Világviszonylatban is ritkaságszámba menő felmérést készített a magyar nagy- és középvállalatok digitalizációhoz való viszonyáról a GKI a Siemens Zrt. megbízásából. Az energiaágazat, az egészségügy, a közlekedés, az ipari gyártás és az ingatlanfejlesztés területén működő magyar közép- és nagyvállalatok köréből vett reprezentatív minta szépséghibája, hogy a megkérdezettek nem egyforma posztot töltenek be vállalatuknál, hiszen a digitalizációs folyamatnak még nem minden hazai szervezetben vannak meg a kijelölt felelősei.
A lényeges célok
A mintegy 390 ezer magyar társas vállalkozás közül 4900 cég tartozik a közép- és nagyvállalatok közé, ám az összes társas vállalkozás által elért árbevétel 58 százalékát (45,5 ezer milliárd forintot) ezek a vállalatok adják. A felmérésben mintegy kétezer közép- és nagyvállalat képviselője vett részt. A megkérdezett (a ranglétra különböző fokán álló) döntéshozók között volt, aki a digitális átalakulás előttük álló lépcsőfokai közé sorolta az internetes elérést, az analógról digitális rendszerekre váltást, a hálózatépítést és a szoftverekkel való ellátottság javítását - és ezek voltak többségben. Viszont 31 százalék már a felhős, 28 az ipari automatizálás, 16 százalék a bigdata-analitika lehetőségeit mérlegeli.
Első helyen a működés hatékonyságának jobb átláthatóságát, ellenőrizhetőségét említették a megkérdezettek, ezt követi a szervezet elektronikus rendszereinek bővíthetősége, az adatok gyűjtése és elemzése, illetve a szervezet egész működését érintő komplex szemlélet, a különböző szoftverek összekapcsolása, végül az analóg folyamatok kiváltása. A digitalizáció szempontjából legtudatosabb vállalatok szerint a folyamatok automatizálása, távoli irányíthatósága vagy elvégzése és gépi kiváltása a digitális átalakulás lényege.
Mi valósult meg ebből a gyakorlatban? A gyártásban 75, az ellenőrzésben 83, a tervezésben 85, a döntéstámogatásban 86, az általános működési folyamatokban 87, az adminisztrációban a megkérdezettek szerint 96 százalékon áll a digitalizáció - bár nehéz volna megmondani, a faxról elektronikus levelezésre való váltást idesorolják-e a megkérdezettek. Hozadékait illetően a válaszadók szerint a vállalati digitalizáció egyik fő hatása, hogy a komplexebb, ugyanakkor átláthatóbb, ellenőrizhetőbb működés eredményeképpen korábban ismeretlen, új tevékenységek, területek jelennek meg a vállalaton belül. Ezek közé tartozik a megkérdezettek fele szerint a tevékenységek összehangolása, 47 százalékuk szerint a megnövelt IT-kapacitás, 46 százalékuk szerint az adatgyűjtés és -tárolás, 42 százalékuk szerint az adatelemzés, illetve a folyamatoptimalizáció (40 százalék).
A szokásos akadályok
A hazai vállalatok ugyanakkor még nem mondhatóak energiatudatosnak, illetve ezt a területet még nem kapcsolták össze a digitalizáció lehetőségeivel. Miközben az energiaszektorban a hatékonyságnövekedés a legfontosabb érv a digitalizáció mellett, addig az egészségügyben a költségcsökkenés és a megbízhatóság növelése, az ingatlanfejlesztés, üzemeltetés, az ipari vállalatok esetében a folyamatok jobb nyomon követhetősége, míg a közlekedés, szállítás szereplői körében a költségcsökkentés és a hatékonyság növelése.
A vállalati digitalizáció megvalósítása, folytatása mellett szóló érvek közül a folyamatok nyomon követhetőségének javulása áll az első helyen a közép- és nagyvállalati szegmensben. Természetesen a hatékonyság növekedése, a megbízhatóság javulása, valamint a versenyképesség növelése is kiemelt szempontként jelenik meg. A digitalizációs fejlesztésekhez szükséges feltételek közül a tulajdonosi elkötelezettség megléte a legerősebb.
Valójában azonban a megkérdezettek 15 százaléka szerint az anyagi feltételek, 20 százaléka szerint a fejlesztési kapacitások hiányoznak. A nyilatkozók 16 százaléka a technológiai és infrastrukturális feltételek, ugyanennyi a képzett munkaerő hiányát látta az akadályok között. Nézőpontot váltva viszont kiviláglik, hogy 86 százalék képzett középvezetői réteget és 92 százalék a digitalizáció melletti tulajdonosi elkötelezettséget lát szervezeténél.
Mindehhez fontos hozzátenni, hogy a fejlesztések a vizsgált iparágakban korántsem újak: a vállalatok 44 százalékánál már több mint öt éve folynak digitalizációs projektek. Pontosabban: a nagyvállalatok 63, míg a középvállalatok 40 százaléka foglalkozik digitalizációs folyamatokkal több mint öt éve. Ami a megtérülést illeti, a megkérdezettek háromnegyede arról számolt be, hogy közvetett vagy közvetlen módon - például az átláthatóság javulása révén - a működési eredményben is megjelenik a digitalizáció hatása. Összességében a vizsgált vállalati kör árbevételének átlagosan 2,7 százalékát költi ehhez kötődő fejlesztésekre, de a vállalatok több mint harmada nem tudja pontosan megmondani, hogy az árbevételéhez viszonyítva mekkora beruházások fűződnek a digitális átalakításhoz.
A közép- és nagyvállalatok 21 százaléka a következő egy-három évben nem tervez további digitalizálást. Ezen nagyvállalatok 82 százaléka a tulajdonosi, anyavállalati ellenállással indokolja döntését, míg a középvállalatok 37 százalékánál az anyagi feltételek hiánya a fő probléma.
Osztályzat és magyarázat
Végeredményben 3,5-re jött ki a GKI-nál a magyar nagy- és középvállalatok digitális indexe, ami a kutatást vezető Madar Norbert szerint stabil alapnak tekinthető.
- A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a cégeknek van még hova fejlődniük a digitalizáció terén, ugyanakkor erős alapokról indulnak - értékelte az eredményeket Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Siemens értelmezése szerint egyébként a digitalizáció az üzleti környezet egészére hatással van, részét képezi az automatizálás, a folyamatok optimalizálása, valamint az adatok gyűjtése és elemzése. Olyan összetett folyamat, melynek segítségével optimalizálható a vállalat működésének szinte minden területe. A digitalizáció - tette hozzá az elnök-vezérigazgató - nemcsak jelentős fejlődési lehetőséget biztosít a vállalatok számára, hanem kiemelt fontossággal bír az ország gazdaságának versenyképessége szempontjából is.
Szemléletes példaként említette az autógyártás részfolyamatainak változását az agyagból készített karosszériamodellektől a késztermék részegységeit, sőt a gyártás integrált automatizálását is magában foglaló szimulációig. A digitalizációt, globalizációt, demográfiai változásokat, urbanizációt, klímaváltozást magában foglaló, világunkat alakító megatrendek közül a digitalizáció három fő előnye Dale A. Martin szerint a hatékonyság, a gyorsaság, a rugalmasság javítása.
