára eljutottunk odáig, hogy a világon már több mint negyven nagy bank tesztel blockchain alapú megoldást, illetve fektetett be ilyen technológiát szállító startupba. Összességében a bankok és a kártyatársaságok is ráébredtek arra, hogy a bitcoin technológia ugyan a létüket fenyegető, valós alternatíva, de egyben túlélésük záloga is lehet, ha szolgáltatásaikat versenyképes infrastruktúrára szeretnék alapozni középtávon. Az észak-amerikai bankok például rájöttek, hogy tengeren túli pénzküldésre a blockchain technológia sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint a jelenlegi, levelező banki struktúrára épülő rendszerek.
A befektetőguruk szerint a kriptopénz (crypto currency) a következő öt-tíz évben be fog érni, és valós alternatívát kínál majd a jelenlegi fizetési rendszerekkel szemben. Napjainkban jellemzően a heavy userek, a geekek és a spekulánsok "tartanak" bitcoint, és egyelőre kevés az elfogadó hely is, de már Magyarországon is látunk ígéretes startupokat és jelentős elfogadókat. Az igazi fellendülést és a kritikus tömeg elérését azonban majd a Z generáció adja meg, amelynek tagjai a bankfiókban történő ügyintézést már teljesen anakronisztikusnak tartanák. Számukra a bankszámla egy bitcoin wallet lesz, amelyen keresztül minden ma elérhető kereskedelmi banki funkciót használhatnak.
CW: Elképzelhető-e, hogy a taxisokhoz és a hotelszakmához hasonlóan egyszer csak a kereskedelmi bankok is megmakacsolják magukat, és a hatóságoknál az iparágat felforgató új megoldások tiltásáért kezdenek lobbizni?
LG: A fejlettebb pénzügyi piacokon, például Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban és Németországban mindenesetre azt látjuk, hogy a bankok és a szabályozók is nyitni kezdtek a bitcoin technológia irányába. Az Egyesült Királyságban a szabályozó hatóság a legújabb fintech megoldások vonatkozásában proaktív módon cselekszik, hogy a kormány pár évvel ezelőtti célkitűzésével összhangban a szigetország a világ fintech központjává válhasson, és ezzel is növelje pénzügyi versenyképességét. Mostanra ezt a célt elérték, mert idejében felismerték, hogy amit nem képesek megakadályozni, annak az élére kell állni.
